Dátum: 2013. február 8. 15:09
Tárgy: „Ha a földünk a miénk, a Hazánk is a miénk”!
Címzett: Kutasi József Antal <jozsef@kutasi.eu>
Kedves Jóska Bátyám!
Tisztelt Képviselő Hölgy/Úr!
Tisztelettel kérjük Önt, hogy a valódi Nemzeti Együttműködés szellemében vegye figyelembe véleményünket, ill. az egész civil szféra álláspontját ebben a nemzet megmaradását biztosító, alapvetően fontos létkérdésben.
A 2011-es alaptörvénynek nagy előnye, hogy az alkotmányosság nem csak az alaptörvényből levezetve látszik érvényesülni. Tehát ama 1861-es császári pátens, amellyel a koronától elszakították a föld tulajdonjogát, nem a magyar alkotmányosság vívmányainak szellemében született, hanem egyike volt a történelmünk során monetáris nyomásra megszületett: élesen, alkotmányt sértő rendelkezéseknek. Ezt nekünk vissza kell fordítanunk az alkotmányhoz!
A Magyarok Szövetsége meggyőződéssel vallja, hogy egy nép önmagában semmit sem ér, ha nem tudja közös értékeit megvédeni. Elvész az etnikum és a kultúra, ha vezető rétege nem látja be a sajátos nemzeti lét fenntartásának és az állam területi szuverenitásának védelmét szolgáló, alapvető igényt.
A magyar képviselők és kormányzat kiemelt feladata és küldetése, hogy a nemzeti örökséget megőrizze, akár az ősi alkotmányosság elvei, vívmányai, akár az emberi létünk alapjait jelentő termőföld és lakóterület vonatkozásában. Ezeket szükséges megőrizze az utókor számára, hiszen erre kapott felhatalmazást a magyar néptől.
Tisztelettel kérjük az Ön fellépését annak érdekében, hogy ne olyan idegen példák valósuljanak meg a földtörvényben, amelyek kiskapukat nyitnak a monetáris diktatúra további előretörése és a föld gátlástalan természeti kirablása előtt.
Bízunk az Ön és a képviselőtársai segítségében!
Tisztelettel és nagyrabecsüléssel:
Kelt Budapesten, 2012. november 20-án
A Magyarok Szövetségének, Országos Elöljárói Tanácsa tagjai nevében: Dr. Bene Gábor
Azt tartsuk szívünkben-lelkünkben, gondolatunkban a legféltettebb helyen, ami fontos a népünknek.
Azt soha ne feledjük, el ne engedjük, halálig ragaszkodjunk hozzá, így egy nap majd: valósággá lesz.
KÖZÉRDEKŰ FELHÍVÁS: „Ha a földünk a miénk, a Hazánk is a miénk”!
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn” – Gróf Széchenyi István
A Magyarok Szövetsége felhívja az államfő, a képviselők és a kormány figyelmét a földtörvény parlamenti vitája kapcsán az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által kiadott ”Történelmi tradíciók és az új alkotmány” c. tanulmánykötet 132.-ik oldalán kezdődő anyagra. Abban Stathis Banakas, az angol, összehasonlító jog professzorának előadása szerepel, s állításai alapján, az alábbi kérdéseket tesszük fel a törvényhozói tisztánlátás érdekében:
1./ Ha az Egyesült Királyságban a korona a tulajdonosa az összes földnek (140.-ik oldal), akkor mi oka lehet annak, hogy ugyanez hazánkban – ahol ennek évezredes hagyománya van – nem érvényesül?
2./ Az Európai Közösségekről szóló egyezmény „nem hivatott megítélni a tagállamok ingatlantulajdonlási rendszerét” (142. o.) Ezen állítást valóban egy tudós angol tette, nem egy szélsőséges magyar?
3./ Nincs egyéni ingatlantulajdon abban a Kínában se, amellyel a kapcsolataink erősödnek. Van viszont lehetőség arra, hogy vásároljanak „földhasználati jogokat”, amely nem vonja maga után a földben rejlő természeti erőforrások, ásványok használati jogát. A használati jognak időkorlátai és piaci értéke is van. (143.o) Tehát a föld ott sem adható el, hanem csupán a használati joga értékesíthető?
4./ A brit korona nem szimbólum, de intézmény és minden jog forrása: a miénk miért nem az? (146.o.)
5./ Angliában (de Izraelben is) két jogcím létezik az ingatlanra: örök haszonélvezeti jog (freehold tenure) és bérleti haszonélvezeti jog (leasehold tenure). Az első se minősül szoros értelemben vett tulajdonnak, bár átruházható! (146.o.) Ezek után, hogy lehet hazánkban társaságoknak is földtulajdona?
6./ „A földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizálására. (ez főleg Franciaországnak köszönhető”) 146.o. Tudnak erről a mi képviselőink?
7./ A Korona Anglia és a magyar alkotmányosságnak is része. Miért csak nekünk nem lehet erősíteni jogi hagyományaink szerepét? A szuverenitás szempontjából ugyanilyen fontos kérdés a föld is, mert nem lehet állam föld nélkül, de idegenek által tulajdonolt föld esetén szuverenitás sem lehetséges. (146.o.) Szándékosan akarja elveszíteni egy kiskapukkal teli földtörvénnyel a szuverenitását a magyar állam?
A jövendő magyar nemzedékek fennmaradása és az állam szuverenitása érdekében felhívjuk a kormány és a törvényhozók figyelmét a következőkre is. Az ószövetség – Károli Gáspár fordításában – így fogalmaz az Úr: A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld, csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam. (Mózes III. Könyve 25. rész 23.) A történeti magyar Alkotmányosság szerint teljes legitimitását még vissza nem nyert, bár (amit csak bátorítani tudunk) egyes jelek szerinti irányultságában a tényleges alkotmányosság felé törekvő Országgyűlés és államhatalom, amely – hatalmi pozíciójának indoklásában egyenlőre még mindig – az 1949. évi XX. tv.-re, ill. az 1989. évi XXXI. tv.-re hivatkozik az alaptörvényében, most végre bizonyíthatná az elkötelezettségét a történelmi magyar államok sorával, a közjogi jogfolytonosság és a monetáris diktatúra elleni földvédelem – ősiség törvényének körültekintően modernizált – új változatának elfogadásával.
Végül szükségesnek látjuk, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét Tanka Endre professzor 10 pontos javaslatára is. Kérjük, hogy legalább ezt vegyék figyelembe az átmeneti időre szóló, jelenleg elfogadás előtti - vitára bocsátott - földtörvény tekintetében. A Magyarok Szövetsége álláspontja, s a történeti alkotmányosságunk vívmányai szerint, a föld ugyanis nem tőke és nem is tulajdonolható. Ezért csupán birtokolható, de csak helyben lakó, legalább 10 éve földet művelő, s a Szent Korona tagja számára. Ez a valódi, magyar közjog üzenete is!
A felhívásunkban megfogalmazott kérdésekre konkrét cselekvést kérünk – mert az Ángyán Professzorék által benyújtott módosítások elfogadása is csak részeredmény lesz –, s kérjük: juttassák e felhívást a törvényt előkészítőknek és a döntésben résztvevőkkel vitassák meg!
