Feladó: zsuzsa urogdine kocsis
Tárgy: Kasler Árpád 2012.09.05.
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Néhány napja a honlapunkon is közzé tettük több szervezet közleményét http://kaslerarpad.hu/?p=1569, melyben véleményünknek adtunk hangot, a miniszterelnök által aláírt és minden postaládába megküldött levél tartalmát illetően.
Önkéntes és tevékeny emberek a honlapunkról kiemelték a közleményt és megküldték az országgyűlési képviselőknek. Erre érkezett egy válasz, az Európai Parlament alelnökétől, Surján Lászlótól. Íme rövid levelének tartalma:
“Köszönöm, hogy megküldték számomra állásfoglalásukat. Magam is szeretném, ha a bankok gyakorlata alapjaiban változna meg. De ugyanakkor érdekelne, hogy tudnak- e más országból példát arra, hogy a devizaadósságok rendezésére arányaiban több közpénzzel támogatták a bajban lévő családokat?
Üdvözlettel:
Surján László
Az Európai Parlament alelnöke”
Tisztelt Surján László alelnök úr!
Mi is köszönjük hogy válaszával megtisztelte közleményünket. Engedje meg, hogy kérdésére ugyancsak kérdéssel válaszoljunk. Ön tud-e más országból példát arra, hogy „töpp” törvénytelenséget, jogalap nélküli nyerészkedést hajtottak végre a bankok, mint tették azt Magyarországon? Tették mindezt az állami szervek felügyelete és hallgatólagos beleegyezése mellett. Önnek van-e tudomása arról, hogy más országban törvényi szabályozás nélkül helyeznek ki kölcsönöket a pénzintézetek? A közpénzek felhasználását illetően a következőkről szeretnénk tájékoztatni.
Magán célra felvett és elhasznált kölcsönök visszafizetésére, közpénzeket szétosztani felhatalmazás nélküli és törvénytelen cselekedet volt, ráadásul kirekesztő módon hátrányosan megkülönböztető is, mivel nem mindenki részesedett belőle egyformán. Mindezért is felelniük kell az érintett vezetőknek, de a hazaárulás vádja mellett már csekélység a hűtlen kezelés bűntette. Ha az adósok nem kértek segítséget akkor amikor felvették és elköltötték a kölcsönösszegeket, akkor nem kérnek segítséget a visszafizetéskor sem. Egyébként az árfolyamrögzítés „segítsége” egy újabb megtévesztő cselekedete a jelenlegi nemzetpusztító hatalomnak, ugyanis semmi más célt nem szolgál minthogy közpénzeket juttat a nyerészkedő bankárok zsebébe. Ezzel mindössze az érhető el, hogy aki már most fizetésképtelen lenne és „bedobná a törölközőt” azt még néhány évig feji a bank, úgy hogy még közpénzekhez is hozzájut. Mindez nem menti meg az adóst mert a rögzítés időszaka után, a gyűjtőszámlán kamatozó különbözet ismételten fizetés képtelen helyzetbe taszítja. A közpénzek elherdálásán és az adós további kiszipolyozásán kívül még egy nemzetmegosztó hatása is van a folyamatnak. Összeugrasztja a hatalom azokat, akik nem vettek fel kölcsönt, azokkal akik felvettek.
Tisztelt Surján László alelnök úr, kérem engedje meg, hogy hatályos törvényhelyekkel is alátámasszuk kijelentéseinket.
Magyarországon, a „devizahitelek” felfutásának időszakában két törvényhely szabályozta konkrétan a kölcsönszerződéseket és a pénzkölcsönnyújtást.
A Bankok a nyilvántartásba vett devizaösszeget úgy kezelik, mintha kölcsöntőke lenne. Ezért a szerződésekben a tartozást devizában határozzák meg.
A Ptk. 231.§-a rendelkezik a devizában vagy aranyban meghatározott tartozásról.
Ptk.231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Tehát a Ptk. 231.§-a nem arról rendelkezik, hogy a szerződéses kapcsolatokban milyen esetben van meghatározva a pénztartozás devizában, hanem hogy amennyiben devizában van meghatározva, hogyan kell azt megfizetni.
Milyen esetben van devizában meghatározva a pénztartozás?
A felek akkor állapodhatnak meg szabadon valamely szerződési kötelezettségből (adásvételi, építési, fejlesztési stb) fakadó pénztartozás devizanemét illetően, ha jogszabály nem jelöli azt meg kötelező jelleggel. A pénzkölcsönnyújtás esetében márpedig kötelező jelleggel megjelöli oly módon, hogy az átadott pénzösszeg maga a kölcsönösszeg és az összeg átadásakor a pénznem is átadásra kerül, tehát meg van határozva, ez esetben az összeg és a devizanem elválaszthatatlan.
Ptk.205. §220 (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez .
De a pénzkölcsön adásnál a Ptk. 523.§-a és a Hpt. 2. számú melléklete ezt rendezi.
Ptk.523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Hpt. 2. sz. mell.
10.2. Pénzkölcsönnyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
Tehát a Ptk.231.§-a csak arra vonatkozik, hogy AMENNYIBEN A FELEK DEVIZÁBAN HATÁROZZÁK MEG A TARTOZÁST, akkor hogyan kell azt megfizetni.
A Ptk.231.§-a szerint meg lehet állapodni devizában a pénztartozást illetően, de a Ptk. 205.§-a szerint nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amit jogszabály rendez.
A Ptk. 523.§-a és a Hpt. 2. sz. melléklete ezt a kérdést rendezi.
A törvényhely egyértelműen rendeli el a pénzösszeg rendelkezésre bocsátását, AMELYET és NEM MÁST, köteles kamat ellenében vagy anélkül visszafizetni.
A törvény nem teremt lehetőséget arra, hogy a pénzkölcsönnyújtó más pénzösszeg visszafizetésére kötelezze a pénzkölcsön felvevőt, mint amit átadott számára, erről szól ez a törvényhely, amely speciális törvénynek minősül a Ptk. 231 §-al szemben, amely egy általános törvényhely, alkalmazási elsődlegessége van a Hpt. 2. számú mellékletében lévő törvényi szabályozásnak a Ptk. 231. §-ával szemben, a Ptk. 231. § jelen esetben azt meg nem előzheti semmilyen utón-módon. Aki ennek alkalmazását felcseréli, az törvényszegést követ el.
A Ptk.523.§ (1) bekezdése is azt mondja ki, hogy kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Ebben az esetben is az átadott kölcsön összegéről ír a törvényhely, nem egy más összegről, ugyanis a kölcsönszerződés esetében pénztartozásról van szó, ezért teljességgel indokolatlan megállapítani a pénztartozást, mivel a pénztartozás összege maga az átadott pénzösszeg, amelyre a szerződésben foglaltak szerint akár kamat is számolható.
Ez szintén speciális jogszabály, a kölcsönszerződésre, mint szerződéstípusra vonatkozó rendelkezés. Ezáltal speciális jogszabály (lex speciális), ezért alkalmazási elsődlegessége van az általános, (lex generális) jogszabállyal, jelen esetben a Ptk.231§.-val szemben.
Tisztelt alelnök úr! Dr.Gadó Gábor az OTP bank képviseletében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete ellen, amely ítéletben a bíróság kimondta, hogy jogellenesen alkalmazott a bank deviza kereskedelmi árrést, hiszen még jogi értelemben sem bocsátott rendelkezésre devizát. Ebben a beadványában az ügyvéd úr leírta azt, hogy Magyarországon a hatályos törvényi szabályozás nem fedte le a bankok széleskörű szolgáltatását, ezzel mintegy elismerve, hogy törvényi szabályozás nélkül, figyelmen kívül hagyva a kötelező érvényű törvényeket, jártak el a bankok. Nyerészkedésük következtében több ezer öngyilkos lett, több ezer embert kezelnek az ország ideggondozó intézményeiben, több százezer ember hagyta el Magyarországot külföldön keresve megélhetést, százezrek válnak vagyontalanná.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, akinek az állam vigyázó szerepét kellett volna betöltenie, az illetékes politikusok, a résztvevő bankárok és Önök tisztelt képviselő urak, közvetlenül felelősek a bekövetkezett tragédiákért, ki közvetlen ki közvetett szerepvállalással, ugyanis „bűnösök közt cinkos aki néma” és Önök nagyon némák voltak, márpedig a felelősöket felelősségre kell vonni.
Tisztelettel: Kásler Árpád a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ)elnöke
Töviskesné Dsupin Judit a BAÉSZ Főtitkára
Kelt, Gyulán 2012.09.05-én
http://kaslerarpad.hu/?p=1580
Ürögdiné Kocsis Zsuzsa
e.mail/Skype/MSN: urogdine.kocsis.zsuzsa@gmail.com
06-20-3370629
