Tudni akarják, miből élünk
Rab László 2014.10.17. 4 NOL
Október 20-án kezdődik, és december 7-éig tart a hazai háztartások helyzetét feltáró nagy felmérés, az adatfelvételt a Központi Statisztikai Hivatal készíti.
A Miből élünk? elnevezésű felmérést az Európai Központi Bank koordinálja, és célja, hogy az európai döntéshozók pontosabb képet kapjanak a háztartások megélhetéséről, gazdálkodásáról. Az adatgyűjtés 18 ezer háztartást érint 167 településen. A válaszok névtelenek lesznek, lehet személyesen, interneten és okostelefonon is felelni a kérdésekre.
A felmérés első szakasza az euróövezet tagállamaiban 2010-11-ben már elkészült, ehhez csatlakozik most Magyarország. Az eredményeket egy év múlva hozzák nyilvánosságra. Újdonság, hogy a válaszoló háztartásokat a KSH 1000 forintos étkezési utalvánnyal jutalmazza, az internetes válaszadók között pedig tíz táblagépet sorsolnak ki.
A háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó európai adatfelvételről Virágh Eszter, a KSH szakmai főtanácsadója elmondta, hogy négy éve azt kezdték vizsgálni Európában, hogy a gazdasági válság hogyan érintette a háztartásokat, melyek a legérzékenyebb háztartások, a makroszintű folyamatok (kamatváltozások, ingatlanárak, munkalehetőségek) hogyan hatnak a hétköznapi megélhetés (betétek, javak, lakások, járművek, nyugdíj- és életbiztosítások) világában. A felmérés során azt is igyekeznek megállapítani, hogy milyen kötelezettségek terhelik a háztartásokat, mekkorák az adósságok. Az első hullám 15 országában 62 ezer háztartást kérdeztek egységes kérdőívekkel. Hollandiában csak interneten, Finnországban pedig telefonon gyűjtötték be az adatokat. Itt és Portugáliában kötelezővé tették a válaszadást. Nálunk csak a népszámlálási felmérések esetén szoktak így dönteni, a háztartási felmérés önkéntes lesz.
Az eddigi adatok számos meghökkentő érdekességgel szolgáltak. A lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya Szlovákiában eléri a 90 százalékot (hasonló a helyzet Magyarországon is), ugyanez Németországban csak 45 százalékos (az EU-átlag 60 százalék). Luxemburgban 150 millió forintnak megfelelő összeg a lakások átlagértéke, ez Szlovákiában 17 millió forint. Járművel az európai háztartások 75,7 százaléka rendelkezik, ez a szlovákoknál 60 százalék, Ciprusban közel 80. Egy-egy autó átlagértéke 2 millió forint, ami azt jelzi, hogy eléggé öreg az autópark Európában.
Az éves bruttó jövedelmi átlag a vizsgált 15-öknél 37800 euró. A Miből élünk-felmérésből ki fog derülni, mekkora a magyar viszonyszám (jelenleg 6600 euró az éves jövedelem itthon). Ételre a szlovákok költenek a legkevesebbet, a luxemburgiak a legtöbbet, az EU-átlag 5400 euró évente (mi, magyarok általában az éves jövedelem tizedrészét "esszük meg"). Ebben a rangsorban Olaszország az élenjáró. A hollandok például jóval többet keresnek, mint az EU-átlag, de sokkal kevesebbet költenek élelmiszerre.
Az európai háztartások 43,7 százaléka rendelkezik adóssággal, az olaszok tartoznak legkevésbé, a hollandok leginkább. Nagyon kevés a megtakarítani képes háztartás Portugáliában, Cipruson és Görögországban (az EU-átlag 41,1 százalék), jóval több Luxemburgban, Belgiumban, és Németországban, ahol a háztartások több mint fele meg tud takarítani.
Virágh Eszter, a projekt szóvivője egy 2013-as ismert hazai adattal szemléltette, hogyan lehet majd összehasonlítani a mi eredményünket az európaival. Magyarországon minden ötödik háztartás rendelkezik adóssággal (20,9 százalék), az európai átlag 29,3, de Cipruson minden második háztartás tartozik. Hasonló a helyzet a jelzáloghitelek területén: a magyar háztartások 14,4 százaléka rendelkezik ilyennel, Cipruson minden harmadik.
A magyarországi felmérés során az október 1-jei állapotokat kell majd feltüntetni, a KSH szakemberei szerint a várakozásoknak megfelelően sokan fogják majd az ún. "pizsamás" adatszolgáltatást választani. A válaszadókat véletlenszerűen választják ki, a legtöbb háztartást Pest megyében, a legkevesebbet Nógrádban keresik meg. Ügyelnek a névtelenségre, az internetes és okostelefonos válaszadók titkos kódot kapnak, a személyes találkozások során a kérdezőbiztosoknál lévő laptopok pedig nem lesznek összekötve a világhálóval, csak a KSH védett rendszerével. Az ajándékokkal a válaszadási hajlandóságot kívánják erősíteni.
Hozzászóló: mérnök elvtárs
A gyermekek európai jogait garantáló Európai Szociális Charta 7. cikkének pontjait a kormány még mindig nem ratifikálta, így a magyar gyermekek sokkal kevesebb joggal rendelkeznek, mint európai társaik. A Szociális Charta bevezetéséért fellépő Európai Baloldal (Munkáspárt 2006) már több párt segítségével is küzd a ratifikációjáért, de erre a kormány semmi hajlandóságot nem mutat.
A politikai paletta mindegyik fele ide-oda szépítgetheti tevékenységét, de a számok magukért beszélnek. Magyarország - a kapitalizmus - borzalmasan teljesít, miközben Latin-Amerika szocialista országai (Venezuela, Bolívia) rendkívül jó eredményeket érnek fel a szegénység felszámolásában. A hazai tragédia nem hirtelen, hanem 25 év szívós hanyatlásának eredményeként alakult ki. A kapitalizmus minden válfajának bukása ez - fasisztoidtól neoliberálisig.
A problémát a válságot nem csak okozó és fenntartó, de az abból profitáló rablótőke megszorításával kell elérni. Ehhez alternatív baloldalra, Európai Baloldalra van szükség.
http://www.amiidonk.hu/elemzes/lesujto-adatok-a-hazai-kapitalizmusbol-minden-negyedik-gyermek-nelkuloz-hazankban/
A háztartások több mint negyede csak nagy nehézségek árán tud megélni, ugyanez a gyermekes háztartások 31,6 százalékára - azaz majdnem harmadára - igaz.
A falusiak között kétszer akkora a szegények száma, mint Budapesten. A szegénység ugyanis vidékre tolódik. A termelőszövetkezetek szétverésével és a mezőgazdaság privatizációjával ugyanis olyan kevés multimilliárdos kezében összpontosul kevés óriáslatifundium, amelyek nem foglalkoztatnak elegendő parasztot, a foglalkoztatottakat a végletekig kizsákmányolják, vagy illegális módon, feketemunkában alkalmazzák, amely során rettentő sok joguk sérül.
A jelentés szerint a társadalmi olló egyre nyílik, azaz kevesen lesznek szupergazdagok, miközben egyre többen óriási mértékben szegényednek. Egy korábbi jelentés szerint naponta 100-200 ember szegényedik el hazánkban!!! A felső jövedelmi ötödhöz tartozók háromszor annyit költenek, mint a legszegényebbek. Egészségügyi kiadásoknál 7,7-szeres, a kultúrára és szórakozásra kiadott forintok tekintetében pedig 11,2-szeres a különbség.
A kormány rezsicsökkentése semmit nem jelent a szegény többség számára, viszont a rekordnak számító, 27%-os ÁFA a mindennapi élelmiszer megszerzését teszi lehetetlenné. Az éhezés pedig óriási méretű bűnözést szül, különösképp a nyomor által leginkább sújtott vidéken.
A kapitalizmusba való visszalépés után a munkavállalókat munkaidőben és munkaintenzitásban is maximálisan kizsákmányolják, így a nap végén se idejük, se energiájuk nincs a gyermek fejlődésére odafigyelni. A növekvő nyomor és szegénység miatt nem csak a boldog gyermekkor, hanem akár a mindennapi betevő falat megszerzése is veszélybe kerül.
25 évvel a rendszerváltás után - az egyesület jelentése szerint - már a magyarok 14,3 százaléka számít szegénynek, miközben ez a szám a gyerekek esetében 23,2 százalék. Azaz minden negyedik gyermek nélkülözik. Korábbi adatok szerint ez a szám 500.000 szegény gyermek hazánkban, amelyből 50.000 éhezik.
Facebook hozzászólások:
- csodálkoznak, hogy még nem döglöttünk éhen!
- Lehet, hogy a válaszadók fognak majd kapni egy jó kis adóellenőrzést! Ahelyett, hogy Rogánt, Szijjártót vagy Papcsákot vegzálnák.
- Majd Meg Tudod nem hiszem hogy közük lenne hozzá, vagy jön a padlás söprés, akkor mindenkit be engedek takarítani, aztán el ásom a kertben..
- Nem kötelezőszerű felmérés, hanem aki jelentkezik rá. Mindenki, aki válaszol, kap egy ezer forintos étkezési utalványt. (Nagyon megerőltették magukat!)
- És ráadásnak: a felmérés eredményét EGY ÉV MÚLVA teszik közzé. Egy ilyen statisztikát egy hónap alatt fel lehet dolgozni...szerintem.
A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata egy, az Országgyűlés által 2010. június 14-én elfogadott nyilatkozat, amely a 2010-es magyarországi országgyűlési választásokat forradalomnak nevezi, s azt állítja, hogy a negyven éven át tartó kommunista uralom után a rendszerváltást követő húsz év politikai paktumai, lelki és gazdasági válsága következett. Kinyilvánítja, hogy 2010 áprilisában új társadalmi szerződés született, amelyben a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megalapítása mellett döntöttek. Kiemeli, hogy a határon túli magyarság része ennek a rendszernek. Kapcsolódó: Orbán-portrét minden közintézménybe?
Kapcsolódó:
A kitiltás örökre szólhat
Örökre kitilthatják az Egyesült Államokból a korrupcióval gyanúsított magyar üzletembereket és közszereplőket - erről a listáról valószínűleg nem lehet lekerülni - mondta el az Origónak Simonyi András. A volt washingtoni nagykövet szerint Magyarország nagyon veszélyes játékot játszik, amikor az USA-val folytat diplomáciai csatározást - a harc legvalószínűbb következménye a teljes elszigetelődés lesz, ami kemény gazdasági következményekkel járhat.
Örökre kitilthatják az Egyesült Államokból a korrupcióval gyanúsított magyar üzletembereket és közszereplőket - erről a listáról valószínűleg nem lehet lekerülni - mondta el az Origónak Simonyi András. A volt washingtoni nagykövet szerint Magyarország nagyon veszélyes játékot játszik, amikor az USA-val folytat diplomáciai csatározást - a harc legvalószínűbb következménye a teljes elszigetelődés lesz, ami kemény gazdasági következményekkel járhat.
