From: MVSZ Sajtószolgálat
Sent: Monday, September 17, 2012 12:13 PM
To: Kutasi József Antal
Subject: VK 1 - A "Nem én kiáltok, a föld dübörög." konferencia ajánlásai és határozatai
A föld, a víz, az élelem ügyét tárgyalta a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott konferencia, melynek címe „Nem én kiáltok, a föld dübörög…”, elnöke pedig Prof. Dr. Tanka Endre volt. A konferencián a szakma jeles képviselői számos fontos ténymegállapítást és ajánlást fogalmaztak meg, és a világkongresszus Záró-konferenciája által megerősítettek felkérték a Magyarok Világszövetségét, hogy „a föld, a víz és az élelem nemzeti közügyében” vállaljon aktív szerepet, kezdeményezze a nemzeti összefogást.
A ”Nem én kiáltok, a föld dübörög…” konferencia elnöke, Prof. Dr. Tanka Endre az alábbi jelentést tárta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája elé, amely azt elfogadta.
„A 21. század elején a magyarság fizikai és etnikai megmaradásának létfeltétele, hogy a földet és az édesvízkészletet a helyi közösségek birtokolják, ami megalapozza az ország élelmiszertermelő képességének és a lakosság megfelelő élelmezésének a fenntartását. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a Magyar Állam a saját államterületét alkotó földre szabad önrendelkezéssel élhet a földtulajdon és a földhasználat szabályozására, amit állampolgárai érdekében gyakorolhat.
A földnek és a természeti erőforrásoknak a magyarság számára történő megőrzését történelmi Alkotmányunk a Szentkorona értékrendje alapján biztosíthatja: minden jog forrása a Szentkorona, ami alapján a földre és a természeti erőforrásokra bárki mást csak birtokjog illethet meg. Uniós tagállamként viszont, Magyarország a történelmi Alkotmányát a földre nézve sem érvényesítheti, mert ezt a tagállami jog felett álló közösségi jog a hazánkkal kötött Csatlakozási Szerződéssel és a Római Szerződés 56. cikkével kizárta.
A föld magyarság részére megőrzésének reális intézményvédelmi esélye van a nélkül is, hogy hazánk kilépne az Európai Unióból. Ezt azonban, csak a földre, a vízre és az egyéb természeti erőforrásainkra kiterjedő nemzetstratégia közérdekű kimunkálása alapozhatja meg. Ezt a polgári kormány mind a mai napig nem végezte el. A 2010 nyarán meghirdetett földprogramja ugyan ígéri a nagybirtokrendszer lebontását, a kis- és középüzemek birtokszerkezeti súlyának növelését, a vidék felemelését, a helyi gazdatársadalom és a családi gazdák támogatását, viszont a megvalósuló intézmények és jogszabályok ezt az ideológiát merőben tagadják. A magyar társadalom létérdekű követelése, hogy a kormány teljesítse a fenti földprogramjának végrehajtását.”
A konferencia az alábbi ténymegállapításokat és ajánlásokat fogalmazta meg:
Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke, gazdálkodó, aki A magyar föld védelmében címmel tartott előadást:
Ma a legnagyobb veszélyben van a magyar termőföld, amelynek sorsát a pártokra, a politikusokra bízni nem szabad.
A földet művelők legyenek a meghatározók a földbirtok-ügyekben, a parlament pedig adja meg mindehhez a törvénykezési keretet.
Prof. Dr. Tanka Endre, az MTA doktora, tantárgyfelelős ny. egyetemi tanár, KRE ÁJK, aki A magyar föld megtartásának intézményvédelmi esélye a XXI. század második évtizedében címmel tartott előadást:
A nemzeti földvédelemnek még van egy utolsó esélye, de ehhez intézményvédelmi intézkedésekre van sürgősen szükség. Mindennek a nemzetstratégia részévé kell válni, amelyhez feltétlenül figyelembe kell venni a földtulajdon, használat, védelem és az igazgatás (üzemszabályozás) kérdését.
Ki kell kényszeríteni a kormánytól, a döntéshozóktól a nemzetstratégia végrehajtását.
Prof. Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, aki A vidékfejlesztés föld- és birtokpolitikai összefüggései címmel tartott előadást:
Eldöntendő és szükséges megélni, hogy 2010-től a múlt utolsó kormánya működik-e, vagy a jövőt megalapozó első kormány a mai.
A vidékstratégia tartalmazza a jó elveket és szándékokat, de a mai gyakorlat nem követi ezt, és mindennek a hitelessége kerül veszélybe.
Milyen mezőgazdaság és vidék legyen?
A válasz: újra kell alakítani a város-vidék kapcsolatát; minőségi mezőgazdaság és élelmiszertermelés szükséges; cél a többfunkciós mezőgazdaság; a föld- és birtokpolitikában meg kell szüntetni a tőkebefektető társaságok uralmát és a családi és a szövetkező gazdaságokat kell előtérbe helyezni.
Prof. Dr. Nagy Bálint, ny. egyetemi tanár, aki Helyzetjelentés a nemzeti vidékstratégia végrehajtásáról címmel tartott előadást:
A mai hazai agrárgazdaságban van egy nagy félrevezetés és becsapás, hiszen pl. azt mondja ki, hogy a kis- és közepes családi gazdaságok nem versenyképesek. Ezért el kell érnünk ezen a téren is a forradalmi jellegű átrendeződést, amelynek során bizonyítást nyerhet, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz.
Most még a tudomány is főleg a globális tőke érdekeit szolgálja. Ezért a magyar mezőgazdaságot is fel kell szabadítani az ilyen befolyás alól, hiszen új igények és szükségek kerülnek majd előtérbe (pl. élelmiszer- és vízhiány, a vidék forradalma, vagy esetleg a háborúk utáni válsághelyzetek, stb.)
Szeremley Béla, a Hangya elnöke, aki A HANGYA és a szövetkezés intézménye a nemzeti együttműködés rendszerében címmel tartott előadást:
A közösséget segítő és a szövetkezést előmozdító kormányprogram és támogatás jelenleg nincs, ezért el kell érnünk mindezek minél hamarabbi megvalósítását.
Dr. Font Erzsébet, regionális tervező, aki A tanyák múltja és jövője címmel tartott előadást:
A 2000-es tanyafelmérés adatai szerint a statisztikailag nyilvántartott, mintegy 75.000 tanya helyett csak 54.000-et találtak, amelynek 25%-ában igen öreg és beteg emberek laktak, a másik 25 %-ban az ún. visszatelepülők, akik nem értenek a földhöz (nem volt kitől tanulniuk).
A tanyák 10-20 %-ában nincs áram, ezért nem lehet vizet sem nyerni, ezért nincsenek meg a gazdálkodás alapjai, és súlyos hiányosságok vannak a közbiztonságban, miközben igen nagy mértékű a tanyák külföldiek általi felvásárlása.
Egyetlen igazi jól működő tanyarendszer a Kemény Bertalan-féle tanyagondnoki szolgálat.
Dr. Roszik Péter, a Biokontroll ügyvezető igazgatója, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, aki A zsebszerződések és felszámolásuk lehetőségei címmel tartott előadást:
A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrár Kamara felmérése szerint 18 féle zsebszerződés-típus van, amelynek hatására csak az osztrák gazdaszervezeti adatok szerint 600-700 e. ha földterület került szomszédaink tulajdonába.
Mindennek ellenére megállapítható, hogy még nem veszett el, csak komoly kormány- és hatósági akaratra lenne szükség az ügyek rendbetételére. Ezek között pl. a földbíróságok felállítása; a visszaszerzett földre elővásárlási jog megadása az elősegítő gazdának; a NAV végezzen vagyonvizsgálatokat a neppereknél; legyen hatósági árképzés a földre, legyen felmondható a haszonélvezeti jog; új nyilvántartás és nyomtatvány-alkalmazás jöjjön létre, stb.
Dr. Dávid Tamás, a Nemzetközi CoD Rák – Információs és Prevenciós Központ KHA főigazgatója, aki A Codex Alimentarius intézményi szerepe és az élelmezésbiztonsági rendszer egészségügyi kockázatai címmel tartott előadást:
A Codex Alimentarius, a Nemzetközi táplálkozási előírások, helytelen és félrevezető vitamin és ásványi anyag szükségleti adatokat tartalmaz, és így nem szolgálja megfelelően az egészség megőrzését.
Be kell tartanunk a Természet törvényeit, éljünk harmóniában a természettel, hiszen az így megvalósuló egészséges táplálkozás egyenlő a megelőzéssel és a gyógyulással.
Varga Géza országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Közös Agrárpolitika Albizottság elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés társelnöke, aki Földpolitika és az Élelmiszer Önrendelkezés címmel tartott előadást:
A földbirtok-politika és az élelmiszer önrendelkezés fontos része kell, hogy legyen a nemzetstratégiának.
Az élelmiszer önrendelkezéshez a termelés szabályozását ki kell venni a WTO hatásköréből és nemzeti hatáskörbe kell visszahelyezni.
Dr. Darvas Béla, c. egyetemi tanár, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke, aki Vetőmagháború küszöbén áll a világ? – Gondolatok a növényvédelmi célú géntechnológiáról címmel tartott előadást:
Minden géntechnológiai eseményt (fajtát) önállóan és egyedenként kell értékelni, és róla dönteni. A GM-fajták szabadalommal védettek, így ezekről csak a tulajdonos globális cégek dönthetnek, ill. rendelkezhetnek (pl. a termésből nem származhat a gazdának továbbszaporításra alkalmas vetőmag, azt minden évben újra meg kell venni.)
Fáy Árpád közgazdász, aki A föld közösségi jog szerinti tőke minőségének a tarthatatlansága címmel tartott előadást:
A föld tőkejellegének tarthatatlanságát bizonyítják pl. a föld termelési tényező jellege, a közösségi tulajdonhoz való tartozottsága, stb.
Dr. Molnár Géza Tisza – kutató, aki Vizeinkről szólván címmel tartott előadást:
Ki kell mondanunk, hogy a környezetben nincs káros vízkészlet, ezért szét kell rombolnunk olyan maradi nézeteket, amelyek nem akarják elismerni az emberi rossz beavatkozás súlyos következményeit, pl. a belvíz- és aszálykárokat, az országunkból eltűnő édesvíz-készleteket; a termőföld folyamatos minőségi romlását és főleg a környezet víztartó-képességének tönkretételét (eltűntek a természetes vízcsapdák, a puha- és keményfa ligetek, stb.)
A 2010-es nagy belvíz és árvíz levezetése (nem a víz visszatartása) okozta a 2011 és 2012-es hatalmas aszályt.
Dr. Dömsödi János egyetemi docens, aki Társadalom – informatikai kataszter. Aranykoronától az aranykoronáig címmel tartott előadást:
Nagyon hiányos és rosszul vezetett a földbirtok-nyilvántartás és a földminősítés rendszere, így ezen a téren az EU-országok között az utolsók vagyunk.
Dr. Márai Géza c. egyetemi docens, aki Környezet – tájgazdálkodás – egészség címmel tartott előadást:
Az egészséges táplálkozás és az élelmiszer-prevenció megvalósításához feltétlenül ismernünk kellene a táplálékaink tényleges értékeit, hiszen a káros környezeti hatások és az iparszerű mezőgazdaság következtében az elsavanyosodott területeken erősen lecsökkentek az ásványi anyag- és vitamintartalmak.
A föld, a víz, az élelem kérdését tárgyaló konferencia az alábbi határozati javaslatot terjesztette a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája elé, amely azt meg is szavazta:
A Magyarok VIII. Világkongresszusa a Nem én kiáltok, a föld dübörög…. című földkonferencia javaslata alapján kéri, hogy a Magyarok Világszövetsége a föld, a víz és az élelmezés nemzeti közügyében megfelelő érdekérvényesítő tevékenységet vállaljon fel a konferencián megfogalmazott és jó megoldásokat kínáló javaslatok megvalósítására.
A Magyarok VIII. Világkongresszusa felkéri a Magyarok Világszövetségét, hogy kezdeményezzen nemzeti összefogást – európai közjogi és nemzetközi jogi szakvélemény alapján – a Magyar Köztársaság és az EU által kötött Csatlakozási Szerződés földre vonatkozó rendelkezéseinek a felülvizsgálatára, ennek alapján az államterületünket alkotó föld tőke-minősítésének hatályon kívül helyezésére.
MVSZ Sajtószolgálat
7604/120917
