*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Kezdődik a teljesen illegitim Országgyűlés tavaszi ülésszaka
Az immáron 66 éves, teljesen törvénytelen állapotoknak nem vetnek véget, sőt. Alkotmányoznak.
2011/02/14 - 09:07 Szent Korona Rádió
Az alkotmányozás uralja majd az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakának első, ötnapos ülését, amelyen az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló indítvány mellett is fontos törvényjavaslatokat tárgyal a Ház úgy téve, mintha felhatalmazásuk lenne rá, és nem a 66 éve folytatódó törvénytelen állapotok urai lennének ők is.
Megkezdődik a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó előterjesztés, valamint a monetáris tanács tagjainak megválasztásáról szóló szabályok módosításának vitája, és tárgyalnak az egészségügyben kötelező kamarai tagság visszaállításáról is. A hétfői ülésnap Orbán Viktor felszólalásával indul.
A miniszterelnök - Lázár (vagy Lézer) János frakcióvezető pénteki, a kormánypárti képviselőcsoportok ülése után adott tájékoztatása szerint - várhatóan a kormány elé kerülő gazdasági csomagról is beszél napirend előtt.
Ezt megelőzően képviselői esküt tesz a fideszes Szalay Péter, aki Tarlós István főpolgármester helyét foglalja el az Országgyűlésben.
Az előzetes napirend szerint hétfőn három indítvány általános vitája is megkezdődik. A kormány úgy módosítaná a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, hogy a monetáris tanács tagjait - a jegybank elnöke és alelnökei kivételével - a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választhatná meg. (A négy "külsős" tag közül a jelenlegi szabályok alapján kettőt a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhet.)
Ugyancsak lefolytatja a Ház hétfőn Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott javaslatának általános vitáját. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálja az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.
Szintén hétfőn tárgyalják a tűzvédelmi törvény módosítását. Ezt Pintér Sándor belügyminiszter javasolta az után, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédiában három fiatal lány életét vesztette.
Folytatódik az energetikai tárgyú törvények módosításának decemberben kezdett vitája. A kormány javaslata a Fideszen belül is vitát szült, Bencsik János energiaügyi államtitkár egymaga húsznál több módosító indítványt adott be.
A napirend elfogadása után hétfőn döntenek a képviselők az új alkotmány szabályozási elveiről (arra mérget vehetünk, hogy ugyanolyan gusztustalan respublicai elvek születnek, legfeljebb a bevezetőbe teszik bele a Szent Koronát a -szerk.) szóló határozati javaslat általános vitájának időkeretéről. Ha elfogadják az ajánlást, a tárgyalás kedden az alkotmány-előkészítő eseti bizottság előadójának egyórás felszólalásával kezdődhet, majd aznap öt, szerdán tíz, csütörtökön tizenegy, pénteken pedig négy - azaz összesen harminc - órán át tarthat a vita, amelytől a hatórányi időkerettel rendelkező szocialista frakció várhatóan távol marad. (A párt szombati közleménye alapján az LMP is feltételekhez köti visszatérését az alkotmányozási folyamatba.)
A parlament - Salamon László álkeresztény képviselő vezette - alkotmány-előkészítő eseti bizottsága decemberben nyújtotta be indítványát, amelyben az új alaptörvény szabályozási elveire tesz javaslatot. Ennek szövege utal arra, hogy a magyar államiság kifejezője a Szent Korona, valamint kezdeményezi, hogy az alaptörvény preambuluma méltassa a kereszténységnek az ország történelmében játszott szerepét. A dokumentum az alapvető jogok között kimondaná, hogy az emberi életet a fogantatástól kezdve védelem illeti, és rendelkezne arról, hogy az államfő alkotmányossági és politikai válság feloldása céljából is feloszlathassa az Országgyűlést. A tervezet az alkotmány módosítását két egymást követő parlament egyetértéséhez kötné.
A határozati javaslat eredetileg arra kéri fel a kormányt, hogy az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot a benne foglaltaknak megfelelő tartalommal március közepéig nyújtsa be az Országgyűlésnek. A kormánypártok siófoki frakcióülésén azonban megváltozott az alkotmányozás forgatókönyve: eszerint az eseti bizottság koncepcióját irányadó vitaanyagnak tekintik, ugyanakkor eldőlt, hogy a kabinet nem terjeszt alkotmánytervezetet a Ház elé, ez a frakciók lehetősége lesz. A Fidesz és a KDNP ennek érdekében szövegező bizottságot hozott létre Szájer József vezetésével.
Kedden délután folytatja le a Ház az úgynevezett "semmisségi" törvényjavaslat vitáját. Balsai István indítványa semmisnek mondaná ki azokat a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben meghozott bírósági ítéleteket, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.
Aznap vitázhatnak a képviselők arról a kormány által beterjesztett javaslatról is, amelynek eredményeként nyilvántartásba vennék a január elseje után kedvezményesen honosított, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárokat, akik személyi azonosítót és lakcímüket tartalmazó okmányt is kapnának.
Ugyancsak kedden tárgyalja meg a parlament Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azon indítványát, amely az egészségügyben visszaállítaná a kötelező kamarai tagságot.
Szerdától aztán az alkotmányozás kerül a középpontba: aznap - két részletes vita lefolytatása mellett - tíz órán át szólhatnak a képviselők az új alaptörvény elveiről, a csütörtöki és pénteki napirenden pedig már csak az
(STOP nyomán Szent Korona Rádió)
