Feladó: Szilas László
Dátum: 2011. november 16. 17:53
Tárgy: A Remény illata
Címzett: Kutasi Józs
ONLINE HÍRSZOLGÁLAT www.szittya.com/hirek.htm
Orosházi Ferenc
Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja!), a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.
Ha te nem szeretnél mást, csak hazádban békére, igazságosságra, biztos munkahelyre, nyugodt életre lelni, akkor, bizony, te célszemély vagy.
A likvidálás módszere is különbözhet. Lehet, hogy fejbe vágnak, aztán testedet a nyakadnál fogva felhúzzák valahová egy kötélen. Lehet, hogy ha kimész az utcára felemelni a nemzet érdekében a szavad, véletlen lelőnek. Lehet, hogy megrendezett közlekedési baleset áldozata leszel. De az is lehet, hogy nem úszod meg ilyen gyorsan, könnyen, és a halál lassúbb változatát szánták neked. Lehet, hogy valamitől megbetegedsz, és a gyógyszereknek nevezett vegyületek juttatnak el idejekorán a véghez. Lehet, hogy csak az élelmiszeredben felhalmozott „tartósítószerek” végeznek veled erőd teljében. Az sem kizárt, hogy a káliummal telített só, vagy az arzénos víz, vagy a fogkrémedben gondosan adagolt fluor lesz a véged. Lehet, hogy az állandósult kilátástalanság, létbizonytalanság állítja meg a szíved. Külön elvárás, hogy ugorj ki emeleti lakásod ablakából, esetleg le, valamelyik hídról. Szeretik, ha megfagysz az utcán, vagy akár a saját lakásodban, így van a legkevesebb gond veled. Az sem kizárt, hogy egy, általam nem is feltételezett aljas gazemberség lesz a végső ok. De az is lehet, hogy élsz a felajánlott „humánus” lehetőséggel, és szót fogadsz a felszólításnak: „hagyd el hazádat, keresd máshol a megélhetésed”.