Von: Nemzeti Hirhaló
Gesendet: szerda, 2008. február 13. 23:05
An: Kutasi József
Betreff: Nyílt levél Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak
Megjegyzésem az alábbi Nyílt levélhez
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! (Nem utolsó sorban a tanácsadói körének Tagjai!)
Szíves emlékezetükbe ajánlom, hogy volt már rá precedens, mely szerint egy korábbi köztársasági elnök, megtagadta a miniszterelnök kérésének teljesítését, a média elnökök leváltásával kapcsolatban. (Még az első ciklus idején, az új VILÁG bekövetkeztekor, jobb sorsra érdemes HAZÁNKBAN). G.Á., NEM ÍRTA ALÁ A HIVATALOS DOKUMENTUMOT, E TÁRGYBAN. Nos, jó szívvel ajánlom Önöknek, minden különösebb lelkifurdalás nélkül, emlékeztessék Önök is a T. Házat erre, az összes képviselőt és egyéb tisztségviselőt, közjogi méltóságokat is ideértve s tagadja meg Sólyom László elnök úr, a koalíció által kierőszakoltan, felelőtlen módon, másodszor is megszavazott, ezen gyalázatos egészségügyi törvénnyel kapcsolatos papírok aláírását.
Nyugodtan hivatkozzon a népre, pontosabban azok jelentős hányadára, akik már több százezer aláírással bizonyították AKARATUKAT, a népszavazással kapcsolatban. Gaskó István (VDSZSZ elnök és munkatársai) is őriznek már ezek közül nem keveset a páncélszekrényükben! Nagyon sok más szervezet is készen áll a további tiltakozások kifejezésére. Nem egy társadalmi- és civil szervezet már korábban megtéve ezt. Kérem elnök urat, sokunk nevében, adjon helyt ezen megnyilvánulásoknak, a mellettük való kiállása határozott prezentálásával.
A HAZA - s most már úgy kell fogalmaznunk, az EMBEREK, az állampolgárok EGÉSZSÉGE - SEM ELADÓ!!! SENKINEK!!!
Még a törvényhozók egy része, mérhetetlen rövidlátásának sem! L(((
BÁTORSÁG! TETTREKÉSZSÉG VEZÉRELJE ÖNÖKET! A NÉP NAGY RÉSZE, SZÁMÍT MINDANNYIÓJUKRA!
Isten óvja Magyarországot a sarlatánizmus térnyerésétől, annak elharapódzásától! L(((
Tisztelettel:
/Péteri Attila Árpád/
ált. koordinátor
választó és választható,
büntetlen előéletű
magyar állampolgár
Morvai Krisztina nyílt levele Sólyom Lászlónak
2008. február 122. 14:33
Nyílt levél Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak
Budapest, 2008. február 12.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Országgyűlés MSZP és SZDSZ alkotta többsége ismét elfogadta az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt. Ezzel mindenki számára világossá vált, hogy Magyarországon a demokrácia csődhelyzetbe került. A saját bevallása szerint is hazugsággal hatalomra került kormány olyan jogszabályt alkotott, amely a magyar emberek vagyonát egy szűk kis csoport, néhány milliárdos külföldi és belföldi befektető kezére játssza át. Törvényszerű, hogy a befektetők annál nagyobb haszonra tesznek szert, minél kevesebbet fordítanak a biztosítottak gyógyítására és minél több pénzt szednek be a biztosítási díjakból. Más szavakkal: a külföldi és belföldi magánbefektetők hasznát a magyar emberek egészségük, vagy akár életük kockáztatásával fizetik meg. Nem véletlen, hogy a legnagyobb kormánypárt ezt a „reformot” nem merte választási programjának részévé tenni, hiszen ez esetben nem szavaztak volna rájuk, nem kerültek volna hatalomra. Mint arra Köztársasági Elnök Úr politikai vétójának indokolásakor rámutatott, az emberek túlnyomó többsége határozottan tiltakozik a törvény szelleme, elvei és rendelkezései ellen. A demokrácia megcsúfolása, hogy a nép akaratával szinte erőszakosan szembeszállva a kormány rákényszerítette a gyűlölt törvényt a magyar betegekre, a magyar biztosítottakra, Magyarországra.
Ebben a helyzetben különleges aktualitást kapott alkotmányunk következő rendelkezése:
29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Köztársasági Elnök Úr!
A kialakult helyzetben egyedül Ön képes visszaállítani az elkeseredett, megalázott magyar emberek hitét a demokráciában. Egyedül Ön akadályozhatja meg az egészségbiztosítási törvény hatálybalépését azzal, hogy a jogszabályt nem írja alá és nem hirdeti ki. Erre Köztársasági Elnök Úrnak az alkotmány lehetőséget ad. A 26. § (6) bekezdése a következőképpen fogalmaz: A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.
Amint arról Köztársasági Elnök Urat már tájékoztattam, a jogszabállyal szemben – a megfelelő időben – törvényt megerősítő népszavazást kezdeményeztem. A vonatkozó eljárási szabályok értelmében az Országos Választási Bizottságtól kértem a népszavazási kérdéseim hitelesítését, majd elutasító döntésüket követően az Alkotmánybírósághoz fordultam. A jogorvoslat folytán az eljárás ez idő szerint is folyamatban van. Köztársasági Elnök Úr volt az előadó alkotmánybírója annak a döntésnek, amely kimondta, hogy ha állampolgári alapjog tényleges gyakorlása valamely feltételtől függ, akkor a feltétel teljesítése érdekében megtett első lépéstől az alapjog védelmet élvez. Ettől kezdve az állami szervek – így a köztársasági elnök is – kötelesek minden olyan cselekménytől tartózkodni, ami az alapjog gyakorlását akadályozhatja. Ez esetemben azt jelenti, hogy a népszavazáshoz, annak kezdeményezéséhez való alapvető állampolgári jogom csak akkor teljesül, ha Köztársasági Elnök Úr bevárja az általam kezdeményezett népszavazás eredményét, s addig a törvényt nem írja alá.
A népszavazáshoz való jog tehát – az alkotmány szerint – állampolgári ALAPJOG.
Az ún. „törvényt megerősítő népszavazásra” ugyanazon jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, mint bármely más népszavazásra. Következésképpen állampolgár éppúgy kezdeményezhet – alapvető állampolgári jogként – törvényt megerősítő népszavazást, mint más típusú népszavazást. Minden ettől eltérő értelmezés nélkülözi a jogszabályi alapot, ezért jogállamban megengedhetetlen. Márpedig ha az alkotmány 26. § (6) bekezdése más értelmezést kap, mint amelyet fentebb kifejtettem, akkor ezt az állampolgári alapjogot magánszemély egyáltalán nem gyakorolhatná, mert a nyitva álló idő – a törvény elfogadása és aláírása között, 15 nap – minden esetben túl rövid lenne a népszavazáshoz. Márpedig a törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezéséből az állampolgárok (magánszemélyek) nincsenek kizárva, hiszen erre semmilyen jogszabály nem utal. Ellentétes is lenne a népszavazás jogintézményének alaptermészetével, ha a közvetlen demokrácia ezen alapformáját csak a közvetett, azaz képviseleti demokrácia letéteményesei, az Országgyűlés képviselői kezdeményezhetnék.
Itt jegyzem meg, hogy az akaratát mindenáron keresztülvinni kívánó, az állampolgárok, a nép érveit és akaratát semmibe vevő kormánytöbbség február 11-én elutasította a Fidesz törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezését is. Ezzel egyértelművé tette: megakadályozza, hogy a nép kinyilváníthassa akaratát.
Sajnálatos módon ettől a kormánytól ez a hozzáállás már megszokott. Amikor a kormányfő elismerte, hogy hazugsággal kerültek hatalomra, erőteljes követelés ellenére sem mondtak le. Köztársasági Elnök Úr ekkor rámutatott, hogy az országban „morális válság” alakult ki. Amikor az MSZP hazudozásai ellen az emberek tiltakozni mertek alapvető állampolgári jogaikkal élve, a hatalom tömeges rendőri brutalitással, önkényes őrizetbe vételek és az ÁVH-t idéző kínzások sorozatával válaszolt.
Köztársasági Elnök Úr!
Ma már nem „csupán” morális válság van Magyarországon. Ennél sokkal többről van szó. A demokrácia, a jogállamiság és az ország alkotmányos működése került súlyos válsághelyzetbe. Államfőként ebben a drámai helyzetben Önnek történelmi felelőssége van.
A magyar demokrácia és a magyar emberek méltóságának, az ország nyugalmának megőrzése, illetve visszaállítása érdekében kérem: éljen alkotmányos jogával és ne írja alá az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt. Ezzel egyben azt is kérem, hogy teljesítse alkotmányos kötelezettségét és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett!
Tisztelettel
Morvai Krisztina
Szociális Kerekasztal: Sólyom ne írja alá az egészségbiztosítási törvényt
2008. február 12. 16:21
A Szociális Kerekasztal arra kéri Sólyom Lászlót, hogy továbbra se írja alá az egészségbiztosítási törvényt. A szervezet sajtóértekezleten jelentette be, hogy ha a köztársasági elnök mégis aláírná a második olvasatban megszavazott törvényt, akkor a Ligával és a TB mentőkkel közösen összegyűjtött aláírásokat benyújtják az Országos Választási Bizottságnak a referendum kiírásáért.
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) – Szociális Kerekasztala körül helyet foglaló társadalmi szervezetek, szakszervezetek és politikai csoportok arra kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy tartson ki elutasító álláspontja mellett, és továbbra se írja alá az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezése előtt utat nyitó törvényt. A szervezet nyílt levélben hívta fel Sólyom László figyelmét, hogy a társadalom túlnyomó többsége határozottan elutasítja a kormány által az Országgyűlésben másodszor is kikényszerített jogszabályt.
Úgy vélik, a köztársasági elnökre – minden jogi megfontoláson túlmenően – megkülönböztetett nemzetpolitikai szerep is hárul, hogy ne engedje sérülni az élethez és az egészséghez fűződő alapvető emberi és társadalmi jogot. Az MSZF arra kéri a köztársasági elnököt, hogy továbbra se hirdesse ki a parlament által február 11-én másodszor is megszavazott törvényt, mert az veszélyezteti az ember és a nemzet egészséges életét. Tartson ki a társadalmi érdek elsődlegességét szem előtt tartó december 26-i elutasító álláspontja mellett, és továbbra se engedjen azon politikai és gazdasági érdekcsoportok nyomásának, amelyek „önös hatalmi és üzleti érdekeiket akarják rákényszeríteni a magyar társadalomra” – áll a Fórum Társadalmi Koordinációs Bizottságának levelében.
A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal január 5-i budapesti országos tanácskozásán hirdette meg a társadalmi ellenállást a Gyurcsány-kormány egészségbiztosítási reformterve ellen, és fontos szerepet játszott abban, hogy három hét alatt összegyűljön a szükséges 200 ezer aláírás az Albert házaspárt kezdeményezte népszavazás kiírásához – olvasható a szervezet közleményében.
A szervezet sajtóértekezleten jelentette be, hogy ha Sólyom László mégis aláírná a második olvasatban megszavazott törvényt, akkor a Ligával és a TB mentőkkel közösen összegyűjtött aláírásokat benyújtják az Országos Választási Bizottságnak a referendum kiírásáért. A civilek úgy látják, hogy a szavazópolgárok elsöprő többsége igennel szavaz majd a népszavazási kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?” – olvasható a közleményben
