Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2012. szeptember 11., kedd

15.542 - Szűcs Ferenc: Nyugdijmegoldás! Hogyan működik?

Nyugdijmegoldás !      Nem halogatóknak!!!       

(Fülöp Ákos nyomán)

Ez nem fikció: a nyugdíjtörvény értelmében 2013-tól új nyugdíjszámítás lép életbe, mely szerint az állam drasztikusan csökkenti az induló nyugdíjak mértékét. Tud ön erről?

Lehet, hogy ön is azok közé tartozik, akik keveset tudnak a nyugdíjról. Ha igen, akkor azt is tudnia kell, hogy ez nem az ön hibája: nincs olyan fórum, ahol tájékozódhatott volna.

A nyugdíjtőke megteremtése olyan hosszútávú pénzügyi cél, amit megtakarítással lehet elérni. A megvalósításhoz tehát nem csak pénzre, hanem egy (vagy több), kifejezetten hosszútávú tőkefelépítésre alkalmas pénzügyi megoldásra van szükség.
Miért fontos hangsúlyozni, hogy "hosszútávú tőkefelépítésre alkalmas"? Igen, azért mert nem minden forma alkalmas erre. A pénzintézetek sokféle megtakarítási formát kínálnak: bankszámla, takarékkönyv, államkötvény, befektetési jegy, részvény, kötvény, vegyes biztosítás és így tovább. Ezen formák mindegyike más és más időtávra alkalmas illetve optimális.

Ön vajon el tudja dönteni, hogy a különböző formák közül melyik alkalmas hosszú távra? Ki tudja választani azt, amelyikkel a legjobb eredményt érheti el? Íme, egy kis segítség.

Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítás

GYORSAN SZÖGEZZÜK LE: az ún. unit-linked konstrukciók tulajdonképpenbiztosításnak álcázott befektetési megoldások. Az álcázás célja az életbiztosítási jogviszony speciális jogi előnyeinek kihasználása a befektetés érdekében.

Mik ezek a speciális jogi előnyök?

  • Adózási előnyök
    • Az életbiztosításokra bizonyos feltételek mellett személyi jövedelemadó-visszatérítést lehet igénybe venni, aminek mértéke a befizetett összeg 20%-a, maximum évi 100ezer forint.
    • minimum 10 éves futamidő esetén a befektetett összeg hozama kamatadó mentességet élvez
    • 10 éven túl adómentes környezetté válik, az ezutáni eseti befizetések hozama is mentes a kamatadótól
  • Jogvédelmi előnyök
    • Illetékmentes örökítés
    • Az adóhatóság nem férhet hozzá (csak jogerős bírói végzés esetén)

Összefoglalva tehát a unit-linked (befektetési egységekhez kötött)életbiztosítást tulajdonképpen egy adóelőnyökkel és jogvédelemmel rendelkező megtakarítási formának tekintünk, amely jogilag biztosítás, valójában befektetés.

Hogyan működik?

A unit-linked biztosítások esetében (hasonlóan a kötelező magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla választható portfóliós rendszereihez ÉS ellentétben a vegyes biztosításokkal) az ügyfél szabad kezet kap, vagyis - bizonyos korlátok közt - maga dönti el, hogy a biztosító mibe fektesse a pénzét.
Mindez úgy valósul meg, hogy a biztosító által az adott konstrukcióhoz rendelt befektetési alapok közül szabadon választva az ügyfél - vérmérséklete szerint - különböző kockázatú értékpapír-portfóliókba irányíthatja befizetéseit vagy akár az időközben felgyűlt teljes megtakarítását.
A unit-linked konstrukciók napjaink legmodernebb és legrugalmasabb befektetési megoldásai, amelyekkel kiemelkedő, a bankbetéteknél, állampapíroknál, kötvényeknél, banki befektetési alapoknál magasabbhozamokat lehet elérni évről-évre, így ez a magoldás kiválóan alkalmas közép- és hosszútávú célok megvalósítására.

Nézzük a hozam-költségek-rugalmasság problémáját!
Javaslom, hogy az összehasonlíthatóság és a korrektség érdekében ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg a unit-linked konstrukciók esetében.

Hozamok:
A unit-linked konstrukciók hozamát alapvetően a mögöttük álló befektetési alapok hozama határozza meg, így az egyes ügyfelek befektetésének majdani eredménye attól függ, hogy az adott ügyfél a kínálatból milyen alapokat választ, vagyis milyen portfóliót állít össze magának.
Általában ezek a megoldások széles alapválasztékot (8-10-15 vagy akár még több féle alapot) kínálnak a befektetőknek. Az alapok közvetítésével tulajdonképpen értékpapírokba (részvények, kötvények, állampapírok) lehet befektetni, így az értékpapírok világának bizonyos fokú ismerete egyrészt szükséges, másrészt nagyban hozzájárul a befektetés hatékonyságának növeléséhez.
A befektetési stratégia kialakításáról nagyon nagy általánosságban elmondható, hogy egy hosszútávú befektetésnél indokolt lehet egy dinamikus,részvénytúlsúlyos portfólióval indulni, majd az utolsó időszakban nagy biztonságú, de már kisebb hozamú alapokra váltva megőrizni a befektetés értékét.
Nagyon lényeges továbbá, hogy ezeket a befektetéseket rendszeresen követni és szükség esetén portfólióváltással korrigálni kell - mint ahogy a nyugdíjpénztárak választható portfóliós redszerénél már ismertetésre került.

Költségek:
Sajnos, mint sok minden a világon, a unit-linked befektetés is pénzbe kerül: a különféle biztosítótársaságok különféle jogcímeken számítják fel költségeket. Nem állítom, hogy laikusként egyszerű volna ezek összehasonlítása, de nem is lehetetlen.

1. Az életbiztosítási védelem költségei.
Tisztáztuk, hogy a jogi előnyök "megszerzése" érdekében a unit-linked konstrukciók életbiztosítási védelmet is adnak. A vegyes biztosításoknál említésre került, hogy az ügyfél - nyilvánvalóan - évről évre idősebb lesz, ezzel a biztosító haláleseti kockázata növekszik, tehát a beépített életbiztosítási szolgáltatás díja évről évre emelkedik - és ez így rendben is van. Ennek a díjnak elfogadható szinten való tartása úgy oldható meg, hogy a unit-linked konstrukcióba már induláskor a lehető legalacsonyabb életbiztosítási védelmet érdemes kérni és a szükséges védelemről más egyéb, praktikusan egy tisztán kockázati biztosítással célszerű gondoskodni. A megtakarításunk és az életbiztosításunk ilyentén különválasztásával elérjük, hogy a megtakarításunk(majdnem) tisztán megtakarítás marad, míg az életbiztosításunk költségétkönnyen kontrollálhatjuk illetve könnyűszerrel élethelyzetünk változásaihoz igazíthatjuk.

2. A befektetés költségei.
Az alapok működtetéséért, a pénz kezeléséért külön díjat kell fizetni és azt kell mondjam, hogy ez is természetes. A befektetési alapok létrehozása, koordinálása és a megfelelő hozamok elérése a biztosítóknak is pénzbe kerül: ezért a befektetési szakértelemért bizony költséget számítanak fel. Ami ezt a költségcsoportot némiképp nehezen kalkulálhatóvá teszi az az, hogy az egyes költségek megfizetését a befektetési egységek számának csökkentésével, másokat az indokolt darabszám pénzre visszaválásával rendezik az ügyfél számlájáról. Mindkét esetben nagy szerepe van az aktuális árfolyamnak, ezért ezen költségeket pontosan előre kiszámítani nem mindig lehet.
A költségek mértéke és a levonás módja azonban rögzített, így ez a fajta elszámolás még mindig korrektebb a vegyes biztosítások rejtett költségeinél.

Külön szeretnék itt megemlékezni az ún. szerzési díjról (költségről), amely tulajdonképpen a biztosítási szerződést kötő ügynök jutalékát jelenti. Sokszor hallom-olvasom magánemberek azon vélekedését (főleg alkuszokkal kapcsolatban), hogy "nem kötök semmit, mert az alkusz jutalékát is nekem kell kifizetni". Bizony, ezen konstrukciók esetében számolnak az ügyfélszerzés költségeivel, ez azonban a termék árába be van építve és ez a jutalék mindenképpen kifizetésre is kerül. Tessék megpróbálni besétálni egy biztosítóba, hogy szerződést szeretne kötni: nem az ablaknál ülő hölgy fog önnel foglalkozni, hanem kerítenek önnek egy ügynököt... Bizony, ez a költség az ilyen szerződés elengedhetetlen része, tehát ezt valahol a szerződőnek mindenképpen meg kell fizetnie. Ne felejtsük el azonban a másik oldalt sem: a becsületesen dolgozó ügynök, alkusz vagy bróker egyszeri jutalék fejében egy ilyen szerződéssel 10-15-20 évre elkötelezi magát az ügyfél felé, ne sajnáljuk tehát tőle a pénzt...

Rugalmasság:
Ezen a téren bizony sok minden változott: a korszerű unit-linked konstrukciókszámos rugalmassági elemet tartalmaznak. Az egyre több és több hasonló megoldás megjelenésével a rugalmasság - a korábbi merevebb szabályok után - talán kicsit a konstrukciók közötti verseny egyik eszköze is lett.

Ma már szinte kivétel nélkül lehetőség van a futamidő közben

  • a díj növelésre
  • a díj csökkentésre
  • a rendszeres díj előre fizetésére
  • a díjfizetés szüneteltetésére
  • a díjfizetés újraindítására
  • eseti befizetésre
  • az esedékes folyamatos díj eseti számláról való rendezésére
  • hitelfelvételre a megtakarítás terhére
  • teljes díjmentesítésre
  • visszavásárlásra.

Ha ön úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjából majd megfelelő életszínvonalon tud élni vagy meg van győződve arról, hogy öregkorában az állam majd gondoskodik önről, akkor nyugodtan Facebook-ozzon tovább, Önnek nincs más teendője, jó szórakozást kívánok!!!!

Szűcs Ferenc
szf01@freemail.hu
0036309507997