Dátum:
Tárgy: Válaszolt a kormány! I.
Címzett:
Nemzeti konzultáció helyett nemzetközi inzultáció, avagy meddig hazudik még a kormány Brüsszelről a magyaroknak?
Dr. JÓZSA ISTVÁN, (MSZP): - Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a minisztere, bár lehet, hogy magának több köze van a kitalációhoz, amit nyomnak. Ugyanis meglepő számunkra, hogy miközben a kormány ezerrel nyomja az unióellenes kampányt, ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy a Brüsszelből érkező pénzeket kiossza, az uniós forrásokat minél szélesebb körben felhasználja! Eközben a nemzeti konzultáció keretében és a plakátokon meg akarja állítani Brüsszelt!
- De miben is akarja megállítani Brüsszelt? Úgy látszik, hogy hiába minden erőlködés ezzel a konzultációval, a helyzet az, hogy eddig tizedannyian sem reagáltak ezekre az érthetetlen kérdésekre, mint máskor. Úgy tűnik, az emberek belefáradtak ezekbe az ellentmondásos dolgokba.
- Államtitkár Úr! Nem tűnik ellentmondásnak, hogy miközben európai pénzek érkeznek az országba bőséggel, aközben önök unióellenes kampányt folytatnak? Azt hiszem, hogy az emberek erre láttak rá, és nem hiszik el, amit önök mondanak nekik! Én ismerem ezt a villamosenergia-piaci irányelvet. Abban nincs ilyen, egy ötéves átmenet van. Egyetértek önnel, hogy morális kérdés az Európai Unió politikájának megítélése, és morális kérdés az igazmondás. Ezt kérem önöktől: állítsák helyre az igazmondást! Kérdezem, tudja-e:
- A konzervatív Néppárt, amely Brüsszelben most többségben van, miért nem szimpatizál önökkel, ezzel a megállítósdival?
- Hogyan állnak a saját pártcsaládjukkal Brüsszelben, amikor ezeket a kérdéseket nézik, hogy állításuk szerint bizonyos EU-s szabályozás kényszerítheti Magyarországot a rezsicsökkentés eltörlésére?
- Maguk szerint melyik szabályozás támadja a magyar adócsökkenést, amivel a különadókat bevezetik? (Taps az MSZP padsoraiban.)
***
DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Ami a konzultáció számait illeti, elég, ha annyit mondok, hogy egyetlen nap alatt 52 ezerrel nőtt a válaszadók száma, a részvételi hajlandóság pedig folyamatosan növekszik. Én nem javaslom önnek, hogy a Jobbik tulajdonosának új honlapját vegye figyelembe, amikor a véleményét megfogalmazza.
- Örülök egyébként, hogy felveti ezt a kérdést, mert látom, hogy az MSZP minden eszközzel fúrja a konzultációt, csakúgy, mint ahogy fúrta a népszavazást is tavaly ősszel. Az energiaár kérdése azért szerepel a konzultációs íven, mert van egy brüsszeli javaslat, ezek szerint ön is tudja, amely kivenné az ármeghatározás jogát a tagországok kezéből. Ez azért nagyon kockázatos, mert egy ilyen lépéssel rendre a nagy multicégek járnának jól. Nézzék csak meg a romániai példát! Ott például a gázpiacon éppen a liberalizáció miatt kell most áremelést végrehajtani.
- Képviselő Úr! Az adópolitika azért szerepel a konzultációban, mert sok oldalról lövik a magyar adórendszert. Támadták például azt, hogy 9 százalékra csökkent egységesen a társasági nyereségadó. Nézze meg például azt, hogy mit nyilatkozott ezzel kapcsolatban a német gazdasági miniszter, vagy éppen az osztrák kancellár! De azt is javaslom, hogy üsse fel a brüsszeli országspecifikus jelentéseket, ajánlásokat. Ebben kemény kritikákat fogalmaznak meg többek között az egykulcsos adóval kapcsolatban, a családi adózás ügyében. Brüsszel az internet áfacsökkentését is támadja. Arról már nem is beszélek, hogy hogyan gáncsolták brüsszeli bürokraták a banki különadót vagy éppen a reklámadót. Ön is emlékezhet az ezzel kapcsolatos vitákra. Nézze meg az akkori jegyzőkönyveket!
- Képviselő Úr! Egy nagyon fontos kérdést kifelejtett a felsorolásából. Ez pedig a bevándorlás kérdése, amire több kérdés is vonatkozik a konzultációban. Nem véletlen, hogy kihagyta, mert brüsszeli képviselőik több alkalommal szavaztak meg olyan állásfoglalást, amely a betelepítési programokat támogatja. Úgyhogy hadd kérdezzek öntől én is:
- Milyen érzés az MSZP-nek Brüsszelben támogatni a kvótát, idehaza meg letagadni azt és félrevezetni a választókat?
- Legalább 3,3 millió ember várja a választ! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
PINTÉR TAMÁS, (Jobbik): - Tisztelt Ház! A magyar emberek érdekei helyett a multikat szolgálja továbbra is a Fidesz-kormány! Ezt a Fidesz két népnyúzó lépése is pontosan bizonyítja! Az egyik nem más, mint a már most rabszolgatörvénynek nevezett, Bánki Erik által benyújtott tervezet. Lássuk, miről is szól!
- 36 hónapra módosítanák a munkaidőkeretet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a cégek éveken keresztül önkényesen rángassák az emberek munkaidejét, ami teljesen felboríthatja a dolgozók magánéletét, és embertelen munkakörülményeket teremthet!.De felháborító az is, hogy a módosítás szerint heti átlag 8 órában lényegében ingyen túlóráztathatják az alkalmazottakat. Vagyis gyakorlatilag a multikat szolgáló kommunista szombat visszavezetésén dolgozna a Fidesz!.
- A másik népsanyargató lépés 2012 óta tart, amióta a Fidesz eltörölte a korkedvezményes nyugdíjat! Azóta ugyanis egyre nagyobb a feszültség a különböző iparágakban dolgozó emberek között. Emiatt a nyugdíjszakértők és a szakszervezetek is évek óta követelik a rendszer felülvizsgálatát, de követeléseik mind ez idáig süket fülekre találtak a kormányzat köreiben. A korkedvezményes nyugdíj eltörlésével is tehát a kormány a multik oldalára áll, hiszen 2014-ben megszűnt a vállalatok 13 százalékos többletjárulék-befizetési kötelezettsége, amit aztán ők szépen be is nyeltek, miközben a dolgozók semmit sem kaptak, csak az egészségkárosodásukat.
- Kérem önöket, térjenek jobb belátásra, és ahogy rákényszerítették önöket a rabszolgatörvények esetében is, üljenek a tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel a korkedvezményes nyugdíj ügyében is, és hallgassák meg őket, mert beláthatatlan következményei lehetnek ennek a rendszernek. Mi egyébként ki fogjuk bírni a 2018-as kormányváltásig, de a magyar dolgozók nem biztos, hogy ilyen türelmesek! Adódik tehát a kérdés:
- Miért kezelik rabszolgaként a munkavállalókat? (Taps a Jobbik padsoraiból.)
***
CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Én javasolni nem javasolhatom önnek, ezért kérem, hogy ha hozzászól, a hozzászólásának tárgyát olvassa el figyelmesen, és akkor nem téved akkorákat, mint most, abban amit kérdésként megfogalmazva előadott.
- Először a gondolatainak az első részére szeretnék reagálni. Arról a törvénytervezetről beszélnék, amelyik a munkaidőkeret időtartamának kibővítéséről szólt volna vagy szól. Ha elolvasta volna figyelmesen az előterjesztést, akkor látta volna, hogy nem történt volna semmi más, ha ez elfogadásra került volna, mint annyi, hogy a 12 hónapos időkeretet 36 hónapra bővítené a törvény, illetve megengedné, hogy 36 hónapra kibővítsék. Egyébként abban az esetben, ha túlmunkára kerülne sor, természetesen ezt vagy túlórával vagy elszámolással megkapná a dolgozó.
- Semmi sem változna lényegében ahhoz képest a törvényben és a munkavállalóknak a munkaidő-gazdálkodásában, mint ami most is benne van a munka törvénykönyvében. Viszont egy nagyon-nagyon fontos garancia beépítésre került. Ez a garancia pedig azt jelentette volna, hogy ha megköti a munkavállaló és az érdekvédelmi szervezet egy kollektív szerződés keretein belül a megállapodást, abban az esetben lehet csak élni a munkaidőkeret bevezetésével és annak az alkalmazásával. Ha ez a megállapodás nincs, természetesen nem élhetnek vele. Tehát nem történhetett volna semmi olyan negatív intézkedés, amely a munkavállalók hátrányára szolgált volna.
- Vissza kell utasítanom azt a feltételezést is, hogy nem történt és nem történik a másik ügyben semmi sem. Az egészségvédelem alapelvéből kiindulva az új rendszer kidolgozásának fő iránya a károsodás elkerülésére és csökkentésére irányul, és ezek a tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók között folyamatosan folynak a kormány részvételével. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Miért akar hozzájárulni magyar emberek mérgezéséhez a kormány?
SALLAI R. BENEDEK, (LMP): - Államtitkár Úr! Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság jelentése most látott magyar nyelven napvilágot, s ebből kiderül, hogy az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett, és a minták 2,8 százaléka ‑ ami 2366 darab terméket jelent ‑ a kontinensen előírt normáknak nem felel meg és garantáltan mérgező! E jelentés után merül föl az a kérdés, hogy a Fidesz-KDNP-ben továbbra is megvan az a mítosz, hogy növényvédő szer nélkül, illetve a jelenlegi ismert hatóanyagú szerek nélkül nincs mezőgazdaság, és továbbra is úgy tűnik, hogy kiáll a glifozát európai forgalmazása mellett. Ezek a növényvédő szerek és az ehhez hasonló hatóanyagú szerek megközelítőleg 200 ezer ember halálát okozzák évente! A peszticidek használata összefüggésbe hozható a tumor, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór kialakulásával, valamint hormonzavarokkal, fejlődési rendellenességekkel és a meddőséggel.
- A jelentés azt javasolja, hogy nemcsak a növényvédő szerek használatát kellene nemzetközi szerződésekben szabályozni, hanem a fenntarthatóság felé vezető úton lépéseket tenni, beleértve a kártevők természetes módszerekkel végzett gyérítését, a vetésforgót, az ökológiai termesztés lehetőségeit, illetve megfontolni a földforgatásmentes mezőgazdaság térnyerésének lehetőségét.
- Magyarországon eddig is nagyjából a Monsanto mondott tollba néhány jogszabályt, és a kormány sajnos eddig is képviselte az óriásvállalat érdekeit. Kérdezem:
- Várható-e az, hogy ebben valami érdemi változás történjen?
- Lehet-e arra számítani, hogy figyelembe véve a rákos megbetegedések arányát, esetleg megfontolja az Európai Unióban hazánk álláspontját, és a glifozát európai betiltása mellett foglal állást? (Taps az LMP képviselői részéről.)
***
Dr. NAGY ISTVÁN, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Válaszom elején egyezségre kellene jutnunk, arra az egyezségre, hogy a magyar kormány és szerintem bármilyen más döntéshozó nem tud másra támaszkodni, mint különböző laboratóriumok adataira. Mert ha ezeket a laboratóriumi adatokat megkérdőjelezzük, akkor óriási bűnt követünk el, mert akkor nem lesz objektív vizsgálati lehetőségünk, nem lesznek objektív viszonyítási lehetőségeink. Igazságtalan Magyarországgal szemben ez a fölvetés! Pontosan azért, mert Magyarország nagyon óvatos ebben a kérdésben, hiszen ma már csak kifejezetten a vetőmag-előállításra alkalmas területeknél engedélyezzük nagyjából 10 ezer hektáron ilyen szer működését, máshol nem. Tehát nem lehet az, hogy ez szélesebb körben működjön!
- Képviselőtársam! Szeretném, ha meghallgatna! 2016 júniusában a Bizottság saját hatáskörben úgy határozott, hogy ideiglenesen meghosszabbítja a glifozát jóváhagyását. Az ideiglenes hosszabbítás mellett a Bizottság a tagállamok támogatásával döntött a faggyúamin segédanyagot tartalmazó glifozátkészítmények forgalmazásának beszüntetéséről. Magyarországon 24 glifozát-hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal annak faggyúamin-tartalma miatt. A faggyúamin-segédanyagot nem tartalmazó glifozátkészítmények engedélyei 2017 második feléig érvényesek, amikor is döntés születik uniós szinten a hatóanyag megújításáról.
- Képviselőtársam A hatóanyag veszélyességi besorolásával kapcsolatos adatok kiértékelését az Európai Vegyianyag-ügynökség végezte el. Itt szeretném felhívni a figyelmét egy nagyon nagy bajra: az értékelés eredményeképpen 2017. március 15-én kiadta a glifozát-hatóanyaggal kapcsolatos véleményét, amely szerint a glifozát nem rákkeltő, nem mutagén és nem reprotoxikus tulajdonságú anyag. Az Európai Vegyianyag-ügynökség osztályozási javaslatának figyelembevételével legkésőbb 2017. december 31-ig hoz a Bizottság döntést arról, hogy visszavonják vagy megújítsák ennek a szernek a forgalmazási engedélyét. (Taps a Fidesz soraiban.)
2017. évben újabb országos szűrési program indul?
Dr. BENE ILDIKÓ, (Fidesz): - Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok előfordulásának kockázata az életkor növekedésével rohamosan emelkedik, 60 éves kortól pedig ötévenként megkétszereződik. Mind az évente újonnan felfedezett daganatok számát ‑ ez több mint 10 ezer fő ‑, mind az okozott halálozást ‑ ami közel 5 ezer fő évente ‑ tekintve a második leggyakoribb daganat hazánkban a nők és a férfiak körében egyaránt. Ez a daganat ugyanakkor korán felismerve kifejezetten jól gyógyítható, de sajnos a betegek jellemzően előrehaladott stádiumban fordulnak orvoshoz, emiatt kiugróan magas a mortalitás hazánkban is.
- Az „Egészséges Magyarország 2014-2020" egészségügyi ágazati stratégiában megfogalmazott célkitűzés többek között a magyar lakosság egészségi állapotának folyamatos javulása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. A célok eléréséhez a népegészségügy területén további komoly lépések szükségesek. Ennek egyik fontos eleme komplex szűrővizsgálati programok végzése és a prevenció megerősítése.
Ezért is tartom nagy jelentőségűnek, hogy sok éves pilotvizsgálat-sorozatot követően háziorvosok bevonásával szeptembertől elindul országos kiterjesztésben az 50-70 év közötti nők és férfiak kétévenkénti szervezett célzott vastag- és végbél-szűrővizsgálata. Ez egy kétlépcsős módszert jelent, az első egy székletvérteszt, melynek pozitivitása esetén teljes minőségi kolonoszkópos vizsgálat történik a vérzésforrás megállapítására.
- Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy a vastag- és végbélrák okozta halálozás 20 százalékos csökkenését elérjük tíz év viszonylatában, szükséges, hogy az érintettek több mint 50 százaléka részt vegyen a szűrővizsgálatokon.
- Hogyan érhető el, hogy a háziorvosok minél nagyobb számban csatlakozzanak a programhoz?
- A szűrési aktivitást a lakosság körében hogyan lehet növelni?
- És mivel a szűrőprogram hosszú évekre tervezett, a komplex szűrőprogram részeként biztosított-e a program folyamatos finanszírozása? (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Ahogy ön is idézte, a kormány számára fontos népegészségügyi prioritás, a népbetegségek megelőzésének kiemelt területe, hogy a daganatos halálozások csökkenjenek Magyarországon. Azt hiszem, minden jóérzésű ember ebben egyetért! Fontosak a már kiépült szűrővizsgálatok is, így a 45 és 65 év közötti nők esetében a kétévenkénti emlőszűrés, illetőleg a 25-65 év közötti nők esetében a háromévenkénti megismételt méhnyak-szűrővizsgálat. Azt hiszem, mind a kettő esetében fontos az elővigyázatosság.
- Mindezek mellett már évek óta folyik az előkészítése a vastag- és végbél-szűrővizsgálatoknak. Itt különböző megyékben voltak kísérleti projektek, de most indul el a nagy országos szűrővizsgálat ezekkel kapcsolatban is. Nyilván az előző évek tanulságai kapcsán az egyik egy megyében, a másik három megyében zajlott. Évente sajnálatos módon 5 ezer fő veszíti el az életét vastag- és végbélrák következtében, és 10 ezer új megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. A kutatások jó része szerint ez a második leggyakoribb rákos halálok Magyarországon. Ezért indult el 2017-ben a szűrés kétévenkénti vastag- és végbélszűrés formájában, ahogy azt a képviselő asszony is említette. Ez egy jelentős fejlesztés a hazai alapellátás, a hazai egészségügy és hazai népegészségügyi programok szempontjából is. 50 és 70 év közöttiek vehetnek részt ezeken a szűrővizsgálatokon. Eddig a háziorvosokon keresztüli vizsgálatok történtek, és a későbbiekben is így lesz. A háziorvosok részvétele önkéntes, 2624 háziorvosi praxis csatlakozott önként, ez a háziorvosok 51,63 százaléka. Tehát a háziorvosok többsége már önként csatlakozott ehhez, és elvégzi ezeket a vizsgálatokat.
- A későbbiekben, ha ez a projekt lezárul, beépül az egészségügyi alapellátás által végzendő feladatok közé a vastag- és végbélszűrés. A minél nagyobb részvételre kommunikációs kampánnyal, nyomtatott, elektronikus tájékoztatókkal, sajtóközleményekkel, médiamegjelenésekkel, lakossági fórumokkal, sajtónyilvános eseményekkel kívánunk buzdítani! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Fotó: Szecsődi Balázs (Miniszterelnöki Sajtóiroda)
