*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Rácz Sándor a Kossuth téren: "A nemzetközi zsidóság rabságban tartja a magyar nemzetet"
2009-12-05. 22:20 Kuruc.info
Budapesten a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazásra emlékeztek a Parlamenttel szembeni Alkotmány utcában. A Kossuth Lajos téren közben bömbölő zenével zavarták a magyarok nagygyűlését. Rácz Sándor, 56 élő legendája a magyar nemzet rabságban tartásával vádolta a nemzetközi zsidóságot. A felszólalók többsége a Jobbikban látja a magyar nemzet sorsának jobbra fordítóját. A Magyar Katolikus Egyház részéről csak a Boldogasszony képviseltette magát...
Gyalázatosan kevés, mintegy 2500-3000 ember emlékezett szombaton délután a Parlamenttel szembeni Alkotmány utcában a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazás sikertelenségére. A Falk Miksa, Honvéd, Szalay és más környező utcákban nagy volt a rendőri készültség. A kormány által szervezett mikulásnapi (?), igen kevesek által látogatott rendezvény miatt a gyászos évfordulóra emlékező magyarokat a Kossuth Lajos térről kiszorították az Alkotmány utcába.
A szónoki emelvény körül és az Alkotmány utcában fölsorakoztak a rendezvényt biztosító Új Magyar Gárda tagjai és csendőrsége. Az emberek piros-fehér-zöld, Árpád-sávos, jobbikos, a kék-arany székely zászlókat és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsága Szervezetének lobogóját emelték a magasba. A megemlékezés a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével vette kezdetét.
A nagygyűlés kezdetével egy időben a Kossuth Lajos téren mikulásozó társaság hirtelen óriási hangerővel elkezdte bömböltetni a magyar népzenét, az izraeli Hává Nágílá című számot és a szerb kolót is magába foglaló egyveleget. Az egyértelműen zavaró célú háttérzene mindvégig szólt, de a magyar rendezvény résztvevői nagy önfegyelemmel mindezt igyekeztek figyelmen kívül hagyni. A nagygyűlést Gyetvay György, a Magyarok Világszövetségének Pest megyei elnöke vezette le.
Bánfi Ferenc, a Szkítia együttes énekese a beszédek bevezetéseként elénekelte Magyar Alíz Történelmi lecke Európának című, általa megzenésített versét. Közben a nemzeti megemlékezés rendezői a provokatív háttérzene ellensúlyozására végre fölhangosították a kihangosítókat.
Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetségének felvidéki elnöke Ung vármegyéből érkezett. Fölszólalása elején kifejezte azon reményét, hogy a mostani, nemzetellenes korszaknak nemsokára vége lesz, s akkor újra egy hazában ünnepelhet a magyarság. Az Önök kitartása hozza el a szebb jövőt, mondta a jelenlevőknek, majd fölhívta a figyelmüket arra, hogy ismerjék föl a közöttünk ólálkodó árulókat, és számoljanak le velük.
Gábor Ferenc Erdélyből, a Bihar vármegyei Köröstárkányból jött Budapestre. Köröstárkány magyarságára 1919. április 19-én törtek a románok, 91 embert legyilkoltak, sokakat megcsonkítottak és élve eltemettek. S persze, jó román szokás szerint a füstösök loptak, raboltak. A faluban Gábor Ferenc a saját költségén állíttatta föl néhány évvel ezelőtt az áldozatok emlékművét.
Erőt adni jöttem ide. Mi, erdélyi magyar és székely-magyar gyepűőrök a helyünkön vagyunk és maradunk, mondta Gábor Ferenc, majd fölszólította közönségét, hogy az anyaországi magyarok is maradjanak a helyükön és védjék meg azt, ami még védhető. A köröstárkányi magyar ezután megkövette azokat az anyaországiakat, akiket a 2004. december 5. népszavazás iránti elkeseredettség miatt Erdélyországban inzultus ért. Gyertek el Erdélybe, hogy ismét találjunk egymásra, s azt kívánom, hogy az anyaországban a jövő évi választásokon győzzön a Jobbik, mondta búcsúzóul Gábor Ferenc.
Rácz Szabó László (Röszi), a Magyarok Világszövetségének délvidéki elnöke beszéde elején kijelentette, hogy Délvidéken az ottani magyarságnak el kell szenvednie a politikailag uralkodó nép rasszizmusát, amelyre egyáltalán nem jelent gyógyírt a Vajdaságnak a napokban megszavazott autonómiája. Ne higgyétek el azt, hogy a Vajdaság autonómiájával az őslakos magyarság többletjogokat kapott, mondta Rácz Szabó László, majd hozzátette, hogy a magyarságot nem csak a Délvidéken, hanem az anyaországban is rasszizmus sújtja, hiszen itt is verik a magyart. Magyarországon nincs törvény, s a törvénytiszteletre pedig a radikalizmus a megoldás, mondta végül Rácz Szabó László.
Dobos Attila elénekelte az Éljen Magyarország! című dalát.
Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének fölszólalása előtt Gyetvay György műsorvezető elmondta: az Európai Parlamentbe legutóbb bekerült egy olyan párt, amelynek tagjai eddig nem kompromittálták magukat a budapesti Országgyűlésben.
Szegedi Csanád elöljáróban kijelentette, hogy nem feledjük el azoknak a bűneit, akik a 2004. december 5-i népszavazás előtt a magyar nemzet ellen agitáltak, s megszavazták Románia fölvételét az Európai Unióba a magyar Parlamentben anélkül, hogy Bukaresttől garanciákat kértek volna az erdélyi magyarság autonómiájának megadására. A 2010-es országgyűlési választás nem egyszerű szavazás lesz, hanem egy új magyar honfoglalás, jelentette ki a Jobbik politikusa, majd hozzáfűzte: A jelenleg hatályos, a bolsi időkben összetákolt alkotmány képtelen összetartani, megvédeni a magyar embereket, s ezért a Jobbik számára egyedül a Szent Koronán alapuló új alkotmány elfogadható.
Ha a Jobbik bekerül a törvényhozásba, nem hagyja, hogy a liberálisok holmi magyarigazolvánnyal elszabotálják a teljes jogú kettős állampolgárságot, mondta Szegedi Csanád, majd emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi Országgyűlésben is ülnek kettős állampolgárok, de ezeknek a jövőben dönteniük kell: vagy az izraeli, vagy a magyar állampolgárságról mondanak le.
Aki 2010-ben a Jobbikra szavaz, az a székelyföldi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarság területi autonómiájára szavaz, hangsúlyozta Szegedi Csanád, aki azt is bejelentette, hogy a Jobbik az úgynevezett roma felzárkóztatásra elpazarolt hatalmas összegeket a határon túli magyarság oktatásának, nyelvének és kultúrájának fejlesztésére kívánja majd átcsoportosítani, s ezzel párhuzamosan Magyarországon múzeumot épít a trianoni országrablás emlékének megörökítésére.
A Jobbik európai parlamenti képviselője ezután fölhívást intézett a Magyar Katolikus Egyház vezetőihez (kimondatlanul Erdő Péter bíboroshoz - a szerk.), hogy azok ne a kereszténység jelképei ellen küzdjenek, hanem álljanak ki a leghithűbb magyar katolikusokért, a több tízezer csángóért. Indítsuk el közösen az új magyar honfoglalást! - fejezte be beszédét Szegedi Csanád.
Kanalas Éva művésznő ezután, Szegedi Csanád szavainak mintegy megerősítésére, moldvai dialektusban elénekelte a Csángó-magyar himnuszt.
Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda országos főkapitánya fölszólalásának elején kijelentette, hogy nekünk, magyaroknak kevés ünnepünk van, de fekete betűs emléknapunk annál több, s az utóbbiak egyike 2004. december 5. Tartozunk azoknak a határon túli magyaroknak, akiket Trianon következményeként odadobtak a románoknak, szlovákoknak, szerbeknek és a többi utódállam többségi nemzeteinek, mondta Kiss Róbert, majd fájdalommal szólt arról, hogy 2004-ben meg kellett érnünk a második Trianont is, amikor magyar tagadta meg a magyart.
Az anyaországban a 2004. december 5. népszavazás előtt gerinctelen véglények kampányoltak a magyarok ellen, mondta az Új Magyar Gárda főkapitánya, végül kijelentette: Azon dolgozunk, hogy a bűnösök ne bújhassanak ki a számonkérés alól.
Szabóné Pap Klára, a Városi Nemzeti Szövetség alelnöke beszédében figyelmeztetett arra, hogy december 5. sajnos nem a keresztény összetartozás, hanem a testvérmegtagadás emléknapja. Libatolvajok, csótányok, drazsék és a többiek! Mi ismerjük a rózsadombi paktum minden pontját, és azt is tudjuk, hogy az igazi ellenség az, aki hátba támad, mondta ez utóbbit a Fideszre utalva Szabóné Pap Klára, aki fölhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy jövőre az x-et a jobbik helyre kell tenni, és akkor lesz szebb a magyar jövő.
Hegedűs Loránt református püspök beszéde elején kijelentette, hogy 2004. december 5-éig azért nem volt pokolian gyászos Trianon miatt az életünk, mert addig csak mások kényszerítették ránk, de ezután az önként vállalt Trianon miatt is gyászolnunk kell. Züllesztenek, fogyasztanak bennünket, hogy egy más faj állhasson a helyünkbe, de nekünk nemzeni és szülni kell a gyermekeinket, és újjá kell születnünk.
Az újjászületés a halálból való megelevenedés. Az 56-os múltat megelevenítve cselekednünk kell újra, s azt kell tennünk, amit a pesti srácok tettek, mondta Hegedűs püspök, majd, kijelölve az utat, kijelentette: a legközelebbi választásokon úgy meg kell őket rázni, mint Krisztus a vargát, azaz a számunkra megfelelő párt nevével ikszelve a szavazócédulát be kell dobni az urnába. Csak az alulról jövő jobbik radikalizmus jelenthet megoldást a magyarság számára. Éljen a radikalizmus! Magyarországot meg kell menteni! - fejezte be beszédét Hegedűs Loránt református püspök.
Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke beszéde elején figyelmeztetett arra, hogy nem szabad megállni félúton, mert a Fidesz megadhatja ugyan a kettős állampolgárságot, de nem a teljes jogút, s ezért az állampolgársági törvényt nekünk kell megtölteni tartalommal.
Pápai Szabó György velencei református lelkész elöljáróban emlékeztetett arra, hogy minden korokban eltették láb alól nemzeti nagyjainkat, így legutóbb Csengey Dénest is. Elvéreztünk, miközben Európa, amelyért küzdöttünk, kövérre hízta magát, mondta a református lelkész, majd kijelentette, hogy a 2004. december 5-i gyalázatot megelőzően a felbérlők ugyanazok voltak, mint 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban.
Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, az 1956-os forradalom egyik élő legendája felszólalásának elején ezt mondta: soha senkit nem biztatott arra, hogy ne mondjon gyűlöletbeszédet a magyarság kártevői ellen. A hazai zsidóság a magatartásával meggyalázza a rabság ellen szóló mózesi tant, mert a nemzetközi zsidóság rabságban tartja a magyar nemzetet. Az ilyen zsidók nem részei a magyar kultúrának, mert máshonnan somfordáltak ide, és úgy viselkednek hazánkban, mint fában a féreg, jelentette ki Rácz Sándor, majd hozzáfűzte, hogy eljön a nagy leszámolás ideje, amire a magyar ifjúságnak föl kell készülnie. Magyarországot a magyar jövőnek csak a fiatalok menthetik meg, fejezte be beszédét Rácz Sándor.
Lengyel Károly elszavalta a Van még egy szó című új költeményét.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke utolsó felszólalóként beszédét azzal kezdte, hogy sajnos nincsenek itt azok, akiket, félretéve az ellentéteteket, a Világszövetség meghívott a szombat délutáni emlékező nagygyűlésre. Elmondta, hogy többek között meghívták Orbán Viktort és Duray Miklóst is, akik azonban abban az időben a budapesti Polgárok Házában bizonyos külhoni magyarok szűkkörű társaságában emlékeznek.
Patrubány Miklós ezután elmondta, hogy durva csalás történt a 2004-es népszavazáson, mert nem másfél millió, hanem legkevesebb 2,2 millió magyar állampolgár szavazott igennel a kettős állampolgárságra. Ám az 1989 óta tartó politikai váltógazdaság miatt a népszavazás eredményét nem lehetett orvosolni, illetve megsemmisíteni.
Reméljük, hogy a 2010-es választások után az Országgyűlés egy jobb lelkületi törvényt alkot a kettős állampolgárságról, mondta Patrubány, de a Magyarok Világszövetsége a kétharmados törvény elérése után is követeli majd az újabb népszavazás kiírását, hogy azt maga a nép erősítse meg.
A nagygyűlés a Boldogasszony anyánk kezdetű katolikus vallásos ének és a Szózat együttes eléneklésével ért véget. Az Új Magyar Gárda tagjai kiosztották a Tóth László újszilvási pék adományozta kenyeret.
Hering József - Kuruc.info
------------------------------------------------------
