Frigyesy Ágnes:
Fejezzük be az elmaradt rendszerváltást!
A Polgári Körök II. Országos Konferenciája és a
Gazdakörökkel közös találkozója Püspökladányban
A jelenlegi kormány távozását és új nemzeti kormány felállítását követelték a Polgári Körök II. Országos Konferenciáján és a Gazdakörökkel közösen szervezett találkozón Püspökladányban, 2009. március 7-én. Fricz Tamás politológus az 1848-49-es szabadságharcosok 12 pontjára utalva felolvasta a magyar nemzet jelenlegi 12 pontos követelését, melyet a konferencia résztvevői nagy tetszésnyilvánítás közepette elfogadtak. A Konferencia résztvevőit Orbán Viktor, a Fidesz Polgári Párt elnöke levélben köszöntötte.
– Nagy baj van ebben az országban, s a nagyon rövid egyhetes szervezői munka ellenére sokan eljöttek a püspökladányi Gellér Sándor Városi Sportcentrumba, hogy megvitassák, hogyan kell megvédenünk legfontosabb nemzeti kincseinket: a földet, a vizet és a gyermeket – mondta köszöntő beszédében Arnóth Sándor, Püspökladány polgármestere, a Konferencia vendéglátója. Kijelentette: – Ne mondja neki senki, hogy menjen el ebből az országból. Ha túléltük a háborúkat, befogadtuk az erre járókat, miért kellene nekünk elmenni? – utalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyik korábbi kijelentésére a város polgármestere.
Meg kell védenünk a nemzet legfontosabb kincseit,
a magyar földet, a tiszta vizet, és a családot
Bíró Ildikó, országgyűlési képviselő, a Polgári Körök Erkölcsi Testületének tagja, a rendezvény háziasszonya beszédét Szilágyi Domokos költő gondolataival kezdte: – Boldog vagyok, hogy törődhetek Veletek. Hangsúlyozta: – Itt épített templomot a dédapja, itt éltek a nagyszülei, itt született az édesapja, s személy szerint ezért esett a választása Püspökladányra. Beszédében rámutatott: – Jelenleg meg kell védenünk az életünket, vagyis a hazánkat, a környezetünket és benne a jövőnket. A nemzet legfontosabb kincseit, a magyar földet, a tiszta vizet, és a családot. Két felnőtt fiú édesanyjaként kijelentette: Azt szeretné és azon munkálkodik, hogy a remény és bizakodás világa vegye körül fiait. Azt akarja, ne féljenek a jövőtől és a családalapítástól. Nem akarja, hogy őket, és más fiatalokat nagyhatalmú bankok uzsorái tegyék tönkre. El kell takarítani a kártékony kormányt! „Áldd meg Uram mindazokat akik a nép sorsával törődnek!” Így hangzik Szent Gellért fohásza. A jövő politikájának olyan emberekre van szüksége, akik ezt a fohászt nap mint nap imádkozzák. És akkor van kiút! – mondta Bíró ldikó.
– Amikor Isten eltűnik az emberek elől, lassú elszegényedés veszi kezdetét – mondta Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke, aki rámutatott: – A gazdasági válság mögött , erkölcsi válság húzódik, amögött pedig a hit hiánya áll. Egyetlen megoldásnak nevezte: meg kell szilárdítani a hitünket, s akkor helyreáll az erkölcs, a nemzettudat, és javul a gazdaság is. Osztie Zoltán szerint a címkézések ideológiája – rasszizmus, antiszemitizmus, fasizmus – mögött a víz, a föld és a levegő elvétele zajlik. Vissza kell találnunk a templomainkba, s meg kell tanulnunk újra imádkozni – hangsúlyozta az idén 20 éves fennállását ünneplő KÉSZ elnöke.
Adjuk vissza az Úrnak a teremtés jogát!
Simó József, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi elnöke megállapította: – Öltözködésünkkel üzenünk egymásnak, ő például a székely harisnyájával azt üzeni, hogy élnek még székelyek e hazában. Wass Albert „szószólója” és a Wass hagyaték ápolója 15 esztendeje hívja fel a figyelmet az erdélyi írófejedelem műveire. Mint mondta, ő „csak” öt gyermek édesapja, de gratulált Balczó András öttusázó világbajnokunknak, aki 60 esztendősen bátran vállalta 12. gyermekét! Egyetlen fontos célnak nevezte, hogy mindenki vállalja a gyermekét, s adjuk vissza az Úrnak a teremtés jogát. Hátha Ő is tud valamit!
– A világ nem a pénzről szól, hanem sokkal többről: a szeretetről, mely még nem valósult meg – mondta beszédében Jókai Anna Kossuth-díjas író, aki hangsúlyozta, nemcsak kenyéren él az ember, hanem Istennel. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos a „mindennapi kenyér ügye”. Vagyis a munkás méltó az ő bérére – mondta a bibliai igét idézve a neves írónő.
Jókai Anna észrevételére, mely szerint az ’56-os zászlón még mindig átfúj a november 4-i szél, Németh Miklós Attila, a Konferencia moderátora válaszolt: A Polgári Körök zászlaja középütt már nem lyukas, mert a kelta kereszt került díszítésként középre, melyet Tella Pál református lelkész áldott meg a rendezvény záró momentumaként. A Jászberényi Polgári körök után pedig a zászlót az Őrdaru Polgári Kör Egyesület képviselői vették át.
Az állam tulajdona a nemzet tulajdona és nem a miniszterelnöké vagy a kormányé, hanem a 16 milliós magyarságé!
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató helyettese kijelentette: – Gyermek nélkül van föld és víz, de föld és víz nélkül nincs gyermek. A föld és a víz a XXI. század olaja és aranya. Bencze Izabella fontosnak tartja, hogy törvényileg védett legyen a föld és a víz. Rámutatott: minisztériumi épületek, kórházak, valamint a föld és a víz kikerült a védett vagyon köréből, ezáltal üzleti vagyonná vált, vagyis privatizálhatók.
Hangsúlyozta: – 1988-1990 között a spontán privatizáció 2000 épülete közül 1000 tűnt el nyomtalanul, vagyis vándorolt magánkézbe. 1993-2003 közötti időszakban a 12 ezer milliárdos vagyonból 7000 milliárd sorsát ismerjük, s mintegy 1,5 milliárd került magánkézbe. Bencze Izabella megállapította: – Az állam tulajdona a nemzet tulajdona és nem a miniszterelnöké vagy a kormányé, hanem a 16 milliós magyarságé! Ez a kormány szembefordult a nemzetével, s ezért nekünk kell megvédenünk a hazánkat. Ez a kormány rálőtt a népére, fél a gondolatainktól, és az erőnktől. Szerinte nincs időnk megvárni a jövő évi választásokat, ha azt akarjuk, hogy az 50 ezer milliárdnyi nemzeti vagyon megmaradjon. Bencze Izabella szólt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkájáról, akik Gaudi-Nagy Tamás vezetésével megpróbálják visszaperelni azokat a vagyontárgyakat, melyeket jogtalanul privatizáltak, vettek el tőlünk az elmúlt húsz esztendőben.
Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Kamaraszínház vezetője és rendezője bizonyságot tett arról, hogyan lehet a hit és áldozat által legyőzni a lehetetlent. 2004. december 5-e óta tudják, hogy két Magyarország létezik, az egyik az őszödi köztársaság, mely megtagadta őket. A másik Magyarország azonban küzd, és megpróbál ismét talpra állni. Az a legnagyobb hazugság hogy nem tehetünk semmit. Nem tudnak úgy padlóra küldeni bennünket, hogy ne álljunk fel ismét. De ha felálltunk, számon kell kérni tőlük, hogyan váltunk az erős országból gyarmattá.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, országgyűlési képviselő beszédében kijelentette: – Mintegy 2,4 millió hektár föld van még a kezünkben, mely a nemzeti szuverenitás alapja. Enélkül nem beszélhetünk hazáról, nemzetről. Ezért a magyar földet minden eszközzel meg kell tartanunk. Mint mondta, a jelenlegi kormány trükkök százait alkalmazta, de eddig megtartottuk a földet, s most állunk a legnagyobb ütközet (föld privatizációja) előtt.
Új államalapításra, új alkotmányra és erős államra van szükség!
Ángyán József országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program vezetője a kormány programját a „zsákmányszerző” szemszögéből viszgálta. Kijelentette: a jelenlegi kormány egy mohó banda, aki a hálózati kapcsolatai révén rabolja ki az országot. Ángyán professzor szerint a zsákmány nem más, mint a nemzet vagyona. Rámutatott: – A jelenlegi kormánytagok nem zseniális munkájuk révén lettek milliomosok, ugyanakkor nekünk azt tanácsolják, „húzzuk rövidebbre a gatyaszárat!” Véleménye szerint elkerülhetetlen lesz az elszámoltatás, hisz a jelenlegi kormány nem csak a nemzet vagyonát tartja zsákmánynak, de még ráadásnak eladósítják az országot. Új államalapításra, új alkotmányra és erős államra van szükség! – jelentette ki Ángyán József.
Kenessey Csaba, a Svájci Polgári Körök elnöke beszámolt arról, mimindent tesznek annak érdekében, hogy az egykor hazájukból elüldözött jó magyar emberek megőrizhessék identitástudatukat a nyugati világban. Svájcban, Zürichben például magyar nyelvű óvodát, és iskolát működtetnek. Kenessey professzor évtizedek óta válaszol a nyugati világban megjelenő, magyarságot lejárató negatív cikkekre, de mint mondta, ez nem lehet az ő „privát hobbija”, ezért arra kérte az arra érdemes jobboldali pártokat, segítsenek neki ebben a munkában.
– A kommunista utódpárt teljes elsorvasztására van szükség – jelentette ki Szöőr Anna pszichológus, jogász, aki szerint fontos, hogy antikommunisták legyünk. Véleménye szerint a morális válság velejárója a morális pánik jelenség, melynek egyik felkínált „lehetősége”, hogy ma Magyarországon minden 18. életévét betöltő nő dönthet arról, sterilizáltatja-e magát, vagy nem, ám ha az igen mellett dönt, soha nem szülhet többé az életében.
Toró T. Tibor, kutatófizikus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke Tőkés László református püspök, EP-képviselő üzenetét tolmácsolta, aki nagyra értékeli a polgári körök és gazdakörök munkáját, s a magyar lélek élő lelkiismereteként tekint rájuk. Toró T. Tibor beszámolt az EMNT ötéves munkájáról, melynek egyik eredményeként könyvelte el, hogy ma már nincs senki, aki nem követelné az erdélyi autonómiát a Romániában élő magyarok között.
Mit követel a magyar nemzet 2009-ben?
A konferencia zárásaként Fricz Tamás politológus az 1848-49-es szabadságharcosok 12 pontjára utalva felolvasta a magyar nemzet jelenlegi 12 pontos követelését, melyet a konferencia résztvevői nagy tetszésnyilvánítás közepette elfogadtak. A 12 pont követelései a következők: – 1. Követeljük a meglévő nemzeti vagyon törvényes védelmét! 2. Követeljük a megmaradt magyar föld, a víz, az energiaforrásaink törvényes védelmét! 3. A nemzeti érdekeink következetes képviseletét a külpolitikában! 4. Alakítsuk újjá a határon túli magyarokkal a kapcsolatainkat! 5. Állítsuk helyre a demokratikus jogállamot Magyarországon! 6. Kezdjük végre el és fejezzük is be az elmaradt rendszerváltást! 7. A leghatározottabb fellépést a rendszerré vált, az ország nemzeti jövedelmét elrabló korrupcióval szemben! 8. Erős és szolgáltató államot, amely szakít a neoliberalizmussal, s megvalósítja a szociális piacgazdaságot! 9. Követeljük, hogy az új kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel az elviselhetetlen mértékűvé vált külföldi államadósság eltörlése vagy átütemezése ügyében! 10. Követeljük a sajtó és a média szabadságát és kiegyensúlyozottságát! 11. Követeljük az egyre mélyebbé váló cigány-probléma tabumentes, őszinte és nyílt megvitatását és kezelését! 12. Új alkotmányt az átmeneti alkotmány helyébe!
Megvan bennünk az erő, legfőképpen
a magyar emberek állhatatosságában, hitében és büszkeségében
Végezetül álljon tudósításom végén Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnökének üdvözlő leveléből néhány szívet-lelket erősítő gondolat: – „Bármilyen súlyos helyzetben is vagyunk, ezt az országot nem lehet úgy tönkretenni, hogy ha eljön az idő, ha lehetőséget kapunk, ne tudnánk ismét, közös erővel újra felépíteni. Megvan bennünk az erő, amivel megint talpra tudunk állni, mozgásba tudunk lendülni, és amivel a többieket leelőzve újra az élre tudunk kerülni. Megvan bennünk az erő, hiszen már bizonyítottunk, már megmutattuk a Millennium idején, mire képesek a magyarok, ha a kormányuk nem az útjukban áll, hanem mellettük van. Megvan bennünk az erő, itt van, nálunk van: az egyetemeken, a kutatóközpontokban, a gyárakban, a kisvállalkozásokban, és legfőképpen a magyar emberek állhatatosságában, hitében és büszkeségében.
Megvan bennünk az erő azért is, mert rendelkezünk olyan tudással, olyan tapasztalattal, olyan energiával, amivel csak mi, Európa középső részén élők büszkélkedhetünk. Lehet, hogy most másoknál mélyebbre kerültünk, nagyobb ütést kaptunk, kilátástalanabb a helyzetünk, de van egy titkos képességünk, ami másoknak, a nálunk szerencsésebb sorsúaknak nincs:
az örökös újrakezdés varázslatos képessége.
Évszázadok hátravettetése válhat most pozitív helyzeti energiává, ha akarjuk. Igen, most ismét hasznunkra válhat, javunkra szolgálhat az a rengeteg hányattatás, megpróbáltatás, az a temérdek szenvedés, amit a történelmünk során kellett eltűrnünk, és amiből mindig sikerült felemelkednünk, kihúznunk magunkat. Gondoljanak csak bele, hányszor voltunk képesek újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni, fogcsikorgatva kimondani: akkor is újrakezdjük, csak azért is. Megtanultuk, szívünkbe véstük: nem az számít, hány pofont kapsz, és hányszor esel el; csak az a fontos, fel tudsz-e állni újra.
Ezt az újrakezdési képességet, ezt a konok kitartást, szívós, állhatatos, győzelemre teremtett lelkületet, felemelő erőt, ezt a megújító energiát kell ismét előcsalogatnunk, amint beköszön a változás napja. Sikerülni fog, mert sikerülnie kell! A magyarok tehát, kedves barátaim, mindenre képesek. De én azt mondom, és hiszem: még a legjobbra is!”
Frigyesy Ágnes
