1.226 - Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága? Elhangzott az MVSZ VII. konferenciáján

Betreff: Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?
Datum: szerda, 2008. szeptember 17.
Von: Ballán Mária
An: Kutasi József - Kazincbarcika/Sajókaza
x
Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?
x
A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elõdjétõl, aki S. Eusebius (Szent Euzébiusz) vértanúról Pannonia elsõ ismeretes vértanúja Eusebius, Cibalis (Vincovice mellett) valószínûleg Valerianus uralkodása alatt (235-259) nyerte el a vértanúhalált.
Özséb II. Andrási Magyarország fõvárosában, Esztergomban született 1200-ban derék elõkelõ szülõktõl. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, mint tanult egyházi ember közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. 5 éves Özséb, amikor II. András trónra lép, vele együtt a merániai család és minden rokona, barátja, aki szeretett könnyen élni, ellepte a királyi udvart. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetõi, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorította a hatalomból. Minden elõkelõ helyet, javadalmazó állást kezd a Gertrudis környezete elfoglalni és az országban teljesen otthonosan viselkednek. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. Még olyan fontos fõpapi székbe, mint a kalocsai érsekség is, Gertrúd Berchtold nevû öccse kerül. A pápa által vizsgálatra kiküldött salzburgi érsek Berchtold alkalmatlanságát állapítja meg. Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a jámborság-, keresztény önmegtagadásnak a felebaráti szeretetnek él és a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.
Szándékának, hogy elõbb megvalósíthassa, elõre nem látható akadályba ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékû tatárpusztítás következtében.
A fékezhetetlen mongol hordák hadjáratokkal romba döntötték a vallás és a polgárosodás harmadfél századon át létesített mûveit. Az erdõk rengetegeit nem az Istennek élõ jámbor remeték, hanem a földönfutók ezrei népesítették be.
A világi papok sokasága templomok és hívõk nélkül maradtak és keresték a helyüket. De végre elvonult a vihar és a király visszatért, a városok lassan újból benépesültek. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott.
1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztrõl elnevezett kis remetekápolnát épített.
Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét.
Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen. A rend fõnõkének Özsébet választották.
Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért õt társai beleegyezésével Rómába indították el. Özséb elsõ priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte. Ekkor IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szentatya elõtti ügyének megnyerésére Tamást, (késõbb 50 év múlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárására fogadta a pápa Özsébet és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására.
1270. január 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg.
A pálosok a rendi szabályok kidolgozásnál figyelembe vették a szent ágostoni regulát. A regula a szerzetesek életszabályainak gyûjteménye a keresztény életszentség megélését biztosítja közösségi életben. A szerzetesnek papi teendõket is el kell látnia, a papnak pedig szerzetesmódra kell élnie.
Az 1308. december 13-án kelt, okmányban, Gentilis bíboros, az V. Kelemen követe látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston regulája szerint szervezze meg életét. 1474-ben Váci Pál elkészítette a magyar fordítását a regulának a Nyulak szigeti apácák számára. Szombathelyi Tamás (1476-1480, 1484-1488) aki két alkalommal is rend élén állt. A generális a pálosok számára a kötelezõ Ágoston-regulához állított össze önálló, az erényekre buzdító beszédeket. 1537-ben Gyöngyösi Gergely Velencében nyomtatta ki a regulát magyar és latin szöveggel, amelyekhez magyarázatokat fûzött.
Mátyás és az elõkelõ családok kapcsolata a pálosokkal. Mátyás király és a vezetõi réteg a legmagasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban. Mátyás királyhoz ezenkívül több szál is fûzte a lõrinci remetéket.
A tudós remetéket nagy tisztelet övezte a mûveltségük miatt, melyek közül kiemelkedik a Buda melletti Szentlõrinc monostorának I. Gergely perjele.
Tisztelték Buda melletti Szentlõrincet és az óbudai pálos Fehéregyházát a Jagellók is. Bakócz érsek Fehéregyházán, a pálosoknál keresztelte meg az újszülött Lajos trónörököst. Anna királyné bizonyára ugyanekkor, egy mozgóoltár-számba menõ drága mellboglárt adományozott a lõrinci barátoknak. (Ezt 1890 körül a feltárásnál a kolostornak 24 méter mély kútjában találták meg.)
A középkor végére az ország legnépszerûbb szerzetes rendjévé alakultak, hozzájuk tartozott tetemes földbirtok és sok egyházi kincs. Mátyás király kiemelkedõen szerette a pálosokat. Miután 1467. január 15-én gyõzelmet aratott Ali bég felett, e napon - éppen Remete Szent Pál ünnepén - Magyarország védõszentjévé avatta Remete Szent Pált. Országa nagyjai, családjai többségükben pálos elkötelezettek így a Bakkok is és Mátyás királyságához is több szálon kapcsolódtak. Berendi Bak Gáspár csatában vett részt, késõbb pap, majd szepesi prépost, 1464-ben Bolognában tanult és Rómában 1472-¬ben mondta az elsõ misét. 1472-ben a lengyel követekkel Iglóra ment, Kázmér királyt õ általa hívta meg lakodalmára Mátyás király. Ezt a kapcsolódást a családdal tovább erõsítette, hogy a király Óbudai Fehéregyházát a pálosoknak adományozta ahol az Árpád sírja volt és ennek a kolostornak az elsõ perjele lett Bakk Mátyás. Fehéregyháza híres és kedvelt búcsújáró helye lett a fõvárosnak.
Anonymus Fehéregyházáról így emlékezik meg:
"az Úr megtestesülésének 907. évében költözött el Árpád fejedelem. És tisztességesen eltemették õt annak az Attila városában kõmederben alácsorgó kis pataknak forrásánál, ahol a magyarok megkeresztelkedésük után Szûz Máriának, Nagyboldogasszonynak - szentelt Fehéregyházát építették fel."
1484-ben Bakk Mátyás óbudai perjel irányítása alatt Mátyás király a következõket mondta: "Valóban, ezt a templomot azoknak akarom adni, akik szüntelenül Istennek és Boldogságos Szûz Máriának szolgálnak."
Mátyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet. Mátyás idejében, aki lázadást szervez a király ellen Szentgyörgyi János grófot független vajdának kiáltották ki. Mátyás azonban gyorsan és könnyûszerrel leveri a lázadókat még mielõtt komoly haderõvé szervezõdhetett volna az 50.000 fõnyi összegyûlt lázadó tömeg. Ezután Moldovába nyomul, hogy megbüntesse a hûtlen István vajdát. December 15-én az éjszaka leple alatt megtámadja a király táborát, és véres csata fejlõdik ki. A király hadapródjával, Bak Istvánnal együtt elég súlyosan megsebesült. Remete Szent Pál oltalmazta a királyt és hadapródja életét a moldovai véres és alattomos ütközetben. Bak István õse a ma élõ Szentkatolnai ágnak. Remete Szent Pál már 541 éve oltalmazza a Bakk családot.
x
Mátyás király idõszakában jelenleg már biztosan adatolható magyarországi kolostorok száma 69. Pálos kolostorok találhatók Európa több országában is többek között Ausztriaiban, Horvátországban, Portugáliában, Spanyolországban, Lengyelországban stb.
A Buda melletti Szent Lõrinc lesz a fõkolostor. A XIV. század legelsõ éveiben a János-hegy s a Hárs-hegy nyergén, királyi parancsra az akkori Nádor faluban egy új monostor építésébe fognak, Remete Szent Pál szerzetének, a pálosok számára. A monostorépítésre egész Magyarország odafigyel. Magyar alapítású pálos monostor épül fel 1300-1304 között.
Késõbb nemzetközi fõkolostorrá vált és a magyar mûvelõdésnek is egyik fellegvára lett. A késõbbiekben fejlõdésben a Pannonhalmi apátságot is túlszárnyalta, és temploma vetekedett a Mátyás templommal. 300 rendtag talált otthont a falai között. A templomot pazarul épített oldalkápolnák sora övezte. Közülük a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Ebben õrizték a Nagy Lajos adta Remete Szent Pál ereklyéket. Baldachinos szarkofágját vörös márvány koporsóval üvegfedéssel védték a zarándokoktól. A remekmû szépsége lenyûgözte a kortársakat. ,,Kupolája árnyékában elsápadnak az antik csodák. "
A szultáni követ, amikor meglátta a tumbát, így kiáltott fel: - Valóban a nagy Isten tanította õt (készítõjét ti. Dénest). Nem ember!" A Buda melletti Szentlõrinc monostora sokkal több volt, mint egyike monumentális mûemlékeinknek. A Buda melletti szt. Lõrinc-i építõmesterek építik meg a gótikus Magyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát.
De õk faragják meg templomaik köveit, szobrait, szenteltvíztartóit, a templomaikba temetkezõ elõkelõségek sírköveit. S ami a leglényegesebb: õk látják el színes üvegablakokkal, sõt orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolostorát. Itt dolgozott a kor legnagyobb magyar világi építésze is Kassai István.
A pálos kolostor - Hadnagy Bálint leírása szerint (1507) - csodás gyógyulásoknak, rabokért való hatásos imáknak színhelye. A Buda melletti Szentlõrinc monostori könyvtára csereviszonyban állt Mátyás könyvtárával. A pálosok rendszeresen dolgoztak Mátyás király könyvesházának. Itt volt a Bibliotheca Corviniana íróháza, scriptoriuma.
Mátyás király uralkodása alatt a még jobban növekedtek a pálos kolostorok minden téren: szerzetesi fegyelemben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. A sírkápolnát 1525 szeptemberében - a monostorral együtt - a törökök semmisítették és több darabra törték Dénes képfaragó remekét, a vörös márvány sírládát. A Remete Szent Pál koporsó néhány darabját ma a Budapesti Történeti Múzeum õrzi.
A pálos kolostorok építése tipikusnak tekinthetõ, hogy egy adott korban (kápolna, templom, búcsújáróhely) a környék remetéi gondozzák és odatartozásukat jogilag is igyekeznek rögzíteni.
Ma Budapesten található pálos alapítású templom az Egyetemi Templom.
A Pálos-rend 1786. évi föloszlatása után a templom az egyetem tulajdonába került. A fõhomlokzata három részre tagozódik a háromszögû oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok háromszög között jobbra Remete Szent Antal baloldalon Remete Szent Pál áll. A gazdagon faragott kapu vezet az egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belsõ térbe. A dúsan faragott kapu felsõ körívében egy teljes alakú indián szobor fafaragvány látható.
x
Országunk Mátyás király idõszakában a pálosokkal nemcsak az építészet alapjainak remekeit tették le, hanem a különbözõ egyéb szellemi alkotásokat is, mint a kódexek írását, melyhez tradicionálisan fenntartották az õsi írásunkat a rovásírást.
A magyar rovásírás nemzetünk egyik különleges kultúrkincse, amelynek története a népünk eredetéhez nyúlik vissza. A pálos rovásírás tulajdonképpen az eredeti magyar (székely) rovásnak a rendházakban némileg átalakított, talán ,,literátusabb" változata.
A különbség fõként abból áll, hogy a magyar (székely) rovásírás - keleti írásmód szerint - jobbról balra folyik, míg a pálosok ezt nyugati, balról-jobbra haladó írásmódra váltották fel. Ezt az írást a rendházakban kb. a XVI. század végéig használták. Eredete igen régi idõkre vezet vissza, rokonságban van a türk rovásírással. A székely rovásírásban még olyan õsi betûjegyek is fellelhetõk, amelyek más, közel keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, õsibb jegyek a türk rovásírás betûinél is.
A székely rovásírás a XVI. századra komoly újravirágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi idõkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX. században elkezdõdött a rovásírás tudatos kutatása. A székely-rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi idõktõl kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú.
A székely rovásírással fennmaradt emlékeink között a legszebbek a középkori vallásos szövegek, amelyek az akkori kiejtést rögzítették. Igazi irodalmi élmény a XVI. században leírt Miatyánkot és Hiszekegyet elolvasni, s csodálatos, hogy a rovásírással, sokkal egyértelmûbben tudták leírni a beszélt nyelvet, mint az akkori latinbetûs írással. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. század második felében alakult ki - ezt követõen egyházi irányzattá vált, és manapság döntõen templomok felirataiban bukkan fel. Ennek az írásmódnak különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint a portugál királyi udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belsõ részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez is. Az atyák gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvû, balról-jobbra haladó felirat maradt fenn. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Helyüket késõbb jezsuiták vették át, de a közöttük lévõ magyar jezsuiták még egy darabig használták ezt az írást is, sokszor latin írásmódjukkal vegyesen. Hazánkban - a valós nemzeti történetkutatással párhuzamosan - reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor évezredes rovásírásos emlékek felfedezése, értelmezése.
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban. 1500 körül véstek a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettõspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: született 1473-ban.
x
,,A Pálos térképeket a Magyar Piarista Tartományfõnökség levéltárában már a XVIII. században õriztek térképeket. A térképek katalógusa nyomtatásban is megjelent (A rendi levéltárak térképeinek katalógusai. Pálos és piarista térképek, összeáll. Dóka Klára, munkatárs Csányi László, Bp., 1991. Magyarországi egyházi levéltárak térképei, térképek profiltisztítás céljából átadásra kerültek a rendtartomány Központi Könyvtárának.
A pálosoknak újvilági (amerikai) térítéseikrõl állít majd emléket a Pilisi Pálos Passió. A Bakk Endre Kanonok Alapítvány szervezésében kívánjuk megvalósítani Pilisben a passiót, ahol 1250 óta mûködött a Boldog Özséb által alapított magyar pálos rend.
Az Európai Passió Szövetség hozzájárult a magyar passiók újraindításához. Ebben elsõdlegesen Maurice Clos Franciaországból, Josef Lang Németországból, Franz Miehl Ausztriából, André Pesleut Belgiumból, Antonio Filippi Olaszországból nyújtottak segítséget. A passió latin szövege Hadnagy Bálint mûve 1511-ben íródott. Csonka Ferenc fordításában Árva Vince atya bocsátotta rendelkezésünkre.
x
Mátyás korában 27 kolostor titulusa Szûz Mária. Többségében a Mária kegyhelyeken építik fel a kolostoraikat. A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. A tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafüzért imádkozzák, kiemelten tartják meg a Mária-ünnepeket és a szombati böjtöt. A Festetics-kódex, Czech-kódexek amely mindkettõ pálos munka tartalmazza gyakorlatilag az Officium Beatae Mariae Virginis teljes fordítását. Ave maris stella két különbözõ variánsát. A szombati Mária officiumoknak a nyári vesperását. stb. A Boldogságos Szûz tiszteletének, amint a misealpítványokról is látszik, fõként a kolostorok voltak tûzhelyei. Végül a Szûz iránti nagyfokú bizalmat tükrözi a sok Mária patrocinium. 1331-ben templom épül az Irgalmas Anya tiszteletére, búcsújáró helyek és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt monostorok Gyulafehérvár, Kalodva, Monyokerék, Terebes, Tokaj, Told, Villye és Mária-völgy stb. A "Visitatio Marie" ünnepet a ferencesek vezették be 1263-ban, a világi egyházban 1389-ben lett kötelezõ. A pálosok a konstitúciók tanulsága alapján már jóval az általános elterjedés elõtt ünnepelték ezt.
Boldogságos Szûz tiszteletére választotta Kolombusz a hajójának nevét, amit Santa Mariának nevez. A Santa Maria névrõl: Mária Jézus anyja (Szûz Mária), Mária az Újtestamentumban viszonylag kevés helyen szerepel.
x
Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Cristóbal Colón, Cristoforo Colombo kezébe jutott Paolo Toscanell levele és térképe, melyet V. Alfonso portugál királynak írt az Indiába vezetõ útról, melyet nyugat felé tartva is elérhetõnek vélt.
Ilyen irányú tervet terjesztett II. János portugál király elé, de elutasították a javaslatát. Kolumbusz 1485-ben, felesége halála után ezért átköltözött Pálosban, a La Rábida kolostorba.
A palos szó spanyolul azt jelenti veretés. A "szent remete szerzetnek" a pálos rendre jellemzõ a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete határozhatjuk meg a tevékenységét. A vezeklést (veretést) a késõbbiekben a regulák szabályozzák.
1492. augusztus 3-án futott ki a Palos kikötõjébõl három hajóval Kolombusz, a Santa Mariával, melyen személyesen parancsnokolt, a Pintával melyet Martin Alonso Pinzón irányított és a Ninával Vincente Yánez Pinzón vezetésével. Kolombusz kettõs hajónaplót vezett a legénység megtévesztésére és megnyugtatásukra. 1492. október 12-én éjjel pillantják meg az elsõ amerikai szárazföldet Guanahanit. San Salvadornak, Szent Megmentõnek keresztelt el. 1492. december 25-én, Szentestén, a Santa Maria zátonyra futott, átköltözött Kolombusz a Ninára.
1493-ban átvették a magyar rend konstitúcióit, reguláját. Felvételüket is ebben az évben hagyta jóvá VI. Sándor pápa. Kezdetben 4 évenként, késõbb minden nyolcadik évben küldte el a tartomány követeit a Buda melletti Szentlõrinc-i nagykáptalanra. A portugál tartomány historikusának, Henricus a Santo Antonionak adatai alapján 22 rendházukat említi a szerzõ.
Az Úr 1490-ik évében, virágvasárnap utáni kedden Mátyás király meghalt.
1492. október 12-én Kolombusz az Újvilág földjére lép. A kísérete élén megcsókolja földet, imádkozik. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez a nap. A magyar pálosok Amerikába így jutottak el, ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére, Kolombusz hajóira. A portugálok már 1464-ben csatlakoztak a magyar rendhez. A spanyol testvérek ere¬deti nevük Fratres de Hispánia volt.
A Lisszaboni Állami Levéltárban õrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 123 pálos atyának mondott.
Barcelonában pedig megtalálható magát a büszkén ,,magyar királyi vér leszármazottjának" tekintõ Katolikus (Kasztíliai) Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata, melyben a következõ szavakkal kér pálos hittérítõket Fráter Tamás magyar rendfõnöktõl:
,,Küldjön újabb munkásokat az Úr szõlõjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár".
VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek a pálosok, akikre kezdetben õ bízza Amerika krisztianizálását. Magyar fõpap volt Borgia Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal.
Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedõ hatalom között. Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban Inter caetera kezdetû bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi egyezmény, amely Kolombusz felfedezése után kelet a felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie. A Zöldfoki- szigetektõl nyugatra a 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat késõbb a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében. 1501-ben a bulla, a "Los Reyes Catholicos kezdetû, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika elsõ hithirdetõi.
Az Úr 1503-ik évében meghal Sándor pápa. A bazilika altemplomából rövid idõ múlva átszállították pápa földi maradványait a spanyolok által Rómában emelt nemzeti kegyhelyre, a Santa Maria di Monserrato-templomba.
A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található ezek a sajátos pálos rovásírás elemei. Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).
Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, zavarták is õket a tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket. 1559-bõl is vannak emlékek Dél-Amerikában, de már 1560 után nyomuk veszett. Meg kell emlékeznünk még a pálosok dél-amerikai térítõ tevékenységérõl. Amerika felfedezése után még a spanyol virreynátusok idején (1495) mentek pálosok Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a keresztény kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a térítésekben. Ennek a rendháznak a lakói eleinte a Földközi-tenger vidékén térítettek. Katolikus Izabella spanyol királynõ kérésére a satubali spanyol provin¬ciális küldött ki elõször Dél-Amerikába hittérítõket.
Pedro de Mendoza conquistador az elsõ laplalai virreynatus 14 hajóval ment Dél-Amerikába s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával. Szent hivatásuk teljesítése közben azon¬ban a vad guerandi és guarani indián törzsek mészárolták le õket. A spanyol udvar annyira ragaszkodott a pálosokhoz. hogy eme kísérlet után ismét újabbakat küldött a térítõ munka folytatására. A magyar pálosok Argentínában és Paraguayban kolostorokat is alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. A Dél-Amerikába került pálosok történetére vonatkozó értékes levéltári anyag is van ezekben a kolostorokban.
Más adatok szerint Diaz de Solis három karavelláján, a "Mar Dulce" partjain, 1515-ben más adatok szerint Pedro de Mendoza hajóin is pálosok voltak. Buenos Aires elsõ parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvány nevével. Nem sokkal késõbb V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus volt az elsõ, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak nemcsak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is számot ad.
Az elsõ pálos-szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették át.
A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a Jézus Társaság dél-amerikai hittérítõ tevékenységének szomorú fináléját ismerve még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában. / Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is hittérítõként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és térképészeként került Brazíliába. Feljegyzései, térképei valószínûleg valamelyik portugál levéltár eldugott részében porosodnak. A magyar jezsuita tanár, 1745-ben magyar pálos nyomokat fedezett fel, naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket is talált a pálos vonatkozású könyvek között. A fennmaradt pálos anyag egy részét a Mappa Antiqua (Mappa Antikva) c. térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta le ez ma Vinland Map néven ismert.
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangi feliratokat 1500 körül vésték a sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerra Pólilla nevû röghegységben (amely nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élõ pálosok rajzoltak fel.
x
Pálosok a krisztianizálását azt a formáját követték, hogy a “Fiú isteni személyéhez való egyedülálló közelség miatt a pálosok embersége maradéktalanul eltelik a kegyelem teljességével és bennük így a kegyelem mintegy belsõ és természetes forrásból fakad, az emberségük a második isteni Személyben való azonosulásukban ,,áll fönn"
Az Atyák, így a pálos atyák szerint is Krisztus hyper anthropon anthropos (Hitvalló Szt. Maximusz, Damaszkuszi Szt. János) vagyis az átlag ember fölé emelt ember). Krisztus követõit a megszentelõdés célja vezette, így a pálos atyákat a krisztusi igazság terjesztése.
Õk a gyarmatosításban nem vettek részt, barlangokba húzódtak, elvonultan éltek, mint kezdetben, a Pilisben s a térítésben a kereszténység hû követõi voltak. Fõleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él fehér atyáknak nevezik õket úgy, mint a Pilisben. A felfedezést, a hódítás követte, amely történelmünk legnagyobb népvándorlását, kultúrák keveredését hozta létre. Európa és Amerika között a magyar pálosok építették fel a keresztény hidat.
A pálosok számára végzetes volt a török hódítás, hiszen így a bázisukat a független és erõs magyar államot veszítették el. Mátyás király úgymint Magyarországon 1484 után a Szent Pál Remete Rend tagjainak a Szent Jobb monostori apátságot adományozza a Várad püspökének jóváhagyásával. A pálosok országos és Európai népszerûsége erényeik, tudásuk, szorgalmuk és rendíthetetlen hitbeli munkásságuk felerõsíti a Szent László király monostorát.
x
Az új uralkodó erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt, úgy mint apja Szapolyai István. A keleti országrész királya I. János (1487-1540) akit 1526-ban, magyar királynak választottak, de elhunyt. II. Lajos sógorának, Habsburg Ferdinándnak pártja Pozsonyban ezt a választást semmisnek mondta ki és királlyá választotta a Spanyolországba született és nevelkedett 23 éves Ferdinándot. János király uralkodásában a sok zavaró körülmény megtette a magáét. V. Károly, noha felismerte a soha vissza nem térõ alkalmat a legjobb diplomatái egyikét, Johann Wese lundi püspököt indította Szapolyaihoz tárgyalásra. A tárgyalás ezúttal Váradon folyt Szapolyai János új, ideglenes székhelyén, vezetését új emberre bízta a király Czibak Imre utódjára, a pálos szerzetesbõl váradi püspökké emelt (Martinuzzi Utjesenovics) Fráter Györgyre.
A tárgyaláson a Fráter György a következõket mondta, amit Wese kiábrándultan hallgatott 1536-ban.
,,Nem szolgálná az ország érdekét, ha Budát a császár kezére adnánk. A szu1tán a császár legnagyobb ellensége. Ha megtudja, hogy János Budát, amit tõle kapott, és az õ jóakaratából tart birtokában, kiszolgáltatja az ellenségnek, felháborodásában azonnal ostrom alá venné a várost, és seregei rombolva és pusztítva özönlenék el az egész országot. S minthogy a császárnak mind a két keze a francia királlyal van elfoglalva, idejében nem jöhetne az ország segítségére. Ferdinándtól ezt még kevésbé lehetne elvárni. Úgy, hogy mindent elveszítenénk, amikor éppen az ország biztonságát szeretnénk megalapozni." Belsõ ügyekben már jó két esztendeje õ volt a leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor rendfõnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtõje és kormányzója, õ az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt. A pálos barát rövid pár hónap alatt rendezte az évtizedek óta csõdbõl csõdbe bukdácsoló kincstár helyzetét.
x
Erdélyben jegyezték fel... ,,OMNIBUS MORIENDUM EST ,,1551-ben õszén Erdély és a Tisza-vidék kormányzója, a király helytartója, Magyarország fõbírája és kincstartója még mindig pálos rendi György barát, a nagyváradi püspök a római pápa bíborosi méltóságra emelte, kit Ferdinánd király Esztergom érsekévé tett. Hetvenedik évében járt a bíboros, de alig látszott ötvennek. Pesty Gáspár titkár éveket töltött Fráter Gregoriusnál."
1551. december 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdélyben, alvinci kastélyában meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és kincstartóját, váradi püspököt.
x
Istvánffy Erdély történetében arról ír, hogy a barát jobb fülét, Mercado spanyol solymármester levágta. György barát fülével Ferdinánd király õfelségét ajándékozta meg. A vértõl elborított holtteste több hónapig hevert eltemetetlenül.
1552. február 25-én temették el a gyulafehérvári székesegyházban, ami testébõl megmaradt.
Fráter György az 1506. esztendõben tette le fogadalmát Remete Szent Pálról nevezett rendbe. A ládi pálos kolostorból indul el vezéreszméjével, megmenteni egy pusztuló hazát. Senki sem tudja õt errõl az útról leteríteni. Vitában nem lehet meggyõzni vagy legyõzni egy nép vágyainak inkarnációját.
A kor legnagyobb államférfijának a pálos bíboros Fráter Györgynek hagyatéka:
"Bennünk, magyarokban ma is él az a régóta belénk gyökerezett tulajdonság, hogy senki hatalmát nem akarjuk elviselni, s inkább valamennyien elpusztulunk. pedig ha épségben fenn akarunk maradni, ezt feltétlenül ki kell irtanunk magunkból".
Erdély kifosztása és a bíboros meggyilkoltatása miatt a súlyos nemzetközi elítélésre reagálva I. Ferdinánd magyar, cseh és német király panaszlevele bátyjához V. Károly császárhoz:
,,Nem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a Birodalmat...
György barát nemzeti egysége álom maradt csupán. De soha nem adta fel a küzdelemét, küzdött haláláig. A lángeszû Fráter Georgius sírkövén ez olvasható:
,,OMNIBUS MORIENDUM EST" (Mindenki halandó)
x
Erdély után a lengyel földön felerõsödik az elsõ õsi magyar Mária-tisztelet, a Boldogasszony, a rend által kapott hangsúlyozott helyet az egyházban - ennek elsõ komolyabb jele 1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása - majd az onnan 1382-ben Csensztochovába /Czêstochowa/ kiment 16 pálos atya Opolei László nádorral kolostort alapítottak.
x
A lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, Stanislaw August Poniatowski követelése idézte elõ, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfõnökétõl különvált. VI. Pius pápa pápai rendeletével a lengyel rendtartomány meglehetõsen nagy önállóságot és függetlenséget nyert."
,,A 1786-ki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II. József ezen évében törölte el a magyar szerzetet is. Ez lett a gyászos vége az egyetlen magyar szerzetesrendnek akkor, midõn ismét virágzásnak látszott indulni. Amit a Lajosok és Mátyások, s a haza vallásos nagyjai sok éven át fáradalmasan szereztek, azt II. József egy tollvonással semmivé tette!"
II. József 1790. január 26-án visszavonta a fõként a szerzetesi életet sújtó rendelkezéseinek többségét. I. Ferenc 1802-ben kiadott rendelete értelmében a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállította.
A császár 1804. március 28-án így ír: ,,A pálosok visszaállításáról el kell tekinteni." Ennek oka a pálosokat jellemzõ magyar szellemiség továbbá a Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát.
Lipót programja sem kedvezett a magyar Pálos-rend újragondolásának a különbözõ kormányzati formák ötvözése, a titkos társasági kultúra egyes elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a kompromisszumokat kiegészítõ politikai zsarolás. " Lipót megkötötte a magyar nemességgel az alkut, de egyben olyan titkos társaságot hozott létre, amely más társadalmi erõket próbált mozgósítani, mindenekelõtt az elégedetlen városi polgárokat és a parasztokat.
Lipót ezeknek a politikai térbõl kirekesztett elemeknek országgyûlési képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely az össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel.
Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. Így hozta létre pl. a szerb kancelláriát. Ebben a légkörben született a Suplex Libellus Valachorum is.
1845-ben Szcitovszky János hercegprímásnak, a rend konfráterének kezdeményezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött Péliszentkeresztre Kneflinski Máté Czêstochowából. Szcitovszky János halálával ez a kísérlet is meghiúsult. A Monarchia alatt a pozsonyi országgyûlésnél a magyar rendek többször is kérték az uralkodót ill. uralkodókat a rend újbóli legalizálására, de sikertelenül. Ugyancsak sikertelenül végzõdött a pálosok 1902-ben történt nagyváradi letelepítési kísérlete. 1918-ban Markievicz hívott magyar ifjakat a lengyel noviciátusba. Bodó Gellért felszentelt pap pálos szerzetes akart lenni, de nem engedték meg, hogy fogadalmat tegyen. Õ és Benedek nevû társa hazaérkeznek fogadalom nélkül, és jelentkeznek Zichy Gyulánál aki mint kalocsai érsek megkezdte a tárgyalásokat a pálosok érdekében. Mások is fogadalom tétel nélkül érkeztek haza, mert a rend lengyel vezetõi nem támogatták a magyar törekvéseket ezért nem bocsátották fogadalomra az ottjártakat. Így az addigi próbálkozások, hogy magyarokat a lengyel noviciátusban neveljenek sikertelenek maradtak.
1934-ben - országos ünnepség keretében vehették át a Lengyelországból, érkezõ Csensztochovából /Czênstochowa/ lengyel pálos atyák a gellérthegyi Sziklatemplomot. Az ünnepélyes beiktatás május 21-én volt, a ház perjele P. Raczynski Kajetán novíciusmester lett. A pálosok iránt óriási volt az érdeklõdés, nagyon sok volt a jelentkezõ, de érdekes módon csak heten öltöztek be.
1989 után fordulatot vett országunkban is a Pálos-rend története örökölve a sajátos múltbéli hagyatékokat.
Elõzményként: 1950. október 7. és december 5. között az országban el kellett hagyniuk a szerzetesházakat a rendtagoknak.
A nagy reményekre, az eredeti ,,magyar Pálos-rend" visszaállítására jogosító kezdeményezést az ország eljövendõ szomorú sorsa határozta meg. A világháború és utána a kommunista diktatúra fél évszázada újból megsemmisítette ezeket a reményeket.
A tagok toborzása titokban folytatódik, ekkor alakult a "klandesztin" pálosok szervezete, Árva Vince atya lett ennek vezetõje. A ,,klandesztin" fiatal pálosok tanulmányozták a rend történetét, közös lelkigyakorlatokat tartottak ,,fehér napok" néven.
Titokban élték a pálos hivatást, fogadalmat tették Árva atya kezébe. Miután Bolváry Pál novíciusmestert letartoztatták 1961. február 7-re virradó éjszaka, P. Árva Vince atya rendíthetetlenül vitte tovább a ,,klandesztin" pálosok vezetését. 1982. augusztus 22-én kinevezte P. Koscielecki Lõrinc a rendfõnökének P. Árva Vince atyát.
dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak, jóváhagyta a 1983-ban megjelent pápai Dekrétumnak megfelelõen, a márianosztrai Egyházközség kérését.
Ezt megelõzõen a levéltári kutatásai közben fedezi fel, hogy nem az Õsi Boldog Özséb által alapított Pálos rendben van, hanem abban, amelyet 1784-ben Szaniszló lengyel király a magyar tartományról leválasztott. Ez a leválasztás két évvel elõzte meg II. József rendeletét, amely a magyar Pálos-rendet hivatalosan megszünteti. Árva Vince atya Istentõl kapott küldetésébõl a Boldog Özséb alapította Õsi Pálos-rend újjászervezését, tartja élete céljának, ugyanakkor Boldog Özséb szentté avatását.
A hivatalos kánoni eljárás megindítására 1986. január 18-án került sor az Esztergomi Bazilikában ünnepi szentmise keretében, melyet a bíboros, prímás, esztergomi érsek úr mutatott be.
Az Istenben boldogult Bíboros Fõpásztor kérésére a Sacra Congregazione per la dei Sancti, 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án Palattini bíboros prefektus aláírásával jóváhagyta a kanonizációs vizsgálat lefolytatását.
A rendszerváltozás után Árva Vince atya a lehetõségeket kihasználva felélesztette, és újból mûködésbe hozta Márianosztrán a pálosságot a Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak. Magyar egyiptológus Vörös Gyõzõ a Théba-i ásatásai közben rábukkant egy sziklabarlangra, ahol olyan Pantokrátor Krisztus-ábrázolást fedeztek fel, amilyen Szent Koronánkon is van; az kopt eredeti falfestmény kopt keresztények munkája a
IV. századból. Ennek másolatát a Gellért-hegyi Théba-i kápolnában helyezték el.
A mi idõszakunkban így kapcsolódott össze újra, immár harmadszor Théba, Remete Szent Pál a magyarokkal és a Pálos Renddel. A magyar eszmélés, a jobbat érdemlõ magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerõltetett lengyel vezetésrõl. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános folyamatában a magyar kereszténység megerõsödjék, öntudatunk felerõsödjön.
Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék szerzetesi voltukat. A Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte.
x
Záró gondolatként:
A rendre jellemzõ a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete. A szerzetesek a példát védõszentjüktõl, Elsõ Remete Szent Páltól merítik, aki Istent a sivatagi remeteségben szolgálta évekig, s így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti el õket a legmélyebb istenismeretre a krisztusi magatartásra törekvés, a megszentelõdési cél a tökéletességre irányul, ezzel érhetõ el a méltó szolgálat az Úr elõtt.
A Konstitúció 47. cikkelyben megfogalmazva:
,,Rendünk kezdettõl fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben tanúságtételbõl, tanításokból és imádságból állott. A történelem folyamán az Egyház rendelkezésébõl apostoli munkában vesz részt: az igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban; sõt missziós és tanítási feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott volt az Isten népe szükségleteinek és az idõk jeleinek felismerésében. Helyesen megértve tehát rendünk jellegét az elmélkedõ és tanúságtevõ imádságos életet buzgó lelkipásztori munkával egyesítjük."
Árva Vince atya ennek a szellemiségnek megfelelõen 2008. február 8-án kelt levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot az felsorolt tartalommal elvégezte eleget téve a Dr. Lékai László esztergomi érsek felkérésének egyben jelezte az aktori szerepet betöltõ bíboros úr elhunytára tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelõ képviselõje legyen az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelõnek erre a feladatra.
A magyar Pálos-rend alapítójának Özséb kanonok, oltárra emeléséhez a szükséges anyagot 22 éves munkával összegyûjtötte Lékai László néhai bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori feladatát teljesítette.
Errõl és az elvégzett munkáról valamint a szenttéavatás készre jelentésérõl továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetérõl tájékoztatta Õszentsége XVI. Benedek pápát.
A további levelezésekbõl kiderült, hogy a nyilvánosság kizárása mellett a lengyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül a magyar katolikusság érzelmeinek megsértésével Boldog Özséb szentté avatásának hatáskörét magukhoz vették. Egy lengyel új posztulátor személyében. Érdekes és külön vizsgálandó kérdés miután a lengyel pálosok 1784-es leválásukkal új utakon kívántak járni, hogy ennek ellenére mennyire van lehetõsége egy rendfõnöknek felülírni egy bíboros érsek intézkedését. Másrészt a kánonjogi szabályok szerint a szentté avatási eljárás kezdeményezésére az az egyházmegye illetékes, ahol az érintett személy kifejtett tevékenységet vagy ahol a sírja található. Szükséges egy közvetlen kapcsolat a kezdeményezõ és érintett személy között.
Kétségtelen a lengyel barátaink által alapított rend, gyökerei a Boldog Özséb által létrehozott rendbõl erednek ugyan, de mégsem tekinthetõ az 1786-ban megszûnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a mûködésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas címû brévéjével.
Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs.
A pálos szerzetes elsõsorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Mária országának egyetlen magyar alapítású rendjét, amelyet az apostoli királyság és a Szent Korona védett, vissza kell állítani magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság kapaszkodót vagyis hitet nyerhet újra az elkövetkezendõ idõkben.
x
Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?
x
Elhangzott az MVSZ VII. konferenciáján:
A Fény üzente - (MVSZ-Magyarok Háza, Csontváry-terem)
2008.08.19-én (elérhetõ 23 óra után)
www.arpadhir.tv
x
Olvasható:
A Fordulat. A Fény üzente. Kulturális Konferencia.
2008. augusztus 18-19.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei.
VII. Budapest, 2008.
x
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------