Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2015. június 30., kedd

20.310 - Illegális bevándorlás: súlyos kihívás! > 2015. június 30. 13:05 > gondola.hu - online újság

Illegális bevándorlás: súlyos kihívás!

A héten újra rövid hetet köszöntött a Tisztelt Ház. Híven a hagyományokhoz napirend előtti felszólalások nyitották. Fő témaként az illegális bevándorlás szerepelt.  Szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózzuk szónoklataikat.
Európa előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás!
SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter):- Képviselőtársaim! Talán nem túlzás azt mondani, hogy Európának a második világháború vége óta egyszerre ilyen sok, rendkívüli súlyú kihívással nem kellett szembenéznie, mint most, hiszen a kontinensünkön háború zajlik, szomszédságában befagyott területi konfliktusok okoznak súlyos problémákat. Az elmúlt évtizedekben soha ilyen magas fokú nem volt a terrorfenyegetettség, továbbra is gazdasági kihívásokkal néz szembe a kontinens, és emellett itt van minden idők egyik legnagyobb illegális bevándorlási nyomása.

- Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az Európai Tanács által elmúlt héten csütörtökön, illetve pénteken hozott döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Tudnunk kell, hogy egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt, és azt gondolom, hogy az eddigi események aláhúzzák annak az álláspontnak a helyességét, hogy ennek a kihívásnak a megoldása semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem az Európai Unió területén kívül keresendő.
- Mi az,  amelyben már sikerült megállapodásra jutni?  Először is: döntés született arról, hogy valóban el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől. A gazdasági bevándorlásnak még az Európai Unió területén kívül vagy az úgynevezett frontországokban, Olaszországban, illetve Görögországban gátat kell szabni, és ott kell végleges döntést hozni arról, hogy ki menekült, illetve ki a gazdasági bevándorló. Azért van jelentősége annak, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, mert az első európai uniós ország, az ahol a gazdasági bevándorlók vagy a bevándorlók összességében belépnek az Európai Unió területére, később oda kell visszaküldeni ezeket a bevándorlókat, és világosan látszik, hogy akik Magyarországra érkeznek illegális bevándorlók, már legalább egy európai uniós tagország területén keresztülhaladtak, legyen az Görögország vagy Bulgária.
- A második fontos megállapítás az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell. Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és megvédje a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára, ez nem Szerbiáról szól, nem a kétoldalú ügyeinkről szól, de a mai nappal 66 474-re emelkedett azoknak a száma, akik az idei esztendőben tiltott módon átlépték Magyarország határát, és közülük 65 934-en a szerb-magyar határon keresztül érkeztek Magyarországra. Márpedig ennek az illegális bevándorlási nyomásnak gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik, hogy egy fizikai akadály jelenti erre az egyik legjobb megoldást.
- Harmadrészt: végre polgárjogot nyert az Európai Tanácson az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldást kell választani. Eddig mindenki a Földközi-tengeren keresztül érkező bevándorlási nyomásról beszélt, és nem volt senki sem hajlandó érdemben figyelembe venni azt, hogy a balkáni, szárazföldi bevándorlási útvonalon keresztül ma már legalább annyian érkeznek a térségünkbe, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is fontos az a kezdeményezésünk, hogy a Valletta-konferenciához hasonlóan egy Budapest-konferenciára is kerüljön sor, ahol az európai uniós, a balkáni, a kelet-mediterráni és a közel-keleti országok vezetői össze tudnak ülni, és meg tudják vitatni ezt a kérdést.
- Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket arról is, hogy a menekültkvóták kérdését nem sikerült még véglegesen rendezni, bár Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap: 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen a tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik. Annak az elismertetéséért is természetesen meg kellett küzdenünk, hogy az mégiscsak képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az Európai Tanács legutóbbi, tavaszi ülésén döntés arról született, hogy a befogadás, a kvóták önkéntes alapon működnek, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát.
- Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem, hogy a tájékoztatást egyrészt tudomásul venni szíveskedjenek, hogy az elkövetkezendő időszakban is konstruktív vitát tudjunk folytatni erről a kérdésről, amely kétségtelenül Magyarország és az Európai Unió előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkezendő esztendőkben.
A kerítés fokozza a félelmet! 
Dr. TÓTH BERTALAN: (MSZP): - Miniszter Úr! Ahogy hallhatták, több mint 60 ezer menedékkérő lépett be a magyar határon. Szeretném jelezni, az is egy fontos adat, hogy ennek közel 90 százaléka már nem tartózkodik Magyarország területén. Éppen ezért látható, hogy létrejött egy egyezség a magyar kormány és az Európai Tanács más részvevői között, hogy várhatóan nem küldenek vissza menedékkérőket Magyarországra, de ennek az az ára, hogy Magyarország pedig itt tartja, elfogja és regisztrálja azokat a menedékkérőket, akik átlépik a határt. Azt gondolom, hogy ez egy fontos eljárás, amelynek viszont meg kell vizsgálni, hogy a tárgyi feltételei, személyi feltételei adottak-e.
- Az elmúlt napok eseményei is azt mutatják, több ezer menedékkérőt fogott el a magyar hatóság, akik most várják ügyüknek az elbírálását. Azt gondoljuk, hogy erre nem a gyűlöletkeltés a válasz. Azt gondoljuk, hogy ennek a problémának a megoldásában a kerítés nem fog megoldást adni, hanem fokozza a félelmet. Éppen ezért arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy tárgyaljuk meg és fogadjuk el azt a javaslatcsomagot, amelyet a Magyar Szocialista Párt nyújtott be az Országgyűlés elé, amely arról szól, hogy 22 milliárd forintból erősítsük meg a Bevándorlási Hivatalt, erősítsük meg az ellátó szervezetet. Ezekről az emberekről, akik itt vannak, gondoskodni kell, a magyarok közbiztonsága és azoknak a gyermekeknek, szülőknek az egészségi állapota és méltó elbánása érdekében, akik Magyarországon most itt tartózkodnak.
KDNP: Meg kell védeni Magyarországot!
Dr. VEJKEY IMRE,  (KDNP): - Miniszter Úr! A KDNP támogatja a kormány migrációs külpolitikáját is. Magyarország jelentős külpolitikai sikere az, hogy az oktrojált menekültügyi kvóta magyar ellenzése európai szintű támogatásra talált.
- A menekülteket a kereszténydemokrata alapelvek jegyében támogatni kell, de akik a gazdasági megélhetés és jobb élet reményében jönnek, azoktól meg kell védeni Magyarországot és a magyar embereket. A mostani migráció egy népvándorlási folyamat, mellyel hosszabb távon foglalkozni kell. Egyetlen megoldásnak tűnik az, hogy meg kell védeni a határainkat, különben nem lehet feltartóztatni azt a népvándorló tömeget, azt a többmilliós népvándorló tömeget, ami hazánk felé tart.
Jobbik: Lám, lám, a kormány ha végveszélyben érzi népszerűségét, akár küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekért! 
GYÖNGYÖSI MÁRTON, (Jobbik): - Miniszter Úr! A menekültügy vitájában a szocialisták és a liberálisok Magyarországon újra bebizonyították, hogy a multikulti dicsőítésén és a liberális toposzok puffogtatásán kívül igazából semmilyen valós érdemi válaszuk nincs a társadalmat valóban érintő és érdeklő kérdésekre. A menekültügy kapcsán azért, amit a kormány tanúsított az elmúlt években vagy az elmúlt napokban és elmúlt hetekben, akár meg is lehetne őket dicsérni, hiszen bebizonyították azt, hogy Magyarország Bulgáriával együtt speciális eljárás alá kerülhet.
- Lám-lám, a magyar kormány, ha végveszélyben érzi a népszerűségét, akkor akár küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekekért, különleges elbánást képes kiharcolni. Ezek szerint Magyarországnak más kérdésekben is lehetősége lett volna speciális, különleges elbánást kivívnia az Európai Uniótól, mint a 25 éve folytatott, gátlástalan liberalizáció, privatizáció esetében vagy a nemzeti jogköröknek az átutalásában és Magyarország kiszolgáltatásában a vízfejű és kontraszelektált európai uniós bürokrácia irányában. Természetesen ez történt akkor is, amikor Magyarországon évekkel ezelőtt a magyar kormány felszámolta a határőrséget, azoknak a feladatait a rendőrségnek utalta át. Ezeket a feladatokat a rendőrség nyilvánvalóan nem tudja hiánytalanul ellátni a jelenlegi feltételek mellett, és természetesen a menekültek és a bevándorlók közötti különbségtételt is, ami gyakorlatként működött Magyarországon, a kormány számolta föl.
- Nagyon örülök, hogy végre belátták azt, hogy ez a fajta hozzáállás, ez, amit a Jobbik ennek kapcsán is javasolt, igenis méltányolandó. Ideje lenne annak, hogy a magyar külpolitika és a magyar diplomácia elgondolkodjon ennek a jelenlegi migrációs problémának a valós okain. Azon, hogy Magyarország milyen szerepet játszott nyugati szövetségeseivel együtt abban, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kirobbanjanak azok a válságsorozatok, aminek a migráció egyfajta következménye. Itt az ideje, hogy újragondoljuk a magyar diplomáciát!
Nem a tünetet, hanem az okokat kéne kezelni!
Dr. SCHIFFER ANDRÁS, (LMP): - Külügyminiszter Úr! Szerintem itt az ideje annak, hogy szembenézzünk azzal, hogy az elmúlt 15-20 év globális politikája mennyiben van összefüggésben ezzel a bevándorlási hullámmal. Nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy az, ami az elmúlt években zajlott a Közel- és Közép-Keleten, illetve Észak-Afrikában, az bizony súlyos összefüggésben van azokkal a gondokkal, amikkel Magyarországnak - illetve más uniós országoknak is - szembe kell néznie. Meg kell látni, hogy nem lehet úgy beavatkozni egyes régiók életébe, hogy közben pedig az úgynevezett felvilágosult Nyugatnak nincs terve arról, hogy hogyan megy tovább az élet ezekben az országokban. Itt az idő, hogy szembenézzünk azzal, hogy a háborús politikának bizony vannak ilyen következményei egyébként békében élő országok számára is.
- Külügyminiszter Úr! Tökéletesen egyetértek azzal, amit a magyar miniszterelnök akkor még ellenzéki pártelnökként 2007-ben mondott. Azt mondta Orbán Viktor, hogy a bevándorláspolitikában nem létezik önálló nemzetállami út. Továbbra is azt tudom mondani, hogy Magyarországnak méreténél és elhelyezkedésénél fogva létérdeke az, hogy az Európai Unión belül legyen egy mély és egyben működőképes bevándorláspolitika. - Éppen ezért azt természetesen üdvözölni tudjuk, amit most bejelentett, hogy Budapest rendezzen egy konferenciát a migrációs kérdés rendezésével kapcsolatban. Viszont miután egy globális krízisről van szó, ahol Magyarországnak is figyelmeztetni kéne arra, hogy nem a tünetet, hanem az okokat kéne kezelni, ezért elfogadhatatlan az, hogy a magyar büdzsé 2016-ban gyakorlatilag már semmit nem tartalmaz nemzetközi fejlesztési programokra.
- És még valami: nagyon világosan különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között. Azok a törvények, amiket most előterjesztenek, illetve amelyek elfogadásra várnak, viszont azt jelentik, hogy Magyarország megtagadja a segítő kezet azoktól is, akik valóban a halál torkából menekülnek Magyarország irányába. Ezt nem lehet megtenni!
Le kell zárni a magyar határt a bevándorlók, az elindult népvándorlás előtt!
ROGÁN ANTAL,  (Fidesz): - Képviselőtársaim! Néhány hónappal ezelőtt, amikor februárban először határozottan megszólaltunk a Magyarországra nehezedő és egyébként Európát is érintő fokozódó migrációs nyomás ügyében, akkor - jól emlékszem - ellenzéki képviselőtársaim ezt az ügyet olyannak tartották, amiről nem is érdemes beszélni. Nos, azt gondolom, talán észrevehették, hogy azóta már egész Európa erről beszél, és a magyar kormány időben észrevette ezt a veszélyt. És talán azt is észrevehették, hogy ezt a magyar polgárok is fontosnak tartják.
- Szeretném bejelenteni a Tisztelt Háznak, hogy a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációban a hétvégéig beérkezett levelekkel, illetve interneten kitöltött kérdőívekkel együtt már több mint egymillió ember vett részt. Tehát több mint egymillióan tartották fontosnak azt, hogy elmondják a véleményüket a migrációs helyzettel és az illegális bevándorlókkal kapcsolatban. És az eddigi feldolgozások alapján a válaszolók több mint 80 százaléka lényegesen szigorúbb intézkedéseket kért, illetve követelt.
- Képviselőtársaim! Itt van továbbra is a nagy különbség a baloldali képviselőtársaink és közöttünk. Ugyanis mi nem befogadni szeretnénk a bevándorlókat, nem a migrációs táborokra akarunk pénzt költeni, hanem le akarjuk zárni a határt. Le akarjuk zárni a magyar határt, és egyben az európai uniós külső határt is a népvándorlás előtt. Mert jelenleg erről van szó. Éppen ezért nem azokat a javaslatokat kell támogatni, amiket a szocialisták megtettek, amelyek egész egyszerűen bevándorláspárti javaslatok, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kell itt még nagyobb táborokat építeni, hogy kell még több embert befogadni, hanem a műszaki határzárra kell pénzt költeni, és le kell zárni a magyar határt a bevándorlók, illetve az elindult népvándorlás előtt. Mi a kormánynak ezeket a javaslatait fogjuk támogatni. 
Bartha Szabó József

20.309 - Kutasi József Antal > Ömlik a pénz haza a magyar kivándorlóktól - mutatjuk a számokat > 2015. június 30., kedd 15:41 Napi.hu

2015. június 30., kedd 15:41   Napi.hu

Ömlik a pénz haza a magyar kivándorlóktól - mutatjuk a számokat

Az elmúlt öt év átlagában a magyar vendégmunkások utalták vissza a legtöbb pénz hazájukba a kelet-európai országok migránsainak összehasonításában. A bankok óriási lehetőséget látnak abban, hogy egyre több itt született ember próbál szerencsét Nyugat-Európában, és utal haza rendszeresen pénzt.
A nemzetközi tudományos szakirodalomban és a médiában köteteket írtak a kontinens nyugati felén szerencsét próbáló kelet-európai bevándorlókról, ám eddig kevesebb figyelem jutott arra, hogy egyre nagyobb szerepet játszanak a keleti régió országainak gazdaságában a vendégmunkásoktól származó hazautalt összegek - kezdi cikkét a Financial Times. Az üzleti lap úgy látja, hogy az átutalások kezelése egyre inkább önálló iparággá válik a bankszektoron belül.
Az olyan nagy pénzügyi szolgáltatók, mint a Western Union vagy a Moneygram - amelyek tradicionálisan Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában tevékenykedve keresik meg betevő profitjukat - egyre nagyobb figyelmet fordítanak Kelet-Közép-Európára. Ebben a térségben nőnek ugyanis a leggyorsabban a migránsoktól származó hazautalások.
A Világbank nemrégiben megjelent tanulmánya szerint 20 millió kelet-közép-európai dolgozik más EU-s országban, mint amelyben meglátta a napvilágot. Ez a 2013-as helyzetet mutatja, miután ezen a téren a két évvel ezelőttiek a legfrissebb adatok. A régió migránsai 2014-ben 28,5 milliárd dollárt utaltak haza, ami 10 százalékkal több a 2013-as összegnél és 31 százalékkal nagyobb a 2012-es utalásnál.

Kattintson a nagyításhoz!
Meglódult migráció
Nem igazán meglepő, hogy a szegényebb országok - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Szerbia és Ukrajna - esetén jóval nagyobb a súlya a GDP-ben ennek a forrásnak, mint a többi régiós országnál. A világ legnagyobb "hazautaló nemzetei" egyébként a Fülöp-szigetek, Kína és Mexikó. A helyzet persze változhat, miután a nyugatra irányuló a kelet-európai migráció igazán 2012-2013-ban lódult meg - mondja Odilon Almeida, a Western Union Latin-Amerikáért és az EU-ért felelős vezetője. Ez komolyan felpörgette piacuk növekedését a világnak ezen a részén.
Főként azok a régiós országok a haszonélvezői a hazautalásoknak, amelyek az elmúlt évtizedben az EU falai közé kerültek. Ezek esetén nagyobb növekedés tapasztalható, mint Fehéroroszország, Moldova vagy Ukrajna esetén. A Western Union a Banca Transilvaniával - Románia harmadik legnagyobb bankjával - állt össze olyan új szolgáltatások kidolgozására, amelyek megkönnyítik a vendégmunkásoknak jövedelmük egy részének hazautalását.
Technikai kunsztok
Lehetővé teszik például, hogy a migránsok a világ bármely pontjáról utaljanak pénzt Romániába, amely azután felvehető ATM-en keresztül vagy közvetlenül megérkezhet egy hazai bankszámlára. Az ilyen fejlesztések arra alapulnak, hogy a külföldön szerencsét próbáló kelet-közép-európaiak egyre barátságosabb viszonyban vannak az új technológiákkal. Minden hetedik régiós vendégmunkás okos mobiltelefonját használja pénz átutalására, miközben a fogadók egyre inkább előnyben részesítik a bankszámlás fogadást a készpénzfelvétellel szemben.

Kattintson a nagyításhoz!
A legtöbb pénz azok a vendégmunkások utalják haza, akik országa határos Nyugat-Európával, ám a pénzküldések rohamosan nőnek a távolabbi országok esetén is. Ennek eredményeként a régióban ma már Románia a hazautalások második legnagyobb fogadója Lengyelország után. A fejlettebb régiós országok migránsai "hatékonyabb" hazautalok, mint a fejletlenebbekben született társaik. Miközben egy tipikus migráns évente 1700 dollárt küld haza, a magyarok esetén 5500 dollár ez az összeg. Az utóbbi tízszerese annak amit egy fehérorosz, moldovai vagy orosz utal.

2015. június 29., hétfő

20.308 - ORIGO, MTI2015.06.29. 16:48 > Több száz rendőr vette körül hétfő délután a debreceni menekülttábort, ahol balhé tört ki.

Koránon és pénzen vesztek össze a menekültek Debrecenben

2015.06.29. 16:4851

Több száz rendőr vette körül hétfő délután a debreceni menekülttábort, ahol balhé tört ki. A rendőrség megerősítette a készenlétet. A menekülttábor lakói a hírek szerint kukákat gyújtottak fel, és botokkal támadtak több autóra. A rendőrség azt közölte, hogy vallási indíttatású nézeteltérés volt két táborlakó között. A menekülttábort kora este lezárták. Cikkünk folymatosan frissül. 

Lezárta a rendőrség kora este a debreceni menekülttábort, atáborlakók bemehetnek a befogadóállomásra, de onnan csak alapos indokkal engednek ki bárkit is. AZ MTI tudósítója látta, hogy a helyszínre érkezik Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott és Papp László, Debrecen polgármestere, ők egy rendőri vezető kíséretében mentek be a menekülttáborba.

A helyzet pillanatnyilag nyugodt, a rendőrök még mindig nagy erőkkel vannak a helyszínen. A tábor kapujánál mintegy két tucat migráns tartózkodik. A befogadóállomáson délután konfliktus robbant ki a menekültek között, a rendőrség közlése szerint két embernek vallási indíttatású nézeteltérése támadt. A konfliktus elmérgesedett, és az állomáson tartózkodó menedékkérelmet benyújtók közül több százan kapcsolódtak be – írták a Police.hu-n.

Készenléti rendőrök zárták körbe a debreceni menekülttábort.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A nézeteltérés oka az volt, hogy az egyik menedékkérő elvette a másik – egyes információk szerint a lapok között 200 eurót tartalmazó – Koránját, majd az egyik épületbe berohanva megtaposta. A rendbontásba torkollt konfliktus az utcán is folytatódott: a menedékkérők kukákat borogattak és gyújtottak fel, ott parkoló járműveket rongáltak meg. A rendőrség kordonokat állított fel, a feldühödött tömeg megfékezésére könnygázt használtak. 

A rendőrség közölte, hogy 154 fős egységet vezényeltek a helszínre. Egy rendőr megsérült, mikor egy kővel megdobták. 

A táborban három szelektív hulladékgyűjtőt gyújtottak fel a menekültek, a tűzoltók eloltották a lángokat. Egyelőre a katasztrófavédelem részéről nem volt szükség újabb beavatkozásra – mondta az Origónak Madai Petra megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Bár a helyzet rendeződött, Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere az Origo információ szerint még mindig a helyszínen tartózkodik, tájékozódik.

Autósokra támadtak

Autósokra támadt a debreceni tábor száz lakója, botokkal felfegyverkezve a tábor melletti 471-es számú úton. A környékbeliek elmondása szerint botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, és felgyújtották az út menti kukákat. Sérültekről nincs információ.

A menekültek autókra is rátámadtak.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A bevándorlók folyamatosan karlendítésekkel kiabálnak a rendőrök felé. A rendvédelmi erők ruháján rendőrség, készenléti rendőrség és határőrség felirat olvasható. A tábor bejáratához folyamatosan érkeznek rendőrségi kocsik, jelen vannak a mentők és a tűzoltók is. 

A rendőrség lezárta a Sámsoni úti autóbusz-fordulót. A 19-es autóbusz ott most nem áll meg. Az autóbuszok a Lovas utca megállóhely után a Júlia-telep elnevezésű megállóhelyen várják meg a menetrendi indulási időt – írta honlapján a közlekedési vállalat.   

„Legalább ötszáz rendőr lehet a tábor környékén, az utat lezárták" 

– mondta az Origónak a Sámsoni út egyik lakója. A férfi szerint a menekültek kukákat gyújtottak fel és borítottak ki a menekülttábor bejárata elé, a kiérkező rendőrök felé pedig késeket dobáltak. 

A befogadóállomáson csak annyit mondtak, hogy "egy kis balhé van" a táborban

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Csak egy kis balhé

Elértük telefonon az debreceni befogadóállomást, ahol a portán annyit mondtak, hogy "csak egy kis balhé van" a táborban.

Rohamrendőrök az utcán

Egy helyi  bútorbolt munkatársa 6-8 osztag rohamrendőrt látott a helyszínre rohanni – sok minden azonban nem volt kivehető az összetűzésből a Sámsoni utat beborító füst miatt. "Épp előttünk zárták le az utat vagy négy óra körül. A rendőrök mindenkit beküldtek a boltokba, azt mondták, zárjunk be, mert a menekültek éppen erre fognak kitörni" – mesélte az Origónak a férfi.

A rendőrség szerint vallási konfliktus okozta a nézeteltérést

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Hozzátette, a balhé kirobbanása után minden autó eltűnt a környéken, zárt kapuk mögé parkoltak a kamionosok is. Úgy tudjuk, mostanra enyhült kicsit a feszültség, a rendőrök feloldották az útzárat is. 

Balhé van

Az Atv.hu-nak egy olvasójuk számolt be a helyszínről arról, hogy több száz rendőr vette körül a tábort, az érdeklődőknek pedig azt mondják, hogy "balhé van" a táborban. A Dehir.hu-nak a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője annyit mondott, hogy a táborhoz vezető utat lezárták.

Arról az Origo is beszámolt, hogy a tábor már megtelt, sőt június közepén a 830 menekült elhelyezésére tervezett debreceni befogadóállomáson rekordszámú, 1474 migráns tartózkodott, és a táborban ezért kapacitásbővítésre van szükség.

Kósa is megszólalt

Az Origo írt arról is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egy rádióműsorban hétfőn elárulta, honnan lehet tudni, hogy valaki gazdasági bevándorló, nem pedig politikai menekült: nem repülővel jön, pedig telne rá neki. 

Orbán Viktor megígérte Papp Lászlónak, Debrecen polgármesterének, hogy bezáratják a menekülttábort a városban.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Röszkén szabadságot követeltek

Az Origo is hírt adott arról, hogy múlt hét csütörtökön a röszkei hangárhoz vonult ki nagy erőkkel a rendőrség, mert az egy nappal korábban elfogott illegális határátlépők szabadságot követeltek.

Buszokkal szállították az embereket olyan menekülttáborokba, ahol volt hely az elszállásolásukra, ekkor kezdődött a kiabálás. A rendőrség azt közölte, a hangárban egy kisebb konfliktus alakult ki, végül azonban nem kellett intézkedniük.

Orbán Viktor bezáratná

Orbán Viktor május közepén debreceni látogatásán beszélt először arról, hogy a városban be kell zárni a menekülttábort. 

Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza!" – mondta a kormányfő a megyeszékhelyen.

A magyar miniszterelnök néhány héttel később, a brüsszeli EU-csúcson is megerősítette az Origo tudósítójának, hogy a menekülttáborokat be kell zárni.  

Cikkünk folyamatosan frissül. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

20.307 - Kutasi József Antal: Forrás : www.origo.hu > Tévézel? Néhány nap múlva központilag programozzák be a tévédet! ITT az új sorrend

Tévézel? Néhány nap múlva központilag programozzák be a tévédet! ITT az új sorrend

Tévézel? Néhány nap múlva központilag programozzák be a tévédet!
Július 4-től az M4 Sport csatornával, később pedig az M6 csatornával is tovább bővül a közmédia kínálata – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) szerdán az MTI-vel. A digitálistévé-szolgáltatásoknál július 1-jétől az első csatornahelyekre kerülnek a közszolgálati műsorok.
A tájékoztatás szerint a médiatörvénynek megfelelően az új csatornák az összes digitális tévészolgáltató ügyfele számára elérhetőek. A teljes sportműsor-választék július 18-tól áll rendelkezésre, az M4 csatornát a hagyományos analóg szolgáltatások nézői is láthatják majd, míg a Duna World és az M6 egyes szolgáltatóknál digitális formában lesz elérhető.
ITT A CSATORNÁK SORRENDJE :
                      Régi pozíció                    Új pozíció                       
RTL Klub18
TV229
M131
M242
M4 Sport-4
Duna53
Duna World65
Bónusz *-7
Hír TV710
ATV811
LifeNetwork96, 12
OzoneNetwork1013
STORY41114
Film+1215
Filmajánló1316
VIASAT31417
VIASAT61518
M31619
P+ Televízió1720
FEM31821
STORY51922
RTLII2124
Super TV22225
Forrás : www.origo.hu
A médiajogszabályok összesen az MTVA legalább hat normál és hat nagy felbontású közszolgálati adásának kötelező továbbítását biztosítják, ezen lehetőségek közül az MTVA javaslata és a médiatanács döntése alapján júliustól egyelőre összesen 9, az év végétől pedig összesen 11 csatorna szerepel majd mindenképpen a szolgáltatók kínálatában – olvasható a közleményben.