Von: karpathaza.hu [mailto:info@karpathaza.hu]
Gesendet: péntek, 2009. január 9. 18:12
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: Kecskeméti Magyarok Háza hírlevele
Kedves Kutasi József!
Kedves Magyarok!
Az Alant közölt két cikk bemutatja, hogy törvény felett állnak a hazaárulók és az ellopott pénzt hogy kívánják törvényesíteni.
Lakatos Miklós
Lakatos Pál: Az Apró- klán szorításában (Magyar Világ, 2007. nov. 29.) lakatospal.hu A KGB-s Apró Antal, a dinasztia-alapító
Az egykori szobafestő, a magyar Haynau, Kádár János telekszomszédja, Apró (Klein) Antal azon kevesek közé tartozott, aki tegeződhetett Kádárral. Nagy kiváltság volt ez akkoriban. Ez a kádári gesztus persze a KGB-s Apró Antalnak szólt, még pontosabban a KGB-nek, az egykori Szovjetunió, egykori titkosszolgálatának, amelynek, mint már többször is leírtuk, Apró Antal volt a hazai legfőbb főnöke. Ezért lehetett, egészen 1971-ig a KGST, a Szovjetunió által 1949-ben létre hozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó magyarországi képviselője, majd 1976 és 1989 között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke. 1961-ben ő volt a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, ő írta alá a \"Barátság I.\" kőolajvezeték megépítésének szerződését és az atomerőmű programmal kapcsolatos dokumentációkat. Bár Szegeden Kleinnek született 1913-ban, mégis kijelenhetjük, még az ereiben is orosz vér folyt. Lehet!
ett ő bármilyen poszton, a döntő szót, pontosan az orosz kötődése miatt, mindig ő! mondta ki. 1956. október 25-ét megelőzően, a Kossuth téri vérengzés előtt is. S amikor veszélyben érezte magát, 1956. november másodikán, kenyéradó gazdáihoz, a tököli orosz laktanyába menekült.
1994-ben, mindenféle felelősségre vonás nélkül, ágyban, párnák közt halt meg. Addig azonban még rengeteg teendője akadt. Őt sejthetjük, mint a KGB hazai nagyfőnökét, az olajszőkítés előkészítése és a magyarországi kiválasztott oligarchák meggazdagodása mögött. Tőle függött a Gyurcsányok, Hornok, Antallok, Borossok, Orbánok, Medgyessyk egzisztenciája. Még az orosz államadósság \"elkártyázásban\", annak a majd 2 milliárd konvertibilis rubel (a dollárral volt egyenértékű) dobra verésében is. Az ő lelkén is szárad, hogy Hazánk ebből az irdatlan mennyiségű pénzből egyetlen árva centet, vagy kopejkát sem fordíthatott az értéket termelő ember életének jobbra fordítására. Aki pedig megtermelte mindazokat a javakat, amelyeket a nagy Szovjetunióba exportáltunk, s amely érték kifizetése egyre csak késett. Ki volt ez jól találva. Amikor az oroszok döntenek, hogy magyarországi elvtársaikból gazdag kapitali!
stákat csinálnak, akkor már megy a szemfényvesztés az államadósság visszafizetése! körül.
Mindent úgy intéznek, mintha csinálnának is valamit, de nagyon vigyáztak arra, hogy az egész tranzakció lebonyolítása, az igazi cél számunkra ne derülhessen ki.
Milyen érdekes (vagy talán nagyon is érthető), hogy az adósság visszafizetése körüli legnagyobb herce-hurca között, 1994 és 1995 tájékán, 1991-hez képest, az országba bejött, háztartási tüzelőolajként, tehát vámfizetés nélkül bekerült, motorbenzinként feldolgozott kőolaj mennyisége hirtelen megtízszereződött. Tobzódott a fehérgalléros és a négy elemis alvilág. A politikai és a gazdasági \"elit\" már ekkor kezet rázott az olajszőkítőkkel, a maffiával. Csak az előbbiek valamivel jobban jártak. A mai gazdagok, multimilliárdosok pénztárcája, a tőlünk ellopott orosz államadósság révén, mostani áron számolva, legalább kétezer milliárd forinttal gazdagodott.
Nem tudom, a kommunisták titokban imádkoznak-e- haláluk előtt bizonyára, hiszen még az MSZMP egykori főtitkára, Grósz Károly is imáit mormolta az utolsó pillanatokban-, tehát, ha így van, akkor Apró (Klein) Antal lelki üdvéért, a mai kommunista-kapitalista szájakból egyfolytában szólhat az ige. Sokat, talán mindent neki köszönhetnek. Mint ahogy mis is, a nyomorúságunkat.
De nézzük csak, az orosz államadósság körül ki sündörög a legtöbbet? Minő véletlen, az illető \"urat\" Kapolyi Lászlónak hívják, aki Vásárosnaményben, az orosz államadósság elosztására és lebontására létrehozta a System Consulting Kft. elnevezésű cégét. Ezen kívül van még neki 48 más vállalkozása is. Az egyiket, amely azóta már megszűnt, Peresztrojka Kft.-t-nek hívták, s amelynek egyik ügyvezetője a moszkvai Olga Kucserova volt. Kapolyi egyébként is nagyon szereti az oroszokat, több cégében is jelen vannak Moszkva képviselői.
Kitartó és következetes munkája kellőképpen gyümölcsözik is. Az évenkénti tiszta haszna rendszeresen eléri a háromszáz millió forintot.
Pedig már a Kádár-rezsimben is volt mit a tejbe aprítania. 1983 és 1987 között ipari miniszterként tengette életét, s vele együtt dolgozott, helyettes államtitkárként a nagy példakép egyik gyermeke, a mai szürke eminenciás (nő), Apró Piroska is.
Kapolyiról persze mást is tudnunk kell. Rövid életrajzát 2005-ben, a Magyar Világban így foglaltuk össze: \"Dr. Kapolyi László, a moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktora, 1976-tól nehézipari miniszter volt, az MSZMP KB tagja, jelenleg országgyűlési képviselő, a szovjet államadósság aktív lebonyolítója, feltételezett szervezete: KGB és GPU.\"
Így már persze rögtön érthetőbb lesz minden. Még a különleges üzleteket is megértjük azonnal. Az olyanokat például, amelyek négy évvel ezelőtt történtek, s amely példa egy a rengeteg közül: \"2003-ban, a Medgyessy-kormány idején Csehország megawattonként huszonhárom-huszonnyolc euróért kínált eladásra elektromos energiát. Az MVM és az eladó közé belépett Kapolyi László MSZP-s országgyűlési képviselő cége, s az elektromos energia megawattja máris nyolcvan euróba került. A magyar piacon naponta több ezer megawatt elektromos energia helyezhető el. Megint tetten érhető a hazai érdekek elárulása.\"
A 2000-ben megjelent Vörös milliárdosok című könyvemben, a témához kapcsolódóan a következőképpen beszélgettünk Kőrösi Imrével:
\"- Nézzünk meg egy speciális adósságfajtát. A Szovjetunió fölbomlása utáni, úgynevezett átvállalt orosz államadósságot, amely az indulása körül olyan kétmilliárd dollár körül volt.
- A felét Jelcin elnök ittléte alkalmából már áruban törlesztették, és utána körülbelül 900-950 millió dollár maradt, ami orosz államadósságként Magyarországon jelentkezett. Külön csapat alakult, amely majd ezt az orosz államadósságot kezelni fogja.
Ilyen például a Társaság a Keleti Piacokért. Ebben részt vettek az MSZP vezető politikusai: Hujber Ottó, Pál László, Máté László, akik ezt a kvázi rossz hitelt ugyanabban a rendszerben - mert azt mondták, az oroszok nem akarják megadni - hajlandók a legjobb feltételekkel biztosítani hazánk részére. Amit tehát nem hadianyagban teljesítettek, és nem a Honvédelmi Minisztériumon keresztül kaptunk meg MIG 21-esekben és egyebekben, annak a maradék összegét ez az érdekcsoport \"le akarta nyúlni\". Sikerült is belőle zsebre tenni pár milliárd forintot, de összevesztek rajta. Ekkor robbant ki az olajbotrány, ekkor robbant ki például Pál László viselt dolgai. Itt már az MSZP-s érdekcsoportok egymásnak is betartottak, ez miniszterváltásokat eredményezett, majd az olajügyben ezek az érdekcsoportok sok súlyos bűncselekményt követtek el. Az olajügy ebben az államadósság gondban-bajban keletkezett, a legjobb megoldás az lett v!
olna, ha az orosz állami vállalat a magyar, az akkor még telje! sen állami vállalat, a MOL részére teljesít, bartell-megállapodás formájában. Akkor viszont nem nyertek volna rajta a tisztelt urak, ezért a MOL és az orosz importőr közé magánszemélyeket kellett beiktatni, akik a közvetítői jutalékból is rendkívüli módon megéltek volna. Az, hogy az egész 950 millió dollár jelentős része nem került át \'94 és \'98 között magánzsebekbe, a belső marakodásnak köszönhető.
- Tudunk neveket mondani? Korábban ezzel összefüggésben említette például Berecz János nevét is.
- A Társaság a Keleti Piacokért szervezetben több százfős csapat van, természetesen Berecz János is benne van. Ez a \"keleti piac\" Kapolyi Lászlótól kezdve arra szakosodott, hogy a régi elvtársi-baráti kapcsolatok információira épüljön. Az új kormányzatnak, az
Antall-kormánynak semmilyen hasznosítható keleti kapcsolata nem volt. A régiek viszont baráti, üzlettársi kapcsolatban voltak a felbomlott szovjet birodalom vezető pozíciójú embereivel. Ez egy nagyon fontos momentum, mert nemcsak Magyarországon történt az állami tulajdon ilyen módon való \"kiprivatizálása\" és az állami javak eltűntetése. Ugyanez történt a fölbomló Szovjetunióban, de nagyságrendekkel nagyobb csalásokkal.\"
S következzék még egy idézet, ugyanebből a könyvből, szintén Kőrösi Imrével beszélgetve:
\"- Antall Józsefnek nagyon sokat köszönhet az MSZP, nélküle ma Magyarország egy évtizeddel jobban állna társadalmilag, gazdaságilag, politikailag, tudatilag. Minden szempontból. Ők törték meg a \'90-es évek elején azt a lendületet, ami egy gazdasági, tulajdonosi vagy lelki változás motorja lehetett volna. Az a privatizáció, amit Antall folytatott, idegen érdekek és a szocialista párt érdekei szerint, 2003-ban már ismert. De nemcsak privatizált, milliárd dolláros kintlévőségeket sem hajtott be, illetve az adósság rendezésének lehetőségét átadta a szocialista vállalkozóknak. Mostanában már napvilágot látott, hogy az úgynevezett orosz államadósság rendezésének lehetőségét Máté László, a szocialista párt pénztárosa, és Hujber Ottó, a szocialista párt vállalkozói tagozatának vezetője 1992-93-ban szerezte meg, az Antall-kormány ideje alatt, az akkori miniszterekkel folytatott telefonbeszélgetések alapján.
- Legalábbis ez jelenik meg a Magyar Nemzetben, amikor is Dunai Imre az orosz államadósságból eltűnt tizennégy milliárd forint sorsát taglalva azt mondja, hogy Hujber Ottó, aki az MSZP vállalkozási tagozatának volt a vezetője, Szabó Ivánnal, mint országgyűlési képviselővel Budapesten, a IX. kerületben találkozott, és beszélte meg, hogy mi legyen az orosz államadósság sorsa, mely vállalkozások kaphatják meg ezt az államadósságot, és kufárkodhatnak vele. Ebbe besegít Kádár Béla akkori gazdasági miniszter is. Tehát - mondja Dunai Imre, egykori Horn-kormánybéli ipari miniszter - Hujber Ottó nem volt más, mint egy MDF-es.
- Gyakorlatilag ez volt az antalli örökség. Ez az a maszkabál, amit még évtizedekig nyögni fog az egész magyar társadalom, teljesen függetlenül attól, hogy jobboldalinak gondolja magát vagy baloldalinak. A hazai nemzeti vagyon, amely hangsúlyozom, mint privatizálható vagyon százhúszmilliárd dollárra volt értékelve, s ennek, az antalli időszak alatt, közel a fele került értékesítésre tömeges privatizáció címén. Ez a tömeges privatizáció reálértékben nem éri el a hét-nyolc százalékot a tényleges, könyv szerinti értékhez viszonyítva. Ezt nem lehet másként minősíteni, mint hazaárulásnak.\" (...)
- Szóljunk akkor a Kordaxról, a cég vezetője Kelemen Iván. (...)
- A büntetőeljárás éppen nyolc éve folyik ellene. Most bírói szakban van az ügy. Ez az, amit az olajdolgok bizonyítanak, hogy amikor a politikához közelálló személy csinál valamit, akkor hat-nyolc-tíz-tizenöt éven keresztül nem születik bírói ítélet. Tehát, jogszerűen ki sem mondhatjuk, hogy Kelemen Iván ezt, meg ezt csinálta, ezt majd egyszer a bíróság mondja ki, mondjuk 2040-ben. De hogy csinálta, az teljesen biztos. Kelemen Iván valamilyen dolgot elkövetett, mert különben miért emelt volna vádat ellene az ügyészség. De, hogy az olajügyekben nyolc év alatt nem születik ítélet, azért az elgondolkoztató, mert lassan ennek az óriási olaj-gengszterizmusnak közel ezer halálos áldozata van Magyarországon. Ezek közül egy sincs lezárva, az ítéletek jórészt nem születnek meg jelenleg sem, csupán nekifognak az ügy vizsgálatának.
Az Orbán-kormány időszaka alatt egyetlen súlyos gazdasági bűncselekményben sem született büntető ítélet, legyen szó a Kordaxról vagy az olajügyekről. Sőt, az Orbán-kormány éppen a csúcson volt, amikor kirobbant az olajügy, felállt a parlamenti vizsgálóbizottság, amit riadtan állított le Orbán Viktor azzal a kijelentéssel, hogy belebukunk ebbe a szörnyűségbe. Kiderült ugyanis, hogy az olajügyben mindenki benne van, és nemcsak szocialista szabadcsapatok lopták és szőkítették az olajat, hanem a legmagasabb szintű politikai vezetés, valamennyi pártból, az SZDSZ-ből, az MDF-ből, a Fideszből, a kisgazdáktól mindenki ott volt a környéken. Orbán Viktor elkövette azt a történelmi hibát, hogy az állami irányítás alatt álló ügyészséggel nem Nógrádi Zsolt mintegy huszonhat órás vallomása alapján ment végig a gazdasági bűncselekményeken, hanem leállíttatta a nyomozást.\"
A kordaxos Kelemen Iván is a KGB markában van, mivel az 1995-ös Bokros- csomag nyolc százalékos vámpótlékot vetett ki a behozott import olajszármazékokra, de az alapanyagot nem sorolták bele. Az import alapanyag után nem kellett fizetni semmit sem. A Kordax több
száz millió liter olaját a \"Barátság\" kőolajvezetéken, az oroszok küldték, majd már, mint magyar árút, a szlovák Slovnaft finomítóba, Pozsonyba vitték feldolgozásra. Majd miután onnan visszakerült, már üzemanyagként került eladásra, így az államkincstárba, 1995-ös áron, 12 milliárd forintot nem fizettek be. És a mai napig nincs még első fokú ítélet sem az ügyben.
A KGB kinyújtott keze jelenleg Apró Piroska és az ő keze alá dolgoznak a klán tagjai. Apró Piroska 1993-ban megalakította a Kossuth (Kereskedő) Kft.-t, amely alatt, mint a cégcsoport tagja, az ország legnagyobb felszámoló cége, a Kossuth Holding Rt. helyezkedik el, s közvetlen mellette található az orosz államadóssággal foglalkozó Kossuth Kereskedőház Rt., a már sokat emlegetett Máté Lászlóval, Hujber Ottóval és Csintalan Sándorral. S ide sorolhatjuk még a Diamond Zálogház Rt.-t is.
Ez a cégcsoport az állami vagyon közel felét \"nyúlta\" le, körülbelül 3 ezer cég felszámolását intézték 1993-tól napjainkig. Körbe cserkészik a nagy vagyonnal rendelkező cégeket és a bankokon keresztül, ha a cégeknek van hitelük, veszteségbe vitetik. Ezt követően nagy gyorsasággal lefolytatják a felszámolási eljárást. Amire a sértett észbe kap, addigra már kiforgatták a céget teljes vagyonából, de ha lehet, még a magánvagyonából is. Ha nincs a cégnek hitele, a hatóságok közreműködésével, bírságok kiszabatásával lehetetlenítik el a kiszemelt céget, majd a felszámolást már a Kossuth Holding Rt. folytatja le.
Ilyen módszerrel \"buktatták be\" többek között a Kordaxot, az Ikarus Holding Zrt.-t, a Bonyhádi Cipőgyár Rt.-t, a Borsod Volán Szállítmányozási Rt.-t, a Szarvasi Bútoripari Vállalatot, a CO-Nexus Trade Rt.-t, a Csepeli Egyedi Gépgyárat, a Ganz Felvonógyár Vállalatot, a Hírös- Ép Holding Vagyonkezelő Kft.-t, a Kecskeméti Bútorgyárat, a Szegedi Kossuth Nyomdát, Bábolnát. És a sort folytathatnánk háromezerig, de ezek a cégnevek az Interneten, a cégtárban olvashatók.
A cél egyébként az volt, hogy olyan emberek is szerezhessenek az állami vagyonból, akiknek erre nem volt meg a jogosultságuk, majd az elvtársak, a már ismertetett felszámolási módszereikkel visszaszerezték saját maguknak a kiszemelt vagyont. A 3 ezer cég vagyona együttesen 1500 milliárd forint, ami Apró Piroskáék és társaik tulajdonába jutott, majd a megbízható rezidensekhez került, 5- 10 százalékos értékben. Az egymilliárdot érő Kecskeméti Bútorgyárat Pintér Sándor kapta meg a Holdingtól, 100 millió forintért, tehát az eredeti érték 10 százalékáért. A közel 3 ezer lefolytatott eljárás után nagyon sok sértett feljelentést tett és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság, határozatában mondta ki, hogy a Kossuth Holding Rt., a felszámolási eljárások nagy részét szabálytalanul folytatta le. A bíróságok, büntető eljárásokban azonban kimondták, hogy őket nem köti az Alkotmánybíróság á!
llásfoglalása, így a felszámoló céget rendre felmentik a vádak alól.
Legutóbb, 2007. november 21-én a Győri Ítélőtábla hozott jogerős határozatot, hogy a cég törvényesen működik, és a bíróság nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság határozatát, mivel az rájuk nézve nem kötelező. A Kecskeméti Bútorgyár kijátszott tulajdonosa- az elmúlt 14 évben tönkre tett több ezer család bátorítására is- feljelentette a felszámolókat a kecskeméti rendőrségen, ami óriási zavart okozott a megyeszékhelyen, mivel a feljelentettek között több helyi bíró is megtalálható. A megyei bíróság elnöke, ezt követően felhívta telefonon az akkor még regnáló megyei rendőrfőkapitányt és kérte, hogy a még folyamatban lévő ügyek aktáit küldesse át a megyei bíróságra. A főkapitány ezt megtette, ami viszont kiderült és most a megyei főkapitány (aki már csak volt főkapitány, mert az országos főkapitány, indoklás nélkül, 2007. november 14-én fölmentette beosztásából) és a megyei b!
írósági elnök ellen eljárás folyik. Emellett kiderült még az is, hogy a sokat emlegetett Zuschlag ! ügy aktáin már 2005 végétől ült a rendőrség, hiszen a feljelentés már akkor megszületett, de a 2006-os országgyűlési- és önkormányzati választások előtt már nem akartak ügyet csinálni belőle. Az ügyészség viszont 2007. elején érdeklődött a rendőrségen, hogy mi van a Zuschlag üggyel, s ezután indult meg a lavina. A főkapitány indoklás nélküli menesztésében - állítólag- közre játszott a Magyar Világ, olajszőkítéssel és annak megyei vonatkozásával foglalkozó cikksorozta is., s meg a tanyákat fosztogató bűnbandák garázdálkodása, ami ellen a hatóságok alig tettek valamit, vagy egyáltalán nem tettek semmit.
A pokol- közjogi szempontból- a KGB-hez köthető Horn Gyula miniszterelnöksége, és Apró Piroska kabinetfőnöksége alatt szabadult el. Földlopások, felszámoló maffia -amely Apró cégéhez köthető- és az 1994 közepétől nagyüzemi módon folytatott olajszőkítési ügyek, ezek ennek a tarthatatlan sorozatnak a legfőbb állomásai.
Összjáték ez persze a javából, hiszen a volt MSZMP-sek már 1992-ben rájöttek arra, hogy a hatalmon lévő \"nemzetiek\" betartják 1990-ben adott szavukat, és nem számoltatják el őket. Ezért rögvest folytatni kezdték kétes ügyleteiket. Amire csak lehetett rátették a kezüket, gátlástalanságuk 1994-től csak fokozódott, amikor már ők voltak hatalmon, és amit csak lehetett kiárusítottak a külföldieknek. A halálbüntetéstől sem kellett félniük, hiszen Kulcsár Kálmán \"rendszerváltozás\" előtti igazságügyi miniszter, attól való rettegésében, hogy kemény elszámoltatás elé néznek, az európai normákra hivatkozva, a parlamenttel eltöröltette ezt a büntetési módot.
Mindenféle jogi következmények nélkül, az SZDSZ-szel megkötött paktum alapján, s a KGB óvó tekintete mellett, a kiválasztottak közül gazdagodhatott mindenki. Így juthatott az Apró klán is 800 milliárd forintos, azaz körülbelül 3 millió Eurós vagyonához.
Az igazán menőket, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy a leggátlástalanabbakat már felsoroltam, de nehogy valakinek hiányérzete legyen, szólok még pár szót Puch Lászlóról, Pintér Sándorról.
Puch László bizalmi embere, dr. Szabó Gyula volt az Első Magyar Olajtározó Rt. ügyvezetője. A cég központja Tolnamözsön, az egykori orosz laktanyában volt. Itt található az a hatalmas tároló, ahová egyszerre 250 millió liter üzemanyagot lehetett elhelyezni. Az MSZP hatalomra kerülése után, 1994 őszén, az egész tárolót feltöltötték. Ennek persze előzménye is volt. Mint a tűzhöz közel állók, Puch Lászlóék tudták, hogy 1994. december 31-ével megszűnik a háztartási tüzelőolaj állami támogatása, s így literje 60 forinttal kerül majd többe. Az olajat aztán 1995 elején, nagy árréssel tovább adták. Ezen az üzleten 15 milliárd forintot kerestek.
Az Első Magyar Olajtározó Rt. tagjai voltak a MOL akkori felsőbb vezetői, de ott találtuk Zsigár Bélát és Murányi Károlyt is. Zsigár hosszú ideig bujdokolt Romániában, majd amikor hazajött, 2 éve, benzinnel leöntötték, és felgyújtották, hogy ne merjen beszélni. Zsigár megúszta, szerencsére nem sérült meg komolyabban, viszont koldusszegényen él, talán Tolnamözsön. Egyébként Puch László csapata szállította le a megbeszélt mennyiségű üzemanyagot, a Stoller Kft-n keresztül, a BKV-nak. Azaz, volt egy kis szépséghiba, a megbeszéltnél kevesebb volt ez, de üsse kő! Demszky Gábor, a BKV-n keresztül kifizettette a teljes mennyiséget. Így mulat egy magyarországi úr, legfeljebb, ha baj van, felemeli a jegyek és a bérletek árát. A haverok nem járhatnak rosszul, Budapest lakossága meg kit érdekel.
Pintér Sándor is bizalmi emberével üzletelt. Szellem Zoltánnal, aki a Valuta Kft. tulajdonosa volt, s ennek közreműködésével 1995-ben, a vámhalasztott időszakban, 51 millió liter benzint hozatott be az országba, de a 6 milliárdot kitevő közterhet nem fizette be, s azt senki nem is kérte számon rajta. A trükk ósdi volt, de bevált. Egy hajléktalant jelentettek be ügyvezetőnek. Így Szellem Zoltánt a bíróság minden felelősség alól mentesítette, a céget felszámolták. Felelős tehát nincs. Pintér Sándorhoz meg senki nem mert nyúlni, s ma sem meri senki az ügyleteit számon kérni rajta.
Azért van remény, ha Budapestig nem is, de a határon túlra elhallatszik a szavunk. A napokban olvastam az alábbi hírt, a Magyar Távirati Iroda adta közre:
\"A Kreml vezényli a MOL osztrák felvásárlási kísérletét?
Miközben az OMV és a MOL közötti huzavona első látásra az Európai Unión belüli belső piaci akadályokról szóló, ismerős történetnek tűnik, a Gazprom orosz energiaóriás színfalak mögötti szerepe szintén jelentős mértékben része a vitának - írta pénteken utcára került számában a Brüsszelben kiadott European Voice című hetilap, amely kizárólag uniós ügyekkel foglalkozik, de független az EU-szervektől.
Egy ágyban az ellenséggel című cikkében a lap leszögezi, hogy Közép-Európában minden energiacég üzletel a jelentős részben a Kreml irányítása alatt álló Gazprommal, \"akár tetszik ez országa kormányának és a cégvezetésnek, akár nem\". Alexandros Petersent, egy neves londoni elemző cég szakértőjét idézve, az Economist-csoporthoz tartozó lap azt írta, hogy a Gazprom - az OMV-ben is meglévő - ausztriai kapcsolatain keresztül, a Kreml vezényli a MOL-ra vonatkozó osztrák felvásárlási kísérletet.
Ez ugyanakkor felveti azt az aggodalmat is, hogy valójában ki dirigál az EU energiapiacán. A közép-európai ügylet is egyik útja annak, hogy a Gazprom növelje befolyását ezen a piacon - tette hozzá a European Voice.
A lap egyúttal úgy vélte, hogy a MOL és a magyar kormány kettős játékot játszik. Miközben a színfalak mögött tiltakoznak az ellen, hogy a háttérből a Gazprom irányítja a történéseket, a másik oldalon segítenek az orosz energiaóriásnak abban, hogy terjeszkedjen az unióban. A lap a Kék Áramlat gázvezeték támogatását hozta fel példának, emlékeztetve arra is, hogy Magyarország emellett kulcsszereplő a Nabucco-projektben is.\"
Mintha erről írtunk volna az előző részben. Megnevezve a nálunk, bujtatott állásában lévő közvetítőt is. Mégis van remény?
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Gyurcsány a bankrablók pártján
Michnai Attila 2009.01.04. Heti Válasz
A nagy pénzek tulajdonosai diktálják a magyar törvényhozást, legalábbis erre látszik utalni sokak szerint az offshore amnesztia.
A \"lopj két tojást\" kezdetű viccbéli szocialista szakácskönyv mintájára \"végy egy offshore céget\"-el kezdődhetne a szép új világunk senkire és semmire tekintettel soha nem lévő pénzügyi császárainak szóló kézikönyv első mondata. Hogy a tucatnál is nagyobb számú adó- (és bűnöző-) paradicsom miként is működhet zavartalanul, felmérhetetlen nagyságú anyagi kárt, titkos finanszírozó helyként megannyi biztonsági gondot okozva a világ kormányainak a mostani terror-hisztériás világban? Erre a válasz kézenfekvő, vagyis ugyanaz, mint a legújabb magyar adóamnesztiára: minden jel szerint ezen a planétán a nagy pénzek, illetve azok tulajdonosai diktálnak.
A világhelyzet, benne a főcsendőr USA szerepének taglalását (amely Delaware helyszínnel maga is tevékeny részese e kétes biznisznek), inkább a nemzetközi összeesküvések témakörében jártasakra hagyva, nézzük csak a jelenség hazai vetületét. Úgymond a magyar állam nehéz pénzügyi helyzete okán a galádul, de legalábbis adózatlan módon szerzett és eddig külföldön tartott jövedelmeiket a magánszemélyek elképesztően kedvezményes, 10%-os adóval legalizálhatják, ami még csak hagyján, de mindez mellé biankó büntetőjogi, vagyonosodási felmentés is társul.
Tetszenek ezt érteni? Én vagyok, mondjuk valamely fülön (avagy -sem) fogott rablógyilkosság, bankrablás, pilótajáték, áfa csalás milliárdos hasznát külföldre menekített deliktum tettese és akkor potom tíz százalékért, valamint két évig az összeg felét - természetesen jó kamat ellenében - állampapírokba fektetve fel vagyok mentve lényegében bármely, akár főbenjáró bűnömért járó büntetés alól is. Hiába, no, a magyar elme, pénzügyi géniusz nem most fogja első alkalommal elkápráztatni a világot, törvényhozóink ötletének zsenialitását látszik jelezni, hogy az eljárás - a művelt világban legalább is - ily módon példa nélküli.
A magam részéről az egészből csak azt nem értem, hogy minek mindehhez a pénzt előbb külföldre síbolni? Mennyivel egyszerűbb volna, ráadásul az élelmes, határon túli offshore-osok bukszáját sem hizlalnánk, ha például a falból kirántott ATM tartalmának tíz százalékát azon nyomban, akár egy másik automatán keresztül a tettesek az APEH-nak gyorsan befizethetnék, megvéve ugyanakkor az előírt mennyiségű állampapírt is, és persze az azonnali, teljes amnesztiát.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2009.01.09. 18:12:14
----------------------------------
