Dátum: 2016. június 29. 8:40
Tárgy:
http://civilosszefogas.hu/osszeeskuves-elmelet-vagy-osszeeskuves/
Összeesküvés-elmélet vagy összeesküvés?
Ma már világosan látszik, hogy a neoliberális indíttatású „politikailag korrekt" (PC) beszédmód lehetetlenné teszi, hogy a migráns-áradat, Európa, illetve a világ ügyeiben értelmes és nyílt párbeszédet folytassunk. Európa viszont veszélyben van, ezért e beszédmód kritikája, álságosságának bemutatása alapvetően fontossá vált.
A PC óriási trükk a globális, neoliberális körök kezében: ennek révén bárkit és bármilyen szervezetet, kormányt és országot nevetségessé tudnak tenni, annak érdekében, hogy elsöpörjék az útból, ha átfogó terveikben gátolnák őket.
A PC beszédmód kidolgozott néhány jelzőt és fogalmat, amelyek alkalmasak arra, hogy a nem kívánatos és „renitens" politikai szereplőket kiiktassák a forgalomból. Ezeket érdemes közelebbről szemügyre vennünk.
- Ilyen például a „populista" jelző alkalmazása politikusokra, pártokra, kormányokra. Ha egy ország kormánya arra „vetemedik", hogy ne az IMF, az Európai Unió és a hitelminősítő intézetek kottáját fújva alakítsák gazdaságpolitikájukat, hanem arra törekszik, hogy az ország lakosságának érdekeit és jólétét is figyelembe vegye, akkor azonnal előkerül a populista bélyeg. Ezt a jelzőt kapta meg Alexisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza-párt miniszterelnöke is, amikor megpróbált ellenállni az EU és az IMF megszorításokra épülő csomagjának. Ciprasz végül feladta elveit, s most már „jó fiú" és nem „populista". Aki viszont végképp megadta magát a globális neliberális köröknek, az nem más, mint a portugál elnök, Cavaco Silva: bár a 2015. október 4.-ei választásokon baloldali pártok kerültek többségbe a parlamentben, ő „nem adta meg magát" a választók akaratának, s a vesztes jobbközép oldalt bízta meg ismét kormányalakítással. Arra hivatkozott, hogy a globális pénzügyi intézmények, az EU, a pénzpiacok és a transznacionális tőke felé nem szabad rossz üzeneteket küldeni…
- A másik gyakran használt neoliberális, megsemmisítő erejű jelző a rasszizmus azokkal szemben, akik nem hajlandók az Európába tízezrével, tömött sorokban bevándorló, döntő többségében muszlim csoportokban meglátni a másság, a más kultúra és szokások „szépségét" s az ebben rejlő óriási lehetőségeket Európa „megújulására". A PC-beszédmód szerint rasszista és előítéletes az, aki azt meri állítani, hogy az iszlámra épülő kultúra, életmód (a nők elnyomása), jogrend (saria), s egyáltalán, a politikai és a vallás összfonódása összeegyeztethetetlen az európai kultúrkörrel. Azzal az európai, nyugati kultúrkörrel, civilizációval, amelyikben politika, állam és vallás el van választva egymástól, az emberi jogok általánosan érvényesülnek, az egyén élete a legszentebb érték (nem beszélve a gyermekek védelméről), a nők egyenrangúak a férfiakkal, a szuverén magánélethez való jogot (individualizmus) nem nyomhatja el a vallási közösséghez tartozás.
Holott, ez a „rasszista" beszédmód tükrözi vissza a valóságot, szemben a PC-vel, amelyik szétkeni azt, s igyekszik eltüntetni a kultúrák és civilizációk között fennálló ellentéteket és törésvonalakat.
- A neoliberálisok egyik legfontosabbá vált megbélyegző fogalma az összeesküvés-elmélet. Összeesküvés-elméletnek minősítenek minden megszólalást, elemzést, nyilatkozatot, amelyik beszélni-írni mer globális pénzügyi körökről, meg meri említeni mondjuk a Tripartit Bizottságot, a Külkapcsolatok Tanácsát, illetve a Soros György által kezdeményezett és 2007-ben létrehozott Külkapcsolatok Európai Tanácsát, az Illuminátusokat vagy a szabadkőművességet. Az is összeesküvés-elmélet, ha valaki említést tesz olyan családi dinasztiákról, mint a Rockefellerek és a Rotschild-ok, amelyek vagyona emberi ésszel nehezen felfogható mértékű; vagy arról, az Egyesült Államok jegybankja magánkezekben van és ezzel a politikai hatalom felett is őrködni képesek ezek a „kezek", így a kirakatban megjelenő politikai vezetők és intézmények (köztársasági elnök, szenátus, képviselőház, kormány) nem feltétlenül és nem mindenben cselekednek teljesen szabadon.
A neoliberálisok fegyvere egyszerű: „ezek összeesküvés-elméletek" – mondják ki fölényesen, lesajnáló, megvető mosollyal, s ezzel már, vélik, egy életre kinyírták az érintettet. Módszerük annyira hatásos, hogy láthatóan a nemzeti, konzervatív és jobboldal nagy része is megrémül tőle és aláveti magát a mainstream drillnek. Ha érzik is azt, hogy a „valóság nem minden szelete" látható és követhető például a migráns-válságban, inkább nem szólnak és hallgatnak, nehogy nevetségessé váljanak.
Holott ebből a csapdából is ki kell szabadulnunk, ha esélyt akarunk kapni a világ megértésére, többek között éppen a migránsáradat ügyében, amely Európa kultúráját létében fenyegeti.
Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek összeesküvés-elméletek, hagymázas és valóban ostoba fantáziálások – jelesül és különösen az internetes térben -, hanem arról van szó, hogy vannak a történelem, a politika és jelenünk megértésében hiányzó láncszemek, amelyeket nem ismerünk kellőképpen. Nem társadalomtudományokban a kutatók lázasan keresik a hiányzó láncszemeket a természeti, fizikai, kémiai, biológiai stb. folyamatokban. Nem elfogadható, hogy azért ne keressük a társadalmi és politikai folyamatokban a hiányzó láncszemeket, mert uralmi pozícióban lévő csoportok mindenre rányomják az „össszesküvés-elmélet" bélyegét, mert ez áll érdekükben.
Csak megkérdezem: vajon G. F. Kennedy meggyilkolása kapcsán van valaki, aki elhiszi az Osvald, a magányos gyilkos teórémáját? Vagy: tudjuk azt, miért akarták megölni valójában Ronald Reagan elnököt 1981-ben, illetve ugyanebben az évben II. János Pál pápát? És ugyan mit tudunk ezekről az eseményekről?
Vagy muszáj még mindig „elhinnünk" a 2001. szeptember 11.-ei, World Trade Center-tragédia hivatalos verzióját? Vagy ha valaki felveti azt vitathatatlan tényt, hogy egy, a két toronytól nagy távolságban lévő irodaépület a tragédia napján – teljesen érthetetlenül – szintén kártyavárként omlik össze, s hogy ez némi kételyre ad okot a hivatalos verzióval szemben, akkor az összeesküvés-elmélet?
És végül: ugye, ha eleddig valaki azt merte állítani, hogy az USA és Nagy-Britannia hazug állítások és érvek alapján támadott Irakra 2003-ban, akkor biztosan megkapta az összeesküvés-elmélet-hívő degradáló titulusát? És ugye, Tony Blair nemrégiben tett „coming aut"-ja (beismerte, hogy érveik hazugságon alapultak) azért mégiscsak érdekes fordulat ebből a szempontból?
