Von: Gőbl György [mailto:goblgy@gmail.com]
Gesendet: vasárnap, 2008. március 9. 18:44
An: Kutasi József
Betreff: Meghívó a Közhatalom Jogsértettjeinek alakuló gyűlésére
Meghívó!
Meghívjuk Önt, illetve az Ön által képviselt sajtót a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete alakuló gyűlésére, melyet 2008-03-12-én, 17.30-tól tartunk a Bp .VII. Osváth u. 9. szám alatt lévő Piszkos Fred nevű étterem külön termében.
Az alakuló gyűlés után, kb 19.00-tól a megválasztott elnökség tagjai egy sajtó tájékoztató keretében állnak az érdeklődő munkatársak rendelkezésére és adnak válaszokat a feltett kérdésekre.
Alakuló gyűlésünkre meghívtuk Tőkés László Püspök urat, EU képviselőt is.
Megjelenését megköszönve a szervező bizottság nevében:
Apáthy Gabi 20/427-2892 Barna Tibor 70/222-9647
Gőbl György 20/237-3222
u.i. a csatolt fájlban megtalálható az egyesület alapszabálya illetve nyilatkozata.
KÖZLEMÉNY A „KÖZHATALOM JOGSÉRTETTJEINEK EGYESÜLETE" MEGALAKÍTÁSÁRÓL
A jelenlegi közhatalom évek óta hurcolja meg az alapvető jogaikat gyakorló polgárokat, sérti az emberek méltóságát, igyekszik megfélemlíteni az embereket, hogy elvegye kedvüket a bírálat megfogalmazásától vagy az ország jelenlegi sanyarú helyzetét okozó vezetés elleni fellépéstől.
Méltósággal emlékező, ártatlan, tisztességes és jószándékú embereket kiáltott ki fasiszta, randalírozó csőcseléknek. Vagy olyan embereket, akik demokratikus jogukkal élve nemtetszésüket fejezték ki az ország tönkretétele miatt tüntetéseken, vagy csak egyszerűen ünnepeltek, étteremben vacsoráztak, vagy éppen gyerekeikkel sétáltak. Mindez a 2006 őszén tapasztalt tömeges rendőri brutalitással és a megtorló eljárásokkal ért el soha nem látott méreteket. Több százan szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több százan lettek elszenvedői koncepciós eljárásoknak.
Egyesületünket, a „KÖZHATALOM JOGSÉRTETTJEINEK EGYESÜLETE" néven azzal a céllal alakítjuk meg, hogy ezeknek a sérült, meghurcolt embertársainknak a sorsát figyelemmel kísérjük, őket felkaroljuk és egymással is összehozzuk, történetüket az igazság jegyében hozzuk a nyilvánosságra.
Célunk, hogy felnyissuk a magyar emberek szemét. Hogy megértsék itthon és mindenhol a világban: ma azok a honfitársaik, akik nem fogadják el a rájuk kényszerített keserűséget, szenvedést, milyen meghurcolásban részesülnek. Egyúttal reményt és bátorítást is szeretnénk adni mindenkinek, hogy ne féljenek élni az őket megillető jogaikkal és ne hagyják megsérteni emberi méltóságukat.
Fontos, hogy a közvélemény ne csak egyoldalúan, a hatalom és a hozzá lojális sajtó torz tükrén át ismerhesse meg az eseteket, hanem maguktól a sértettektől.
Nyilvánosságra hozzuk a közhatalom által elkövetett jogsértéseket. És itt gondolunk a rendőri erőszakra, az ügyészség néha megdöbbentő hozzáállására a sértettekhez és a bíróságok néha példa nélküli elutasító vagy bűnösséget megállapító ítéleteire a civil sértettek ügyeiben vagy sokszor felháborítóan enyhe, illetve felmentő ítéletekre a közhatalom alkalmazottaival szemben. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy eddig még egyetlen sérült, vagy önkényesen fogva tartott áldozat sem kapott kártérítést a 2006 őszi tömeges rendőri jogsértések során elszenvedett sérelmek miatt. Követeljük az áldozatok megkövetését és jóvátételét a hazai és nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően. Ennek eddigi elmaradása megalázó az áldozatok számára és mélyen sérti az állampolgárok jogérzékét, igazságérzetét .
Nagyra becsüljük, köszönjük és példa értékűnek tekintjük Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkásságát a demokrácia védelme érdekében.
Ők a jog segítségével küzdenek az emberi jogainkért, a meghurcoltakért, mi a nyilvánosság lehetőségét kihasználva szeretnénk a magyar emberekkel és a nemzetközi közvéleménnyel az igazságot megismertetni. Hálával és köszönettel tartozunk a Ne Féljetek Alapítványnak és támogatóinak, segítségükkel a 2006 őszi rendőrterror számos áldozata jutott a szenvedések következményeit enyhítő támogatáshoz.
Lehetőségeinkhez képest segítjük a meghurcoltakat, támogatjuk őket a közhatalom által okozott sérülések terheinek viselésében.
Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete szervező bizottsága
Budapest.2008.március 09.
Meghívó!
Meghívjuk Önt, illetve az Ön által képviselt sajtót a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete alakuló gyűlésére, melyet 2008-03-12-én, 17.30-tól tartunk a Bp .VII. Osváth u. 9. szám alatt lévő Piszkos Fred nevű étterem külön termében.
Az alakuló gyűlés után, kb 19.00-tól a megválasztott elnökség tagjai egy sajtó tájékoztató keretében állnak az érdeklődő munkatársak rendelkezésére és adnak válaszokat a feltett kérdésekre.
Alakuló gyűlésünkre meghívtuk Tőkés László Püspök urat, EU képviselőt is.
Megjelenését megköszönve a szervező bizottság nevében:
Apáthy Gabi 20/427-2892 Barna Tibor 70/222-9647
Gőbl György 20/237-3222
u.i. a csatolt fájlban megtalálható az egyesület alapszabálya illetve nyilatkozata.
KÖZLEMÉNY A „KÖZHATALOM JOGSÉRTETTJEINEK EGYESÜLETE" MEGALAKÍTÁSÁRÓL
A jelenlegi közhatalom évek óta hurcolja meg az alapvető jogaikat gyakorló polgárokat, sérti az emberek méltóságát, igyekszik megfélemlíteni az embereket, hogy elvegye kedvüket a bírálat megfogalmazásától vagy az ország jelenlegi sanyarú helyzetét okozó vezetés elleni fellépéstől.
Méltósággal emlékező, ártatlan, tisztességes és jószándékú embereket kiáltott ki fasiszta, randalírozó csőcseléknek. Vagy olyan embereket, akik demokratikus jogukkal élve nemtetszésüket fejezték ki az ország tönkretétele miatt tüntetéseken, vagy csak egyszerűen ünnepeltek, étteremben vacsoráztak, vagy éppen gyerekeikkel sétáltak. Mindez a 2006 őszén tapasztalt tömeges rendőri brutalitással és a megtorló eljárásokkal ért el soha nem látott méreteket. Több százan szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több százan lettek elszenvedői koncepciós eljárásoknak.
Egyesületünket, a „KÖZHATALOM JOGSÉRTETTJEINEK EGYESÜLETE" néven azzal a céllal alakítjuk meg, hogy ezeknek a sérült, meghurcolt embertársainknak a sorsát figyelemmel kísérjük, őket felkaroljuk és egymással is összehozzuk, történetüket az igazság jegyében hozzuk a nyilvánosságra.
Célunk, hogy felnyissuk a magyar emberek szemét. Hogy megértsék itthon és mindenhol a világban: ma azok a honfitársaik, akik nem fogadják el a rájuk kényszerített keserűséget, szenvedést, milyen meghurcolásban részesülnek. Egyúttal reményt és bátorítást is szeretnénk adni mindenkinek, hogy ne féljenek élni az őket megillető jogaikkal és ne hagyják megsérteni emberi méltóságukat.Fontos, hogy a közvélemény ne csak egyoldalúan, a hatalom és a hozzá lojális sajtó torz tükrén át ismerhesse meg az eseteket, hanem maguktól a sértettektől.
Nyilvánosságra hozzuk a közhatalom által elkövetett jogsértéseket. És itt gondolunk a rendőri erőszakra, az ügyészség néha megdöbbentő hozzáállására a sértettekhez és a bíróságok néha példa nélküli elutasító vagy bűnösséget megállapító ítéleteire a civil sértettek ügyeiben vagy sokszor felháborítóan enyhe, illetve felmentő ítéletekre a közhatalom alkalmazottaival szemben. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy eddig még egyetlen sérült, vagy önkényesen fogva tartott áldozat sem kapott kártérítést a 2006 őszi tömeges rendőri jogsértések során elszenvedett sérelmek miatt. Követeljük az áldozatok megkövetését és jóvátételét a hazai és nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően. Ennek eddigi elmaradása megalázó az áldozatok számára és mélyen sérti az állampolgárok jogérzékét, igazságérzetét .
Nagyra becsüljük, köszönjük és példa értékűnek tekintjük Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkásságát a demokrácia védelme érdekében.
Ők a jog segítségével küzdenek az emberi jogainkért, a meghurcoltakért, mi a nyilvánosság lehetőségét kihasználva szeretnénk a magyar emberekkel és a nemzetközi közvéleménnyel az igazságot megismertetni. Hálával és köszönettel tartozunk a Ne Féljetek Alapítványnak és támogatóinak, segítségükkel a 2006 őszi rendőrterror számos áldozata jutott a szenvedések következményeit enyhítő támogatáshoz.
Lehetőségeinkhez képest segítjük a meghurcoltakat, támogatjuk őket a közhatalom által okozott sérülések terheinek viselésében.
Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete szervező bizottsága
Budapest.2008.március 09.
Nyilatkozat
Barna Tibor, édesanyám ………………….., 9943 Kondorfa Fõvég 113. szám alatti lakos, elnök,
Apáthy Istvánné, édesanyám ………………….., 1065 Budapest, Szófia u. 25. szám alatti lakos, alelnök,
Göbl György, édesanyám ………………….., ……………………………. szám alatti lakos, ügyvivő titkár,
kijelentjük, hogy Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete közgyűlése által történt választást a nevünk mellett feltüntetett tisztségre elfogadjuk.
Az alapszabály tartalmát ismerjük, az abban foglaltakat magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk.
Egyben büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, magyar állampolgárok vagyunk, az Egyesület bármelyik vezető tisztségviselőjével sem közeli hozzátartozói, sem gazdasági, sem munkaviszonyban, vagy bármilyen más érdekeltségi jogviszonyban nem vagyunk.
Tudomásul vesszük továbbá az 1997. évi CLVI. tv 8. § (2) bekezdését és 9. §. (1) bekezdését, melyek a következők szerint rendelkeznek:
Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezetõ szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Kijelentjük, hogy a fenti tiltó rendelkezések velünk szemben nem állnak fenn.
Kijelentjük továbbá, hogy közügyektől, illetve foglalkozás eltiltás hatálya alatt nem állunk, és így nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a kijelölést elfogadjuk.
Budapest, 2008. március 10. napján
Elnök Alelnök Ügyvivő titkár
Készítettem és ellenjegyzem
Budapest, 2008. március 10. napján
mely Alapszabályt a taggyűlésen megjelent tagok az 1989. évi II. Tv. alapján az alábbiak szerint fogadtak el, azzal, hogy a civil szervezet egyesületi formában működik.
Az Egyesület alapszabályát úgy alkotta meg, és fogadta el, hogy figyelembe vette az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit, mert az Egyesület egyben kéri a közhasznú szervezetek nyilvántartásába is a felvételét.
Az Egyesület kijelenti, - figyelemmel az 1997. évi CLVI. tv. 4. §. /1/ bekezdés d./ pontjára - hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
l. Az Egyesület neve :
Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete Egyesület
2. Az Egyesület székhelye:
3. Az Egyesület célja:
- a) A közhatalom sértettjeinek érdekvédelme;
- b) A közhatalom sértettjeinek anyagi és egyéb módon történő támogatása;
- c) A közhatalom által történt jogtalanságok széles körben történő nyilvánosságra hozatala;
- d) A fent megjelölt témakörben tudományos és kulturális előadások, konferenciák, egyéb rendezvények tartása.
A fenti célok megvalósításával az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi /Khtv 26. paragrafus c./
Közhasznú tevékenységek:
1. egészségmegôrzés, betegségmegelôzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, idôskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlôségének elôsegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tûzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
18. munkaerôpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elôsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
Az előzőekben megjelölt tevékenységeket az Egyesület, mint közhasznú tevékenységet végez.
A közhasznú tevékenységeket az Egyesület úgy végzi, hogy a közhasznú szolgáltatásból az Egyesület célja szerinti szolgáltatást bárki, a szolgáltatásra rászorult, vagy azt igénybe venni kívánó részesülhet, az Egyesület tehát nem zárja ki, sőt lehetővé teszi hogy az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. az előzőekben megjelölteknek megfelelően részesülhessenek, szolgáltatásait a cél szerint mindenkire kiterjeszti.
4. Az Egyesület tagjai:
Az Egyesület tagja lehet /rendes tag/
Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú személy, illetve minden jogi személy aki vagy amely az Egyesület célját elfogadja.
A tagfelvételi kérelemben az elnökség dönt.
A rendes tagok jogai:
- Az Egyesület tevékenységében és rendezvényeiben részt vehet
- a célok elérése érdekében az Egyesület elnökségének javaslatot tehet, akik azt kötelesek megtárgyalni, illetve szükség esetén taggyűlés elé terjeszteni,
- Az Egyesület működéséről, gazdasági helyzetéről az elnökségtől, felügyelő bizottságtól felvilágosítást kérhet,
- szakmai támogatást egyéb szakmai útmutatást kérhet
- tag választhat, és választható az Egyesület szerveibe.
- a közgyűlésen a tag szavazati joggal rendelkezik , azzal, hogy minden tagnak egy szavazati joga van.
- a tagnak jogában áll a tagsági viszonyát önkéntesen megszüntetni. Kilépési szándékát az elnökségnek kell írásban beadni, mely szervezet a bejelentést köteles elfogadni, és a tagot a tagnyilvántartásból törölni. A tag arra a naptári évre köteles a tagdíjat megfizetni, amely naptári évben az Egyesületnek tagja volt, az év első felében bármely rövid ideig is.
A tagok kötelezettségei:
- A tag köteles a közgyűlési határozatokat végrehajtani.
- Köteles eleget tenni az alapszabályban előírtaknak,
- Köteles a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat a közgyűlés által megállapított időpontig befizetni.
Pártoló tag: A pártoló tag felvételi kérelmében az elnökség dönt.
Minden belföldi és külföldi természetes, vagy jogi személy, aki vagy amely az Egyesület munkával egyetért és az Egyesületet támogatja akár pénzbeli vagy természetbeli adománnyal, akár az Egyesületnek végzett ingyenes munkával, kérheti az Egyesületbe pártoló tagként való felvételét.
A pártoló tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak, és nem választhatók, továbbá a pártoló tag mentes az évi tagdíjfizetési kötelezettség alól. A pártoló tag az Egyesület esetleges tartozásaiért semmilyen jogcímen nem felel.
A pártoló tagoknak az általuk vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell.
A tagfelvételi kérelemben az elnökség dönt.
Az elnökség törli a nyilvántartásból a tagot, ha a tagsági viszonya megszűnt.
A tagsági viszony megszűnik:
- a tag önkéntes kilépésével,
- a tag halálával,
- tagdíjfizetési kötelezettség egy évet meghaladó, figyelmeztetés ellenére történő elmulasztása esetén, amennyiben az elnökség a törlésről határozatot hoz. Az elsőfokú határozat ellen jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a közgyűléshez. A nyilvántartásból való törlésre csak a határozat jogerőre emelkedése után kerülhet sor.
5. Az Egyesület működési területe
Az Egyesület országos szervezetként működik.
6. Az Egyesület szervezete:
A közhasznú szervezet működése, szolgáltatási igénybevételének módja, beszámolói közlésének nyilvánossága:
A közhasznú szervezet működése :
Az Egyesületnek mint közhasznú szervezet legfőbb szerve a közgyűlés, amely nyilvános.
a/ Közgyűlés
A közgyűlés összetételét a tagok összessége alkotja.
A közgyűlést az Egyesület elnöksége hívja össze.
A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve.
A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, minden tárgyév első negyedévében.
A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egynegyede a közgyűlés összehívását kéri. (Rendkívüli közgyűlés)
A rendkívüli közgyűlés összehívására a bíróság is jogosult.
A közgyűlésre a napirend pontok közlésével a meghívót a tagoknak legalább 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt meg kell küldeni.
A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.
A közgyűlést az Egyesület elnöke, vagy általa kijelölt személy vezeti.
A közgyűlés gyakorisága évente minimum 1 alkalommal.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az eldöntendő kérdés tekintetében ismételten meg kell nyitni a tárgyalást, meg kell adni a hozzászólás lehetőségét, majd újból szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetetnek kell tekinteni.
Az így elvetett kérdés a következő közgyűlésen ismét megtárgyalható.
Titkos szavazással történik az elnökség-, a bizottság(ok)-, tagjainak megválasztása tekintetében. A jelölőbizottság 3 tagú, elnökét és tagjait a közgyűlés választja, a közgyűlés elnökének javaslata alapján. Javaslattételre a tagok bármelyike is jogosult. A jelölőbizottság javaslatát a közgyűlés tagjainak véleménye alapján, annak ismeretében teszi meg. A szavazatok összeszedésére ugyancsak 3 tagú bizottságot kell választani a jelölőbizottság megválasztásával azonos módon.
A közgyűlés határozata meghozatalához kétharmados többség szükséges az Egyesület egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, továbbá az éves beszámoló elfogadásához.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a mérleg megállapítása,
- az elnök-, az alelnök- és az ügyvivő titkár megválasztása, visszahívása,
- a bizottság(ok) elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,
- az Egyesület feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
- a tárgyévben a tagok által fizetendő díj megállapítása,
- az elnökség évi beszámolójának elfogadása,
-az éves költségvetés elfogadása.
- az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági jelentés megtárgyalása, elfogadása.
-az Egyesület alapszabályának elfogadása, alapszabály módosítása mindazon ügyekben való döntés, amelyeket a törvény vagy az Egyesület alapszabálya a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Az elnöknek-, az alelnöknek- és az ügyvivő titkárnak, valamint a bizottság(ok) elnökének és tagjainak visszahívása akkor lehetséges, ha a tisztségviselő a megválasztáskori feltételeknek már nem felel meg, vagy ha az alapszabályban, vagy a jogszabályban előírt társasági tisztségbeli kötelezettségének megismételten, önhibájából nem tesz eleget.
Az év első negyedévében közgyűlést kell tartani, mely közgyűlésen tételesen kell elszámolni az előző évről, egyszerűsített mérleget kell készíteni, és be kell számolni az előző évi teljes tevékenységről.
Ezen tételes elszámolás és az egyszerűsített mérleg, valamint az előző évi tevékenységről szóló beszámoló, a közhasznú szervezet éves tevékenységéről szóló beszámolója, melynek jóváhagyásával egyidejűleg történik a éves beszámoló elfogadása.
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a,/ a számviteli beszámolót,
b./ a költségvetési támogatás felhasználását,
c,/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d,/ a cél szerinti juttatások kimutatását,
e,/ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f,/ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét,
g,/ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közgyűlési írásbeli meghívónak – melyet legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak - tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is.
Az Email-on vagy faxon történt meghívás is szabályszerű kézbesítésnek tekintendő.
A meghívónak tartalmaznia kell azt is, hogy a közgyűlés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet.
A közgyűlés határozatképességéhez a (szavazati joggal rendelkező) rendes tagok több mint 50%-a szükséges.
Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen 15 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal újból össze kell hívni a közgyűlést azzal a figyelmeztetéssel, hogy az új közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták, valamint az eredeti meghívóban már rögzítésre került a megismételt közgyűlés időpontja.
A közgyűlés elé utalt kérdésekben a szavazásra jogosult jelenlévő rendes tagok több mint 50%-a igenlő szavazata esetén a határozatot elfogadottnak kell tekinteni.
b.) Az Elnökség
Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
Az Egyesület élén, a közgyűlés által, titkos szavazással, 3 évre választott, 3 fős elnökség áll, akiknek tisztsége a következő
-elnök: Az elnök képviseli az Egyesületet és szervezi az Egyesület tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
-alelnök: Az alelnök képviseli az Egyesületet, az elnökség által kijelölt feladatokat végzi, vezeti a tagnyilvántartást, segíti az elnököt a közgyűlés előkészítésében, felelős a kapcsolatok ápolásáért,
- ügyvivő titkár: Az ügyvivő titkár képviseli az Egyesületet, gondoskodik az Egyesület adminisztratív (operatív) ügyintézéséről.
Az elnökség hatáskörébe tartozik:
-az Egyesület folyamatos ügyeinek intézése,
-az Egyesület programjainak szervezése, pályázatok elbírálása,
-a közgyűlés előkészítése,
-az éves gazdálkodási terv közgyűlés elé terjesztése,
-az éves elszámolás elkészítése, közgyűlés elé terjesztése,
-közgyűlési határozatok végrehajtása,
-beszámolás tevékenységéről a közgyűlésnek,
-kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel,
-új tagok felvétele,
-tagnyilvántartás vezetése,
-felszólítja a tagdíjat nem fizetőket,
-törli a nyilvántartásból azt a tagot, akinek tagsági viszonya megszűnt, illetve feladatkörébe tartozik a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a törlésről szóló határozat meghozatala is,
-bevezeti a közgyűlés és az elnökség határozatait a határozatok könyvében.
Az elnökségi ülést negyedévente legalább egyszer össze kell hívni. Az ülést az elnök hívja össze írásban.
Az Email-on vagy faxon történt meghívás is szabályszerű kézbesítésnek tekintendő.
Össze kell hívni az elnökségi ülést akkor is, ha az ok és cél megjelölésével bármelyik elnökségi tag, vagy a felügyelő bizottság kéri.
Az írásbeli meghívónak – melyet legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak - tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is.
A meghívónak tartalmaznia kell azt is, hogy az elnökségi ülés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha a tagoknak több mint 50 %-a jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra kell tárgyalni, majd új szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett témakört elvetettnek kell tekinteni.
Az így elvetett témakör a következő elnökségi ülésen ismét megtárgyalható.
Az elnökségi ülést az Egyesület elnöke, távollétében az ügyvivő titkár vezeti.
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök, és a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá.
Az elnökség a közgyűlésen beszámol az Egyesület gazdasági helyzetéről, és az általa végzett munkáról.
Az elnökség és a közgyűlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell.
Az elnökség Határozatok Könyvéről gondoskodik - vezeti a mindenkori ügyvivő titkár- melyből kitűnik a döntések tartalma, hatálya, időpontja, a határozatot hozó szerv neve, valamint a szavazatok aránya, nyílt szavazás esetén a támogatók, és ellenzők neve is. Külön könyvben kell nyilvántartani a közgyűlés és az elnökség határozatait. A határozatokat év elejétől folyamatos sorszámmal, és / jel után az évszámmal is el kell látni. Egy-egy határozat végén pedig szerepelnie kell az elnök és az ügyvivő titkár aláírásnak
Az elnökség és a közgyűlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell és mindenki által hozzáférhető helyen, az Egyesület irodájában kifüggeszti azt.
Az elnökség éves rendszerességgel a közhasznúsági jelentést előkészíti, mely tartalmazza az 1997. évi CLVI. törvény 19. §. /3/ bekezdésében foglalt kimutatásokat, beszámolókat. A közhasznúsági jelentést a közgyűlésnek kell elfogadnia
A közhasznúsági jelentésbe annak elfogadása után bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs.
A cél szerinti tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat, illetve a vállalkozási tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.
c) Felügyelő bizottság:
Az Egyesület gazdálkodását a három tagú felügyelő bizottság ellenőrzi.
A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással 2 évre.
A felügyelő bizottság szükség szerint tartja üléseit, de az éves zárszámadó közgyűlés előtt üléseznie kell és meg kell vizsgálnia az Egyesület éves beszámoló tervezetét, egyszerűsített mérleg tervezetét és a közhasznúsági jelentés tervezetét .
Az elnökség éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés tervezetét a felügyelő szervnek előzetesen el kell fogadnia. Amennyiben azokat a felügyelő bizottság előzetesen nem fogadja el, úgy azt az elnökségnek felül kell vizsgálnia még a közgyűlés előtt mindaddig, amíg azt a felügyelő bizottság előzetesen el nem fogadja.
A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésein tanácskozási joggal részt vesz.
A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a./ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény ( mulasztás ) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,
b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Amennyiben mindhárom tag jelen van, határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén egyhangú szavazat szükséges.
Egyebekben a felügyelő bizottság működésére az elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
Az Egyesület felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
A közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módja:
Valamennyi egyesületi cél szerinti közhasznú tevékenység igénybevétele úgy történik, hogy az Egyesület az erre fordítható pénzeszközeiből anyagi erejéhez képest az Egyesület szolgáltatásait igénylőket segíti.
Amennyiben az Egyesület valamely cél szerinti tevékenységért anyagi ellenszolgáltatást kér, úgy ez az ellenszolgáltatás legfeljebb csak a szolgáltatás rezsiköltségéig terjedhet, a cél szerinti szolgáltatás tehát legfeljebb csak önköltséges lehet. Az önköltséges szolgáltatásnál is azonban lehetővé teszi az Egyesület, hogy a rászorultak ezen szolgáltatásokat is ingyenesen vehessék igénybe.
A közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módja:
Valamennyi egyesületi cél szerinti közhasznú tevékenység igénybevétele úgy történik, hogy az Egyesület az erre fordítható pénzeszközeiből anyagi erejéhez képest az Egyesület szolgáltatásait igénylőket segíti.
Amennyiben az Egyesület valamely cél szerinti tevékenységért anyagi ellenszolgáltatást kér, úgy ez az ellenszolgáltatás legfeljebb csak a szolgáltatás rezsiköltségéig terjedhet, a cél szerinti szolgáltatás tehát legfeljebb csak önköltséges lehet. Az önköltséges szolgáltatásnál is azonban lehetővé teszi az Egyesület, hogy a rászorultak ezen szolgáltatásokat is ingyenesen vehessék igénybe.
Az Egyesület kiírhat pályázatokat is, melyet széles körben, (az internetes hónlapján és hirdetőtábláján is) meghirdet. A pályázatok elbírálása az elnökség hatásköre.
Az Egyesület cél szerinti juttatásai bárki által megismerhetők.
Az államháztartás alrendszereiből- a normatív támogatást kivéve - kapott pénzeszköz felhasználása úgy történik, hogy az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a helyi önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni.
A közhasznú szervezet beszámolói közlésének nyilvánossága:
Az elnökség, illetve a közgyűlés határozatait a határozat teljes szövegének leírásával és számozásának megjelölésével minden érintettel írásban kell közölni. Írásbeli közlésnek számít az is, ha az érintett a teljes jegyzőkönyvet megkapta.
A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba – az Egyesület elnökével vagy ügyvivő titkárával előzetesen egyeztetet időpontban, az egyesület székhelyén - bárki betekinthet.
Azokat a határozatokat, melyek azon összeg felhasználásáról rendelkeznek, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználás alapján kapta a közhasznú szervezetnek minősített az Egyesületnek meg kell jelentetni a külön jogszabályban megjelölt időpontig a jogszabály előírásainak megfelelő sajtóban.
A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe - az Egyesület elnökével vagy ügyvivő titkárával előzetesen egyeztetet időpontban az Egyesület székhelyén - bárki betekinthet. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes iratba az Egyesület elnökével vagy ügyvivő titkárával előzetesen egyeztetet időpontban, az egyesület székhelyén -bárki betekinthet.
A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba – az Egyesület elnökével vagy ügyvivő titkárával előzetesen egyeztetet időpontban - bárki betekinthet.
Azokat a határozatokat, melyek azon összeg felhasználásáról rendelkeznek, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználás alapján kapta a közhasznú szervezetnek minősített Egyesületnek meg kell jelentetni a külön jogszabályban megjelölt időpontig a jogszabály előírásainak megfelelő sajtóban.
A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe - az Egyesület elnökével vagy ügyvivő titkárával előzetesen egyeztetet időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet, továbbá az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes iratba bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.
A közhasznú szervezet határozatainak nyilvánosságát azzal is kívánja biztosítani, hogy a közgyűlésnek, és elnökségnek valamennyi határozatát, annak meghozatalát követő 3 munkanapon belül kifüggeszti a székhelyén lévő hirdetőtáblára, valamint felteszi az internetes hónlapjára, és ott tartja 60 napig.
A hirdetőtáblának olyan helyiségben kell lenni, ahová bárki bemehet munkaidőben.
Ugyanezen hirdetőtáblára ki kell függeszteni, és fel kell tenni az egyesület internetes hónlapjára az ülést megelőző 8 nappal, a közgyűlés, és az elnökségi ülés meghívóját a napirendi pontok közlésével együtt, valamint a napirendi pontokhoz mellékelt írásos anyagot is.
Ugyanide ki kell függeszteni, és fel kell tenni az egyesület internetes hónlapjára a határidő lejártáig, de legalább 60 napra a pályázati kiírásokat, támogatási lehetőségeket, és azok mértékét tartalmazó hirdetményeket, illetve az Egyesület minden egyéb szolgáltatását tartalmazó hirdetményét is.
Az alapító okiratban szabályozott Egyesület működésnek módját, a cél szerinti tevékenységeket, a közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módját az Egyesület székhelyén lévő előzőekben megjelölt hirdetőtáblára ki kell függeszteni, és fel kell tenni az egyesület internetes hónlapjára, és azt állandóan kifüggesztve kell hagyni.
A hirdetőtáblára történő valamennyi előzőekben megjelölt irat kifüggesztésről és az egyesület internetes hónlapjára történő feltételről az Egyesület ügyvivő titkára gondoskodik, és ugyancsak ő felügyeli, ellenőrzi, hogy az előzőekben megjelölt hirdetmények legalább a jelen alapító okiratban megjelölt ideig, illetve állandó jelleggel kifüggesztve maradjon, valamint az egyesület internetes hónlapján is fennmaradjon.
A fentiek szerint tehát a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az előzőekben megjelölt módon a hirdetőtábla igénybevételével és az és fel egyesület internetes hónlapjára történő feltétellel kíván gondoskodni.
7. Az Egyesület képviselete
Az Egyesületet az elnök és az alelnök és az ügyvivő titkár önállóan jogosult képviselni.
A bankszámla felett az elnök, az alelnök és az ügyvivő titkár együttesen jogosultak rendelkezni, (együttes aláírással) azzal, hogy a három személy közül bármelyik kettő együttes aláírása szükséges.
8. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet másik közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselő (elnökségi és FEB. tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
9. Az Egyesület gazdálkodása
Az Egyesület rendes tagok által befizetett tagdíjakból, valamint jogi személyek, magánszemélyek, pártoló tagok felajánlásából, hozzájárulásából gazdálkodik.
A rendes tagok évi tagdíjat fizetnek, melynek összegét a mindenkori évi rendes közgyűlés határozza meg. Ez az összeg jelenleg 500 Ft/év/ rendes tag. A Közgyűlés ezt az összeget az inflációval arányosan növelheti, csökkenteni azonban nem lehet.
A rendes tag az évi tagdíjat, vagy az Egyesület házipénztárba, vagy a bankszámlára köteles befizetni.
A befizetésnek legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig meg kell történnie.
Az a rendes tag, aki felvételét a tárgyév július 1. napja után kérte, csak a következő tárgyévre fizet tagdíjat, aki viszont ezen időpont előtt kérte a tagfelvételét, a teljes évi tagdíjért, annak befizetéséért felelős. Ez a rendelkezés az első, alakulás évére nem vonatkozik. Ebben az évben valamennyi rendes tagnak a teljes tagdíjat meg kell fizetni.
Az Egyesületnek a pénz bevételezésénél mindig be kell tartania a bizonylati fegyelmet, és a számviteli törvény előírásait.
Az Egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat, mely tevékenység azonban az Egyesületnek kizárólagosan csak másodlagos tevékenysége lehet, és nem veszélyeztetheti az Egyesület közhasznú céljait.
Az esetleges vállalkozásból befolyó nyereséget az Egyesület csak kizárólag a saját céljainak elérésére használhatja fel. A tagok között nyereség semmilyen jogcímen nem osztható fel.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak magvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A szervezet gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel a tagok között, hanem visszaforgatja a létesítő okiratban írott tevékenységére.
10. Az Egyesületet az alapító tagok határozatlan időre hozták létre.
11. Az Egyesület megszűnése:
Az Egyesület megszűnik: ha a feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyűlés kimondja, bíróság az Egyesületet feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után a megmaradt vagyont más hasonló célú Egyesületnek, vagy annak nemléte esetén más hasonló célú Alapítványnak kell átadni. A konkrét vagyonátadásról Az Egyesület közgyűlése dönt. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
12. Az Egyesület alapszabályában nem szabályozott kérdések tekintetében tagok az 1989. évi II. tv. rendelkezéseit, illetve az 1997. évi CLVI tv. (közhasznú szervezetekről) rendelkezései valamint a mindenkor hatályos pénzügyi, adóügyi, és egyéb ide vonatkozó rendelkezések az irányadók.
13. Az Egyesület alapszabályát a közgyűlés azzal fogadta el, hogy egyben kéri a Fővárosi Bíróságtól jelen Egyesületnek a közhasznú szervezetté való minősítését és ezen szervezetek nyilvántartásába történő felvételét azzal, hogy közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet.14. Az Egyesület meghatalmazza a Hardy Ügyvédi Irodát (1073 Budapest, Erzsébet krt. 26.) Dr. Hardy F. Gábor ügyvéd ügyintézése mellett az alapító okirat elkészítésével, és az érintett hatóságok előtti képviselettel.
Az Egyesület alapító okiratát a 2008. év, március hó 12. napján megtartott közgyűlés megtárgyalta és azt határozattal elfogadta.
Kelt Budapesten, 2008. március 12. napján
elnök jegyzőkönyvvezető
hitelesítő hitelesítő
Készítettem és ellenjegyzem
Budapest, 2008. március 12. napján
