Orbán: A magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte: a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye
Őseinket tartjuk pajzsként a cinizmussal szemben – mondta Orbán Viktor a Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című monumentális kiállítás megnyitóján 2012. január 2-án Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A miniszterelnök grandiózusnak és bensőségesnek nevezte a tárlatot, amely a historikus tablókon, portrékon, ritkán látható történelmi dokumentumokon és tárgyakon keresztül idézi fel a magyar államiság kommunizmus előtti ezer évét.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében kiemelte: – Európa soha nem látott kihívásokkal néz szembe, amelyek „erő- és jellempróbát” is jelentenek. Úgy fogalmazott: „Civilizációnk, legalábbis annak európai fele lemondani látszik a korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőről: az élet spirituális mélységeiről, a házasság, az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúránk szellemi energiájáról.”
A kormányfő úgy véli, mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát a kommunizmus megdöntésével, „felülkerekedtünk rosszabbik énünkön, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a nemzetet romlásba döntő erőket, és létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását, mindenen átlépve valódi nemzeti, kétharmados forradalmat vittünk végbe, és ezért született meg hazánk kétharmados alaptörvénye”.
A magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye – szögezte le Orbán Viktor, folytatva: „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni. Ha körbejárják ezt a kiállítást, láthatják, kik azok, akik tevékenységüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Őket, őseinket tartjuk pajzsként magunk előtt a cinizmussal szemben. Ők meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság nehéz döntéseit. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk.” A miniszterelnök szerint az alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata” is egyben, „megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk”. Magasabbra kell kapaszkodnunk, hogy messzebbre lássunk – mondta a miniszterelnök, aki szerint ma olyan remény tölt el bennünket, hogy a magyarság a hozzá illő magasságba emelkedik.
A 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek, többek között Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós vagy Fadrusz János ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét: a 13,55 x 4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.
A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többek között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, az 1848-as Áprilisi törvények, továbbá a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata.
A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás 2012. augusztus 26-ig látogatható.
Forrás: MTI
Frigyesy Ágnes
