From: Hirszemle
Date: 2012. január 5.
Subject: Megvalósult álmaink megőrzése érdekében le kell mondanunk néhány további álmunkról.
To: Kutasi József Antal
Subject: Megvalósult álmaink megőrzése érdekében le kell mondanunk néhány további álmunkról.
To: Kutasi József Antal
Postánkból > Polgári Hírszemle
Megvalósult álmaink megőrzése érdekében le kell mondanunk néhány további álmunkról.
Ha az ember meghallgatja a híreket, belenéz a külföldi médiákba, amelyeknek - sajnos nem pozitív felhanggal, de - a címlapjára kerültünk, és meghallgatja a BBC gazdasági világ-elemzését, ahol említését sem tesznek rólunk, továbbá hallja a forint immár ijesztővé vált elértéktelenedését s annak következményeit számba veszi, s mindezek mellett szívből szereti Hazáját, szereti Kormányát és Miniszterelnökét, akkor - a segítés őszinte szándékával meg kell fogalmazzon néhány keserédes igazságot: Nagy többséggel megválasztottuk és új Kossuthként tiszteljük azt az embert, aki megfogalmazta álmainkat, s megígérte, hogy lehetőségei arányában azokat meg is valósítja. Ez az ember - Orbán Viktorról van szó - szavát megtartotta, amennyiben lehetőségei arányában megvalósította álmainkat egy szabad, független, saját útjűt járó Magyarország relációjában. Tudomásul kell vennünk, hogy lehetőségeinek határát elérte, s most az a reális veszély, hogy azokat túl is lépi, ha csak mi, akik felhatalmaztuk Őt voksainkkal arra, hogy megtegye mindazt, amit eddig tett, nem figyelmeztetjük aggódó szeretettel Őt arra, hogy tovább ne lépjem, mert ott a szakadék van. Ha a szakadékba zuhan, vele zuhan az Ország, vele zuhan mindaz, amit eddig elértünk, eddig megvalósult álmainknak annyi. Most kell ezt Neki elmondanunk, mert lehet, hogy holnap már késő. Olyan fájdalom ezt így leírni, mintha a gyerekemnek kellene elmondanom, hogy megbetegedett, műtétre van szüksége, másképp belepusztulhat. Nem segítője az sem Orbán Viktornak sem Kormányának aki arra buzdítja, hogy igenis, menjen a falnak, s legyen hősi halott.Aki ezt teszi, nem barátja, hanem ellensége Orbán Viktornak. Aki most megvonja bizalmát Orbántól, az súlyosan hibázik. De az sem hibázik kisebbet, aki nem próbálja elmondani Neki, hogy ne sétáljon be vakon abba a csapdába, amelyet a kommunista ellenség szövetkezve bizonyos nemzetközi körökkel számára elkészített, és ne essen a hibába sem, hogy meggondolatlan, csupán érzelmektől, rossz helyzetfelismeréstől vagy nem szerencsésen megválasztott tanácsadók szavára hallgatva elhamarkodottan dönt. És végül arra: hogy választói szeretek, s megbocsátják - sőt: hálásan megköszönik Neki, ha ki meri mondani: "Hölgyeim és Uraim, ebben és ebben a kérdésben nem helyesen döntöttem, hiszen én is csak ember vagyok, de mindent megteszek, hogy amit elrontottunk, kijavítsam". S végül, ami ehhez szorosan csatlakozó gondolat: ne csináljon presztizs-kérdést mindenből, s legyen bátorsága azokat azokat a munkatársait- bármilyen derék lányokról vagy fiúkról is lett legyen szó - lecserélni alkalmasabb személyekre. S ne féljen, más okos emberektől, - pl. a Hozzá mindig hűséges és lojális Batthyány professzoroktól, hiszen Ő maga is az. csak amíg Ő politikus, a Batthányiak a saját szakmájuk első emberei, s éppen ezért tudnának igazán hatékonyan együtt dolgozni. Ami sajnos egyértelmű, s nem hallgatható el, bármit is sugall Boros Imre és más, jó pontokat gyűjtő emberek: 1. Az IMF erősebb, az IMF nem fog a mi szánk szerint tárgyalni velünk, hanem diktálni fog. Ennek elutasítása öngyilkossággal érne fel. Az öngyilkosságazt jelenti, hogy emberek tízezreinek sokéves megtakarításai úgy olvadnak el a forinttal együtt, mint tavasszal a téli hó. S ha ez megtörténik, a 67% egyáltalán nem biztos, hogy velünk marad, szabad prédájává válhat a gyurcsányista - maszopos - lempes-szakacsicsos propagandának. 2. Reálisan csak arra lehet törekedni, hogy lehetőségeink IMF/EU diktátum által megszabott határai nem "trianoni" határok legyenek, hanem a méltányosság elemeit is magukban foglalják. Ez a cél reális, s Fellegi Tamás illetve Martonyi János személye garancia lehet erre. Sajnos az is látsik, hogy szépeket álmodó derék gazdasági miniszterünk személye - igaztalanul, vagy igazságosan, de tényszerűen - komoly akadályt jelenthet az IMF megegyezés útján. Az Ő helyében én magam kérném felmentésemet, és kutatóként, íróként tevékenykednék tovább. 3. Simorgrádot bevenni nem tudtuk, bármilyen ember is Simor András, ki kell vele egyezni. A gyomrom forog, amikor ezt leírom és dedalont kell bevennem, de nincs más megoldás. Amivel eddig szembe nem néztünk az az, hogy Magyarország az EU-ba lépéssel önállóságát részben elveszítette, az EU EGYIK tagállama, és az EU-helytartónk, Poncius Pilátusunk neve: Simor András. De a legfontosabb az, hogy elkerüljük azt, hogy Orbán Viktor Jézus Krisztus sorsára jusson. Muszáj vele kiegyeznünk, a fene egye meg. Ezt nem kerülhetjük el. 4. Mik a reális alternatívék, s ezek közül mi a legkisebb rossz? A. A legrosszabb forgató könyv: helyzet végleges elmérgesítése, a megtakarításaik elvesztése miatt elkeseredett emberek Gyurcsány és bandájának karjába kergtése, egy, a kis-Szkacsics által prognosztizált katasztrófális vereség a következő választásokon, addig pedig nyugtalanság, elbizonytalanodás, reményvesztés, az ország további fuldoklása a forint-árfolyam kényszere miatt. B. A középrossz, de még mindig elfogadhatatlanul nagyon rossz megoldás: Kis-Szakacsics (Schiffer) vezetésével egy kisebbségi de egyértelműen amerika-barát bábkormány megalakulása azzal a céllal, hogy az Ország az IMF intencióinak szellemében működjön. A LMP törpe-párt, de Lányi András kilépése óta tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kreációja ez a Párt. Nem nemtelen, hanem azzal a nemesnek szánt céllal fizeti őket Amerika, hogy a magyarországi áldatlan állapotoknak egy Nyugat szája íze szerinti felszámolásának legyenek eszközei. Akinek volt alkalma elolvasni Schiffer András Sólyom Lászlónak küldött minapi születésnapi köszöntőjét, annak számára teljesen világos, hogy a cél nem más, mint az elmondottak. E sorok írójának talán nem lenne kifogása egy sikeres "Pax Americana" ellen, a baj csupán az, hogy a kis Szakacsics éppolyan áruló, mint a nagypapája, vagyis az LMP kormányra jutása nem jelentene mást, mint az A variáns, vagyis a gyurcsányista -böszömista-maszopos-posztkommunista elit visszatérését. Schiffer András - egyébként nagyon jól megírt levele dacára - becsapni készül amerikai gazdáit, és éppúgy a kommunisták szálláscsinálója lenne, mint Szakacsics Árpi nagyapó volt anno. Ne legyenek illúzióink a Szakacsics dinasztiával szemben: ők genotípusos hazaárulók. C. variáns: A legkisebb rossz alternatívája: saját soraink átrendezése, a hatalom átadása NÉLKÜL. Új szereposztásra, új gazdaságpolitikára van szükség - álmaink megőrzése, s alkalmankénti realizálása mellett. E sorok írója nem akkreditált arra, hogy konkrét személyi változásokat megfogalmazzon, de néhány gondolat engedtessék meg neki: 1. Orbán Viktor mindenképpen a Fidesz meghatározó, integráló személyisége kell maradjon, Nélküle összedől minden. A miniszterelnökségről se mondjon le. De: 2. Orbán Viktornak bizonyos végrehajtói szerepeket célszerű lenne átruháznia olyan helyettesekre, akik a saját szerepkörükben talán sikeresebbek lennének, és akik természetesen csaknem teljes önállósággal rendelkeznek. Külföldre például miniszterelnöki megbízatással kizárólag Navracsics Tibort engedném, Martonyival (és nem Matolcsival) az oldalán. Gazdaság ügyekben pedig Fellegi a jó választás. 3. Varga Mihályt helyzetbe kellene hozni. Jelenleg - ne szépítsük - a kis padon ül. 4. Lázár Jánosra mint a kincsre, úgy kellene vigyázni. Nagy érték Hoffmann Rózsa is, Martonyi is, és Rogán Antal is. Anti koponyavarrataira ugyan még némi szilárdulás ráférne, mert még mindig hebrencs, de Isten ments őt a fővárosi belharcokban feláldozni, mert de hihetetlenül értékes és tehetséges munkatárs. Pokornit nem szabad visszaengedni az első vonalba. 5. Senkit nem szabad elmozdítani, aki beváltotta vagy túlteljesítette a hozzá fűzött reményeket (Hende például, kitűnő!). 6. Rekord sebességgel búcsút kellene inteni azoknak, akik viszont nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 7. Diploma nélküli miniszterekkel ne kísérletezzünk, mert nevetségesekké válunk a világ, s önmagunk előtt is. 8. Higgyük el végre, hogy Tarlós nagyszerű ember, s becsüljük meg a jelenleginél sokkal jobban. E sorokat azért voltam bátor papírra vetni, mert nem hiszem, hogy van olyan honfitárs, aki nálam jobban tiszteli, szereti és becsüli Orbán Viktort. Beszélgettem sokakkal, véleményemet, segíteni szánó gondolataimat nem véletlenül mondom el azoknak, akiknek elmondhatom. Azt csak remélni remélem, hogy talán eljutnak e gondolatok Miniszterelnök Úrhoz is, mielőtt késő lenne. A helyzet az, hogy nem hónapokról, nem is hetekről, hanem talán napokról van szó. Ne szerezzük meg ellenségeinknek azt az örömöt, hogy elbukunk, vagy azt, hogy Miniszterelnökünk elbukjon. Ha szeretjük Őt, akkor ezt nem hagyhatjuk. Hajrá, Orbán Viktor, hajrá Magyarország! Krónikás |