22. szám
I.
Október 22-én milyen alapon zárták le az Andrási utat az állampolgárok elől? Ilyen megalázó és önkényeskedő megoldást még a legsötétebb diktatúrákban (Sztalin, Honecker, Tito, Ceausescu, Kun, Rákosi, Kádár, stb. elvtársak) sem mertek alkalmazni!
Gyurcsányék akadályozhatják az állampolgárok szabad mozgását, az elkeseredett, kisemmizett és becsapott fiatalok ellen - ugyanezért a tettért -, felvonultatják a rendőrség nagyszámú tömegoszlató személyi és technikai állományát !
II.
Mit tett Für Lajos vagy Csoóri Sándor az elfuserált rendszerváltozás első etapjában, majd azt követően, hogy most felbátorodva (vagy felébredve politikai álmukból) a nyilvánosság elé léptek, és némi meakulpázást színlelve fantom programokat (tennivalókat) hirdetnek? Olyanokat, mint a finn mondában a vadászok optimizmustól sugárzó nyilatkozata: „Ha kimegyünk az erdőbe, és fogunk három mókust, akkor már csak kettő kell az öthöz”!
Ha egy csipetnyi önkritikájuk lenne, akkor még a tükörbe is szégyenkezve néznének, nem beszélve a „közvélemény szeméről”!
III.
Bencze József „főrendőr” mindent elkövetett, hogy pár száz tüntető miatt lebénítsa a főváros forgalmát, megfélemlítse az embereket, és indulatokat keltsen a polgárok körében a tüntetőkkel szemben.
Bencze azzal sincsen tisztában, hogy a bejelentett vagy a spontán tüntetéseket a rendőrségnek nem szétzavarni, hanem biztosítani kell! „Levezényelni”, mint egy kialakult közlekedési dugót, amely Demszky jóvoltából egyre több lett a fővárosban, de érdekes módon ezekre a helyekre soha nem vezényelnek elegendő rendőrt.
Már-már azt kell gondolnunk, hogy a magyar rendőröket csak verésre, rugdosásra, „sprézésre”, „locsolásra”, kutyavezetésre, kardlapozásra , zászlótaposásra vagy bilincselésre képezik ki!
IV.
Egyes „mértékadó” MSZP-s személyek „agyba-főbe verésre” buzdítják a rendőröket vagy szimpatizánsaikat, (gondolván talán) a régi szép kádári időkre, a pufajkásokra vagy a büntető intézményekben szorgoskodó smasszerekre.
Nem kizárt, hogy ez a nosztalgiából adódó vágyálmuk azért türemlett elő, mert a rendszerváltozást követően nem részesültek ilyen elbánásban, tehát nem voltak szenvedő alanyai ilyen procedúráknak.
Tanuljanak a mazochistáktól, verjék önmagukat (vagy egymást) agyba-főbe, hátha „kielégítik” a vágyaikat....
V.
Szekeres Imre hadügyér bejelentette, hogy kétoldalú együttműködési megállapodást köt a magyar honvédelmi és az orosz védelmi minisztérium.
Ilyen megállapodást kötött Kádár János is, amikor pufajkásai együtt működtek a megszálló szovjet erőkkel, majd amikor a honvédség főparancsnokaként engedélyezte, hogy nukleáris eszközöket telepítsenek a Dunántúlra.
Sajnos én nem értek olyan nagyon a honvédséghez, mint Szekeres Imre, vagy Vadai Ágnes, ezért szinte félve teszem fel a kérdést: kicsire zsugorodott (operett) seregünknek nem lesz sok ennyi együttműködés (NATO, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Ausztria, Ukrajna, Horvátország, Szerbia), hiszen ez protokollnak sem „semmi” ?
VI.
Dávid Ibolya szerint: „Ma nem kell magunk és családunk életét és testi épségét (Sic!) féltenünk egy mérhetetlen erőfölényben lévő állami terrorszervezettől, …...... ma nem fantom-kommunisták ellen kell hadakozni, hanem a kommunizmus káros szellemi öröksége ellen”.
Dávid Ibolya kalapja a szemébe csúszhatott, ha ezt látja hazánkban és így értékeli a látottakat.
A rideg tény viszont az, hogy félnünk kell egy mérhetetlen nagy terrorszervezettől (a kb. 40 ezer fős, állig felszerelt és mindenre elszánt rendőrségtől), amelynek tagjai azonosítók nélkül vonultak fel a tömegek ellen, megmutatták, hogy mire képesek. Földön fekvő embereket rugdostak, kardlapoztak, kutyákat uszítottak a járókelőkre, zászlókat tapostak meg, vendéglátó egységekbe rontottak be és válogatás nélkül ütlegelték a bennlévőket.
Ámokfutó módon rohamozták meg a menekülőket, gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal úgy lőtték az embereket, mint hajtásban a vadakat!!! Félni kell a fantom-kommunistáktól, valamint az egykori KISZ-es vezetőktől, pufajkásoktól, munkásőröktől, és félni kell a kommunizmus káros szellemi örökségétől.
Dávid Ibolya mindezekből csak egy kis szeletet lát, azt is rosszul! Tegye le a kalapját, viseljen nagyobb dioptriás szemüveget és egyszer-egyszer közelről is nézze meg a rendőröket. Ha jól látja őket, akkor félni fog tőlük!
Ami pedig Dávid Ibolya szerint a szabadság könnyű megszokását és az új rendszer jótéteményeinek elbagatellizálását illeti, arról csak annyit, hogy a szabadság kisebbedik, a nyomor (és az adósság) egyre növekszik. Ezeket (a KSH adatai szerint is) immáron három millión felüli embertömeg érzékeli, és lassan-lassan nincsen mit elbagatellizálni, miközben rohamosan fogy azoknak a száma, akik bármit is elbagatellizálhatnak!
VII.
Lendvai Ildikó keresetlen (gusztustalan) szavakkal minősítette a kisemmizett, megtévesztett, megalázott, elkeseredett (a hazug Gyurcsány és kormánya ellen) tüntető fiatalokat.
Túl késő van már ahhoz, hogy kulturált szavakkal oktassam ki arról, hogy kit helyezzen „tisztátalan” nyelvére, illetve hangképző szervére. Érje be azzal, hogy pontosan úgy hazudik, mint miniszterelnöke, vagyis: cinkostársak hazugságban, csalásban, mellébeszélésben és/vagy koncepciótlanságban. A hazugságaiban már többször „megfogták”, mint a négy lábára megsántult kutyát, igazi demokráciában ilyen politikus(nak tetsző valaki) régen a „föld alá süllyedt volna” szégyenében.
Örüljön annak, hogy még a tüntető polgárok zsebéből kiszedett forintokból „élheti világát”, hagyjon fel a címkézésekkel!
