Bankok kontra devizahitelesek – nincs közeledés
Budapest, 2013. február 1. péntek
A bankszféra és a devizahitel-károsultak éles érdekellentéte nyomta rá bélyegét a Budapesten pénteken megtartott „Hiteles párbeszédre”. A Doubravszky György pénzügyi biztos szervezte párbeszédtől távol tartotta magát a kormány, jóllehet a megoldás – a Hitelkárosultak véleménye szerint - a politika és a törvényhozás kezében volna – számolt be a tanácskozásról a Magyar Szociális Fórum szervezője.
A devizahitelt hibás terméknek minősítő Róna Péter azt mondta, hogy „ez nem hitel, hiszen nem felel meg a hitel nemzetközi jogi és gyakorlati kritériumának”. A hitelezés alapfeltétele, hogy előre meghatározzák a felek kötelezettségét, beleértve a fizetendő pontos összeget is. Mivel ez nem történt meg, kockázatvállalási közösség jött létre, nem pedig hitelszerződés.
A közgazdász professzor – a Magyar Szociális Fórumhoz hasonlóan - azt ajánlotta megoldásként, hogy gyomlálják ki a szerződésekből azokat a kitételeket, amelyek nem felelnek meg a hitelszerződés kritériumának. A hitelezettnek az eredetileg felvett összeget kelljen visszafizetnie a Nemzeti Bank alapkamata mellett, a befizetett összeget pedig számítsák be a tőketartozásba.
Róna nemzetgazdaságilag és társadalmilag egyaránt súlyosnak nevezte a kialakult helyzetet, hiszen megbénították a magyar devizarendszer mozgásterét, a magyar kamatpolitika nem a gazdaság aktuális igényei szerint alakul, hanem a szerint, hogy a devizaadósság elviselhető legyen. Elveszett az állam, az igazságszolgáltatás, a bankok és a jogász társadalom hitelessége. Mindaddig, amíg az állam nem képes megóvni a társadalmat az ilyen helyzetektől, nem fog helyreállni az állam iránti bizalom sem – mondta.
Imre András, a Bankszövetség képviseletében visszautasította, hogy a bankok hibás terméket forgalmaztak volna, és azt mondta, hogy a szerződések mindenben megfeleltek a megkötésükkor hatályos jogszabályoknak, ezért érvényesek. „Nem érdemes folytatni a jogi háborút, mert a bíróságok általában elfogadják a pénzügyi szféra érveit. A per elvesztése tetemes többletköltséggel járhat az ügyfélnek” – fűzte hozzá. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarországon – más államokkal ellentétben – egyetlen bank sem ment tönkre. A Bankszövetség szerint a megoldás a nemzeti eszközkezelő, a bankok „adósmentő” programja, az árfolyamgát igénybe vétele. A kormány dolga az adminisztratív és a szociális eszközök kidolgozása – mondta.
Bogár László közgazdász professzor tudatta, hogy három ezren pusztultak bele a devizahitel következményeibe. Végzetes felelőtlenségnek minősítette, amit a bankok művelnek hazánkban. A bankok zsaroló pozícióban vannak, ezért közömbös, hogy milyen kormány van, mindegyik kénytelen meghajolni akaratuk előtt: a bankok azt várják a kormányoktól, hogy biztosítsák a pénzkiszivattyúzás zavartalan feltételeit, továbbá, hogy „a lázadni készülő bennszülötteket féken tartsák” – mondta. A bankok megrendszabályozása tudás és bátorság kérdése. Radikális hangvételű előadása végén Bogár László a nemzeti eszközkezelő révén, és egy New Deal-nek nevezett szervezeti együttműködési intézményrendszer kialakításában jelölte meg a megoldást.
Makkos Albert közgazdász megköszönte a kormánynak, hogy létrehozta a pénzügyi biztosi posztot, Doubravszky György pedig bejelentette, hogy számít Makkosra munkatársai között. Makkos szerint a Hitelkárosultak addig nem számíthatnak helyzetük megoldására, ameddig nem változtatnak a törvényeken, és nem ültetik át a magyar jogrendbe az Európai Unió idevágó jogszabályait. „A bank nem mehet tönkre, csak az ország lakossága?” – tette fel a kérdést. Sürgette, hogy az új pénzügyi biztos kapjon megfelelő jogokat, hogy munkáját elvégezhesse.
Az MSZF szervezőjének értékelése szerint a Hiteles párbeszéd nem oldotta fel az érdekellentéteket Hitelkárosultak és hitelezők között. A kormány távolmaradása arra utal, hogy nem kíván részt venni ebben a párbeszédben, mert vélhetően nem akar ujjat húzni a bankokkal egy közérdekű kereset benyújtásával a megkárosított devizahitelesek érdekében. A politikai vezetés ugyanakkor arra törekszik a pénzügyi biztosi poszt létrehozásával, hogy mérsékelje a Hitelkárosultak rá nehezedő nyomását egy árfogó rendezés érdekében, és megőrizze szavazótáborát a választások közeledtével a devizahitelesek között.+++
Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371
