Feladó: Béla Szalontai
Dátum: 2015. február 14. 15:35
Tárgy:
Címzett:
Dátum: 2015. február 14. 15:35
Tárgy:
Jeles napok és programok márciusbanCímzett:
Fontos NAPOK jönnek!!!!
Ezek kiváló összefoglalása,
-hagyományok,
-szokások,
-ismeretek szerint
lentebb található!
Hasznos időtöltést!
-szalontay-
Március – Böjtmás hava – Tavaszelő – Kikelet hava
2015. március 1. vasárnap Nagyböjt 2. vasárnapja: "Nevetlenvasárnap", "Torkosvasárnap"
2015. március 2. Arany János születésnapja - 1817
2015. március 8. vasárnap Nagyböjt 3. vasárnapja: "Szemek vasárnapja", "Fehérvasárnap"
2015. március 10. 40 vértanú
Emléknapjukhoz – tudomásunk szerint – hazánkban csak egyetlen, ünneprontó hagyomány fűződik. Mohácsi sokacok mesélik, hogy előestéjén egy asszony szőtt. Figyelmeztették, hogy ne dolgozzék, mert holnap Negyven Vértanú ünnepére virradnak. Hányavetien felelte: én nem bánom, csak szenvedjenek, én azért csak befejezem a munkámat. Két hét múlva hirtelen meghalt.
A monda nyilván onnan ered, hogy valamikor a téli szövést-fonást eddig a napig be kellett fejezni, mert az asszonynépre már a tavaszi munka várakozott. Más közeli, hasonló jellegű határnapok Gertrud (márc. 17), ill. guzsalyütővasárnap (Laetare).
2015. március 12. Gergely napja
Időjárás- és termésjóslás:
"Megrázza még szakállát Gergely", vagyis előfordul, hogy e napon havazik: "Megrázta szakállát Gergely".
- Gergely hetében vetették a krumplit.
- Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére.
- Gergely és József napja között vetették a lent.
- Volt, ahol ezen a napon szórták el a mákot, mert úgy vélték, hogy akkor nem lesz férges.
Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni kéregetéssel a szegény diákok.
Gergely-járás kiszámoló:
Gyertek gyerekek iskolába,
Ötözzetek papruhába,
Inc-pinc Lőrinc,
Te vagy odakinn.
2015. március 15. Az 1848-49-es szabadságharc évfordulója
Az ezen a napon gyújtott ünnepi tűz, a „szabadsági tűz". Régi szokások szerint e nap estéjén néhányan összejöttek, szomszédok az udvaron és körülülve Kossuth nótákat énekeltek és idézgették az 1848 – 49-es eseményeket.
2015. március 15. vasárnap Nagyböjt 4. vasárnapja: "Vigadozóvasárnap", "Rózsavasárnap", "Süketvasárnap", "Csíkvasárnap"
Március 18., 19., 21. – Sándor, József, Benedek
„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!"
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot"
Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor"
Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!" Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!" Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit és a kaprot.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (Bálint S. 1980b: 257). Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
2015. március 20. péntek – Tavaszi Napéjegyenlőség
2015. március 22. vasárnap Nagyböjt 5. vasárnapja: "Feketevasárnap"
2015. március 24. Gábor
Ekkor a kertekben megélénkül az élet. A káposztaültetést e napon végezték
2015. március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját.
Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.
Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője". Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon a békákat figyelik. Ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.
„Az ember ilyenkor Máriával almát olt."
A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Ekkor helyezik el az oltóágat.
Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra már hazahajtja a vándormadarakat.
E naphoz kötődő meteorológiai megfigyelés a 16 századból:
· Ha e napon derült az idő, bő termés várható.
· „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője."
2015. március 27. II. Rákóczi Ferenc születésnapja - 1676
2015. március 29. vasárnap Nagyböjt 6. vasárnapja: "Virágvasárnap"
