Date: 2010. szeptember 28.
Subject: 2006-os bizottság
Draskovics Tibor meghallgatását követő sajtótájékoztató
A 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságban miután meghallgatták Draskovics Tibort, szünetet tartottak. A szünetben sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely, a testület elnöke és Gaudi-Nagy Tamás.
Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint 2007-től a gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi gyakorlat – bár nem volt tökéletes - de jobb szándékú volt, mint előtte. Ezért határvonalat kell húzni a 2006. őszi jogellenes rendőri brutalitások, illetve a rendőrség későbbi, azt követő tevékenysége közé. Gulyás Gergely szükségesnek tartja, hogy mielőtt október 23-ig elkészítik a jelentésüket, legyen még egy ülése az albizottságnak.
Gaudi-Nagy Tamás három témával kapcsolatban fejtette ki álláspontját.
- Ismertetett egy hozzá eljuttatott levelet, melyben megerősítik a Célpontban elhangzottakat.
- Kifejtette álláspontját Draskovics Tibor exminiszter meghallgatásával kapcsolatban,
- valamint jelezte, hogy szükségesnek tartja a Bizottság munkájának további folytatását.
Draskovics Tibor meghallgatását így összegezte:
„Ez az ember teljes mértékben a szemtelen cinikusság mintaképe volt. Semmilyen komoly vonatkozásban nem volt képes önbírálatot tartani, és úgy tett, mintha a jogállamiság értékei haladéktalanul érvényesültek volna az ő minisztersége alatt. Noha az ő minisztersége alatt is 6 olyan tüntetéssel kapcsolatos súlyos jogsértést állapított meg az ombudsman, a Független panasztestület, NJSZ és a független bíróságok, ami miatt nagyon komoly kivizsgálásoknak kellett volna történniük.”
Egyértelmű, hogy milyen helyzetben lehettek a rendőrségi vezetők az irányítása, a minisztersége alatt.
Példaként említette a Draskovics időszaka alatt született Magyarok Nyilai ügyben közzétett, leleplezőnek szánt „bizonyítékot”, amiről bebizonyosodott, hogy nem bizonyíték az ügyben. Mivel akkor Draskovics azt mondta, hogy valódi terroristák robbantottak valódi bombát, ezzel személyében egy olyan jogalkotási folyamat teljesedett ki, ami az egyesülési, gyülekezési joggyakorlást alapvetően az ellehetetlenítés szélére sodorta.
Elképesztőnek tartja, hogy Draskovics Tibor a Magyarok Nyilai ügyben elért sikerét megkoronázva látja azzal, hogy vádat emeltek Budaházy és 17 társával szemben, miközben a 25.000 oldalas irattömeg egyetlen tárgyi bizonyítékot sem tartalmaz.
Bence József és Tóth Gábor a meghallgatáskor elmondták, hogy a gárda ügyében született rendelet, amelyben megpróbálták tiltani a gárdához kapcsolódó tevékenységet, annyira végrehajthatatlan volt a rendőri erőket megoldhatatlan feladat elé állította. Ez vezetett oda, hogy 2009. július 4-én 216 embert előállítottak, és komoly rendőri erőkkel szétvertek egy békés tüntetést az Erzsébet téren.
Gaudi-Nagy Tamás szerint is Bence József, Tóth Gábor rendőri vezetés 2007-s hivatalba lépésétől gyakorlatilag emberibb, jobb irányba történt elmozdulás, de kétségtelen, hogy „a politika nyomása alatt nem tudták érvényesíteni a jogállami elveket”. Véleménye szerint nem a jogszabályban van a hiba, ez téves értékelés lenne, tudatos megkerülése a lényegnek, mert 1998-2002 között is ugyanezek a jogszabályok voltak érvényben, és akkor nem voltak ilyen súlyú jelzésű kilengések az államhatalom részéről.
A politikai ellenállás alakjait személyükben is támadták. Budaházy Györggyel szemben számos koncepciós eljárást indítottak. Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást is rendőri támadás érte, könnygázzal is lefújták őket. Vona Gábort is előállították az Erzsébet térről.
Majd ismertette az e-mail tartalmát.
A levelet író büntetés végrehajtási őr, a Gyorskocsi utcai börtönben teljesített 2006 őszén szolgálatot. Megerősítette, a Célpontban elmondottakat. Mivel parancsnoki szinten jelenlét volt, tudniuk kellett, hogy milyen kínzás történik az előállítottakkal. Megerősítette, hogy ünnepi vacsorával jutalmazták az előállításokban és a fogva tartottak kínzásában részt vett állományt.
Amiben több a Célpontban elmondottaknál az, az, hogy a Gyorskocsi utcában azt az utasítást kapták, hogy a valóság ellenében azt vegyék jegyzőkönyvbe, hogy az előállítottak azt mondják, hogy nem a büntetés végrehajtó intézetben verték meg, hanem a rendőrök bántalmazták őket. Ilyen jellegű vallomástételre kötelezték a bevitteket.
A félelem és a rettegés légköre volt számukra is. Mai napig olyan hangulat van a körükben, hogy meg kell gondolniuk, hogy hogyan és milyen formában lépjenek ki a nyilvánosság elé.
Gaudi-Nagy Tamás arra biztat mindenkit, legyen akár ügyész, bíró vagy vb beosztott, fogdaőr, hogy lépjen ki a nyilvánosság elé, mert most már itt az ideje annak, hogy végre kiderüljön az igazság.
A bizottság munkájával kapcsolatban
az, az álláspontja, hogy folytatni kell a munkát, és néhány meghallgatás még szükséges.
- Meg kellene újra hallgatni Boglyasovszky Csabát, miként nyilatkozik a vb őrök vallomásával kapcsolatban, amit a parancsnoki állomány terhére tettek.
- A katonai főügyészség vezetőjét, hogy miért látta úgy, hogy nem történt kínzás a Nagy Ignác utcai fogdaudvaron és folyosókon.
- Rebiszes parancsnokot, Deme Sándort, aki a rádió és tv székház ostroma idején jelentős beosztást töltött be. Tart attól, hogy egyhónapos határidővel nem tudnak kellően alapos jelentést készíteni, mely a politikai és büntetőjogi felelősség megalapozásához szolgálna.
Orbán Éva
