Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2011. február 16., szerda

8.538 - Zsohár Melinda > Kegyelettel emlékeztek a második világháború szenvedőire és áldozataira > Mány, 2011. február. 13. vasárnap

From: Ifj. Szilas Lászlo
Date: 2011. február 16.
Subject:  Hősök voltak!
To: jozsef@kutasi.eu

Itt vagyok most: fmh.hu / Címlapon

Kegyelettel emlékeztek a második világháború szenvedőire és áldozataira

Volt egyszer egy hadsereg

Mány – A hagyomány szerint méltóságteljes megemlékezést tartottak a Don-kanyarban elszenvedett második világháborús magyar veszteség és a tragikus budapesti kitörés évfordulóján. A misét követően koszorúztak a falubéli és a faluszéli emlékműnél a helybéliek és a távolabbról érkezettek.

2011. február. 13. vasárnap | Szerző: Zsohár Melinda



A háborút megjárt katona már néhány éve nem vesz részt az elegáns és nagyszabású mányi ünnepségen, annyi idő telt el a második világégés óta. Az eredeti korabeli magyar katonai egyenruhát viselő tatai hagyományőrzők legidősebbje is kicsiny gyermek volt a harcok idején, sokak az 56-os forradalmat is ifjúként érték meg, nem lehetnek személyes emlékeik a fájdalmas és megnyerhetetlen háborúról. Az évtizedekig elhallgatott gyász és az el nem sírt könnyek azonban kitörnek, s országszerte tartják ez idő tájt a megemlékezéseket.

Mányon a doni csata áldozatait és a budapesti ostrom reménytelen és kétségbeesett kitörési kísérletének hőseit idézték meg Kovács Ferenc, a Történelmi Vitézi Rend magyarországi széktartója, mányi lakos szervezésében. A katolikus templom megtelt, a padsorokban a mányi hívek mellett ültek és az oltárnál díszőrséget álltak a Történelmi Vitézi Rend tagjai, köztük a tatai csoportbéliek, akik eredeti második világháborús katonai egyenruhát öltöttek magukra. Szinte zászlóerdővel vonultak Holnapy Dénes Márton plébános emlékező szentmiséje után a falu szívében álló első és második világháborús emlékművekhez, majd a község határában koszorúztak az ottani emlékhelynél.

László Tibor, a Vitézi Rend székkapitánya, református lelkész a tragikus számok felsorolásával emlékeztetett az 1943-as és 1945-ös tragédiára. 1942-ben a keleti frontra küldött 2. magyar hadsereg 1943. január 12-én a Don-kanyarban, a szovjet áttörést követően szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket. A 200 ezres magyar seregből 120 ezren lelték halálukat a csatákban, a hidegben és hadifogságban, köztük 40 ezer fegyvertelen munkaszolgálatos.

A másik szomorú évforduló a háború végakkordja volt. 1945. február 11-ikén a magyar és német katonák szembenéztek Budapesten a sorsukkal - a szovjet ostromgyűrű bezárult. A németek és a magyarok kitartottak a végsőkig, a szovjeteknek pedig lélektanilag volt fontos a magyar főváros bevétele – mindkét oldalon iszonyatos véráldozatokkal. Amikor már kilátástalan volt a menekülés vagy a további harc, sokan az öngyilkosságot választották a szovjet hadifogság, s a kivégzés helyett. Mindössze 785 katonának sikerült elérnie Zsámbék-Mány- Tarján környékén a saját vonalakat – foglalta össze röviden az egyik emlékező, Szabó Zoltán mányi alpolgármester a történteket. A kitörésben résztvevők majdnem fele, 17 ezer fő veszett oda néhány nap leforgása alatt. A városban maradt egységek február 13-án letették a fegyvert. A második világháború egyik legvéresebb csatája Budapest ostroma, amely 1944. október 29 – 1945 február 13-áig, 108 napig tartott.

- A magyar katonák bűnössé kikiáltása helyett kegyelet jár a hősi halottaknak és áldozatoknak, s kötelességünk unokáinkkal, gyermekeinkkel emlékezni az immár örökké fiatal elődökre – fogalmazták meg egybehangzóan a mányi gyászünnepen a történelmi álláspontot.

Fotók: a szerző felvételei

Címkék: hős, világháború, Mány, Don