Feladó: Nemzeti Hirhalo
Dátum:
Tárgy: [Lapszemle] A kifárasztó stratégia sem törhet meg! - Ismertsége a nullához közelít
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
2016. június 29. 19:28Tárgy: [Lapszemle] A kifárasztó stratégia sem törhet meg! - Ismertsége a nullához közelít
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
2016 június 29. | |
Támogatás | Feliratkozás | ||||||||||||||||||||||||
Olvasás honlapon | Programajánló | ||||||||||||||||||||||||
NYÁRESTI KONCERT 2016. július 1. (péntek) 18 órakor a Hazatérés Templomában (Budapest, V., Szabadság tér 2.) a VOICES IN HARMONY CHOIR és a HOLD KÓRUS előadása A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várunk! A honmegtartó pozsonyi csata jelentősége kurultaj.hu Az 1108-éve történt sorsdöntő ütközet szilárdan biztosította helyünket Európa közepén, sőt a X. század legerősebb katonai hatalmává tette hazánkat a kontinensen. A győztes csata lehetővé tette a későbbi erős magyar királyság kialakulását, a kelet-európai hegemóniánk megteremtését, majd a virágzó Árpádkor után, a magyar nagyhatalom megszületését. Ezt jelentette ez az ütközet, melyről iskoláinkban nem nagyon beszélnek, elhallgatják, nem ismerik, nem törődnek vele. TÖRTÉNELMI LECKE A SZÉKELYEKRŐL A ROMÁN ANTENNA 3 TV-BEN 2011.06.03-án (Trianon gyászos emléknapja előtti este) az Antena 3 Tv Conexiuni című műsorában Valentin Stan egyetemi tanár tolmácsolásában tört a felszínre a késői román felismerés: "Léteznek a székelyek, megígértük nekik az autonómiát és, a történelemben többször is mellettünk harcoltak..." Cikk: NIF Kapcsolódó:
A kifárasztó stratégia sem törhet meg! A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György, hétfőn az utolsó szó jogán kezdett védőbeszédébe a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében, abban a II. emeleti 36-os patinás tárgyalóteremben, melynek falai közt a napjainkban zajló sarkalatos események előtt is már döbbenetes történelmi pillanatok zajlottak. A védőbeszéd meghallgatására mintegy negyven érdeklődő jött el, ám ez a szám is folyamatosan csökkent a bíróság időhúzásának következtében. Budaházy beszédét szerette volna végighallgatni a Nemzeti Jogvédő Szolgálat két vezéregyénisége is Dr. Morvai Krisztina és Dr. Gaudi - Nagy Tamás, ám sajnos időközben távozniuk kellett, más közfeladatuk ellátása miatt - a hosszúra nyúlt tárgyalási nap, meglepő fordulattal kezdődött. Látható, hogyan gyengül a vád - állapították meg a jogvédők - Ugyanis, egy az általánostól eltérő nemi identitású emberek érdekképviseletét ellátó szervezet indítvánnyal állt elő - ezért a bírónő, az új beterjesztés vizsgálatáig szünetet rendelt el. - Mielőtt a bíróság visszavonult volna a tanácskozás idejére, Dr. Kenéz Andrea bírónő meghallgatta, az ügyész, a védőügyvédek és a vádlottak véleményét az új beadvánnyal kapcsolatban - a vád egyetértett a meghallhatással, míg a védők és a vádlottak ellenvetéseket fogalmaztak meg az új belépővel szemben. Gaudi - Nagy Tamás a NJSZ ügyvezetője arról nyilatkozott, hogy a hétfő, egy jelentős tárgyalási nap volt Budaházy György és társai életében az összegző védőbeszédek meghallgatása szempontjából, hiszen végre lehetőséget kaptak volna, hogy elmondják mindazt, amit a koncepciós eljárásról gondolnak. Több mint hét éve tart az ügy, a vádemelés is már öt és fél éve megtörtént. Váratlan események történhetnek egy büntetőeljárásban, most például éppen egy meleg szervezet avatkozott az ügymenetbe azzal a beadvánnyal, hogy Budaházy és társai, sértették a homoszexuálisok a biszexuálisok és transzszexuálisok jogait a vádbeli cselekményben. - Az egész ügynek van egy jogi és egy politikai olvasata. - Jogi olvasatban, megalapozatlan a kérelem, politikai értelemben, még inkább kiütközik a megalapozatlansága és a kettős mércés jellege. - A jog, világosan leszűkíti meghatározza, hogy az adott cselekménynek érintenie, veszélyeztetnie kell az adott személy jogát, vagy érdekét. Két olyan vádpont van az ügyben, amelyben rongálással, a lakosság egy részét érintő terrorizmus gyanúja merült föl, azonban nem ismertek a konkrét sértettek, egyetlen egy jegyzőkönyvi perirat sem tartalmazza, hogy konkrétan mely magukat más nemi identitású emberek voltak abban a két bárban, ahol a cselekmények történtek. Abban az esetben, ha komolyan vennénk azt a kiindulópontot, hogy minden meleg érintettje ennek a bűncselekménynek, akkor egy olyan tarthatatlan helyzetbe kerülnénk, hogy minden vidéken élő idős magyar ember ellen irányuló napi szinten előforduló súlyos bűncselekmény - melynek során kifosztják és meggyalázzák őket magyarságukban - a fenti példából kiindulva, elvben kijelenthetnénk, hogy minden magyar sértettje volna a bűncselekményeknek. A kettősmércére utal, az is, hogy a 2006 - őszi események kapcsán folyó rendőri perben, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, konkrét esetekben például, Gonda László, Göbl György vagy más megvert személyek jogainak képviseletét nem láthatta el.- A Budaházy és társai ügyében pedig, érdekes módon az ügyészség, üdvözölte az új beadványt. Morvai Krisztina, (jogvédő, EP képviselő) a tárgyalási szünetben elmondta - mint áldozatvédő jogász, más körülmények közt jogosnak is tartaná, hogy bizonyos áldozati csoportok esetében, esetleg a megszaporodott gyermekbántalmazási ügyekben az érdekképviseleti szervezetek álljanak ki a gyermekek jogai és méltósága mellett. Azonban felháborító, hogy amikor a Gergényi ügy során, melyben a szemkilövető rendőri vezetők felelősségét vizsgálták, szerettünk volna, már a per kezdetétől, a Göbl Görgy által vezetett Közhatalom Jogsértettjei Egyesület megbízásából jóhiszeműen sértetti képviselőként fellépni a börtönben összevert, a gyülekezési jogukban sértett, megalázott és szemkilövetett emberek érdekében, megvonták tőlünk azt a lehetőséget, hogy megszólaljunk mondván, hogy nem közvetlen sértetti érintettségről van szó. A Budaházy ügy, amúgy is erősen politikailag koncepciós jellegét is fokozná, ha kilőtt szemű emberek képviseletében nem lehetne jogvédő szervezet szakértőit meghallgatni, de homoszexuálisok, interszexuálisok és biszexuálisok védelmében a bíróság tekintetbe venné a jogvédő szervezetek véleményét. Ez nem férne össze a jogállamiság fogalmával és azzal, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő - a jogszabályok mindenkire egyformán érvényesek és azokat következetesen kell alkalmazni! - Mondta el az üggyel kapcsolatban Morvai Krisztina. A meleg szervezet nagyobb figyelmet akar kiharcolni, ezért rátelepedne Budaházy ügyre, nyilván ennek a liberális sajtó is örülne az uborkaszezonban. A vádlottak felszólalásai, tükrözték a védőik álláspontját - az utolsó felszólaló, Nagy Zoltán (vádlott) pontosan megfogalmazta, hogy politikai haszonszerzés céljából szeretne közfigyelmet kiharcolni egy az átlagtól eltérő szexuális beállítottságú emberek érdekeit védő szervezet, így a beadványt, rosszhiszeműnek tartja. A figyelemfelkeltő akció, jogilag sem állta meg a helyét - mivel a sértetti megfogalmazás körét nem lehet kiterjeszteni nagyobb csoport ellen irányuló cselekményre. - A védőügyvédek egyetértettek abban is, hogy a hét éve vádlottak padján ülő védenceik, az eltelt idő alatt, egzisztenciálisan és mentálisan egyaránt megviselt állapotban vannak, ideje volna ügyükben döntést hozni - már nincs arra idő, hogy mindenféle kénye, kedve szerint belépni szándékozó szervezetek húzzák az időt a beadványaikkal. Kérdésünkre, hogy amennyiben a bíróság figyelembe venné az új beadványt, mennyiben befolyásolná az ügy kimenetelét, azt a választ kaptuk, hogy semmiben, azonban a tárgyalássorozat ismét elhúzódna. Végül a bíróság elutasította a meleg szervezet újbelépését, habár nem tartotta rosszhiszeműnek a kései beadványt. A hosszas tanácskozás, majd a többször elrendelt szünetek, több órát elvettek a tárgyalási napból. Végre Budaházy György is szót kapott - beszédében hosszasan taglalta a vád hiányosságait, valamint azt, hogy egyetlen konkrét terhelő bizonyítékot sem találtak az eljárás során és több ellentmondást is talált a kikényszerített vallomásokban - ezeket részletesen taglalta és hozzátette, hogy eljárási hibáktól is hemzseg a peranyag - védőbeszédének már nem érhetett a végére, így azt legközelebb július 11. én folytathatja. - A vádlottak pedig bírói kérésre előre jelezték, hogy védőbeszédeiket egyenként hány percben kívánják elmondani a következő tárgyalások alkalmával. Budaházy ellen 13 - eljárás eljárás indult, olyan hazafias cselekmények miatt, amiért nem büntetés, hanem kitüntetés járna! Aki nemzete érdekeében a szabad vélemény nyilvánítás lehetőségével él, semmiképpen sem a vádlottak padjára való. A tárgyalóterem pulpitusán ült Dr. Nyilas Levente bíró is, aki Budaházy Györgyöt az EU - ellenes kampányra készített plakát miatt korábban elmarasztalta - mert azon, párhuzamban szerepeltek különböző diktatúrák, a náci, a kommunista és az EU-s jelképek. - Budaházy kitért arra, hogy ebben az ügyben is az idő őt igazolta, hiszen több ország is fontolgatja, hogy szakít az unióval, illetve mennyire érdekes, hogy az Egyesült Királyság, éppen a napokban már a kilépés mellett döntött. (Talán a magyaroknak is el kellene azon gondolkodniuk, hogy az előnyökkel szemben, mennyi hátránnyal jár Magyarország EU-s tagsága, hiszen másodrendű állampolgároknak számítunk ebben a rendszerben, ami köszönhető az előnytelen csatlakozási szerződést aláíró politikusainknak is.) A koncepció, nem abban rejlik, hogy azon cselekmények, amelyek miatt eljárás alá vontak nem történtek meg, hiszen a média is sokat foglalkozott ezen ügyekkel, így valószínűleg megtörténtek. - A kloncepció, az eljárásban, hogy enem összefüggésbe hoztak a cselekményekkel, ahogy engem vád alá helyeztek és tőrbecsalva, elhurcoltak. - ahogyan a kihallgatások zajlottak, sokszor az éjszaka közepén vittek el embereket, hogy reggelig vallassák őket, továbbá olyan események is szerepeltek a valószínűleg kikényszerített vallomásokban, amelyek meg sem történtek. Ezen vallomásokat a bíróságnak véleményem szerint, figyelembe sem kellene vennie. "Engem azért vontak eljárás alá, mert éltem a szabad véleménynyilvánítás jogával." - Fogalmazta meg a koncepció lényegét Budaházy. (Tény, hogy Budaházy György, írásaiban, súlyos visszaélésekről rántotta le a leplet, a Sukoró botrány kirobbanása is az Ő nevéhez köthető, amellyel gyakorlatilag sikerült megakadályozni egy ingatlanvásárlási visszaélést és amiből egy óriási korrupciós botrány lett, és végül neki köszönhetően vontak eljárás alá a politikai szereplőket is.) Budaházy rávilágított arra is, hogy többségi akarat alapján, az Országgyűlést nem csak lehet, hanem kellene is befolyásolni fontos ügyekben, ez nem lehet kérdés, például az EU-s tagságunkkal kapcsolatban - azon lehet csak vitatkozni, hogy milyen módon kell hatni a nép által felhatalmazott képviselőkre, mindazokra is, akik nem meggyőződésből, hanem pártfegyelmi megfontolásból szavaznak lényegi kérdésekben. A Budaházy ügyben várhatóan leghamarabb júliusban, de az is elfordulhat, hogy csak szeptemberben hoz döntést a bíróság. Az előzmények: "Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak" A fenti mondattal nyitotta perbeszédét május 20. án Dr. Szikinger István a Fővárosi Törvényszéken, emlékeztetve a Párizsban és Brüsszelben néhány hónapja elkövetett, több tucatnyi halálos áldozatot követelő merényletekre. Olyan eljárás indult Budaházy György és társai ellen, melyben már a vádemelés előtt nyilvánvaló volt, hogy a gyanúsítások megalapozatlanok voltak. - mondta Dr. Gaudi - Nagy Tamás európai jogi szakjogász, nemzeti jogvédő. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, illetve képviselők és miniszterek otthona ellen. Ezeknek a cselekményeknek a következtében ugyan senki sem sérült meg, ám egy másik vádpont szerint vascsövekkel súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi szocialista politikust. - A vád szerint, a cselekmények, félelmet keltettek a társadalomban, céljuk, pedig a törvényes rend megzavarása lett volna. Mindezzel több tény is ellentmond, például, hogy az eljárást, korábban zaklatás gyanújával indították el, csak később változtatták terrorcselekmények elkövetésével. Mind - e mellett, a 2009 - ben nyilvánosságra hozott Europol jelentésben, egyetlen egy magyar szervezet sem szerepelt továbbá, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ugyanabban az évben arról nyilatkozott, hogy a terrorizmus veszély mértéke, az ő hivatali ideje alatt nem növekedett. Tehát, a társadalomban egyáltalán nem keltett semmiféle szervezet, vagy esemény félelmet. - Viszont a rendőrség, 2002 és a 2010 áprilisa közötti időszakban és kiemelten a 2006 őszi események során nem volt képes a gyülekezési jogban foglalt jogszabályoknak megfelelni. - Ez a körülmény azonban már sokakban kelthetett félelmet. Ki keltett valójában félelmet a lakosságban? Szikinger szerint, a terrorizmus elleni harc, során sok esetben, az államhatalom átveszi a terrorizmusra jellemző, megfélemlítő szerepet és tevékenységével többet árthat, mint amennyit használ - az ügyészségnek pedig még a bűnszervezet, vagy terrorszervezet létét, illetve létrejöttét sem sikerült bizonyítania. A vádbeli Budaházy György vezette Magyarok Nyilai vagy nem is létezett, vagy nem a vádlottakhoz köthető - mondta el érvelésében a védőügyvéd. Budaházy György védőjétől rendkívül alapos és mindenre kiterjedő érvelést hallottuk, mindezt összegezve fog dönteni a bíróság arról, hogy az eljárás, mennyire volt megalapozott. Példátlannak tekinthetően súlyos ítéletek kiszabását indítványozott az ügyészség. - Nyilatkozott az üggyel kapcsolatban Dr. Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyészség súlyos vádakkal, példátlan módon Budaházy Györgyöt 20 évre, míg társait, mintegy 10 év börtönbüntetésre ítélné - Dr. Szikinger István, védőügyvéd a vád minden lényeges elemét megingatta, elemzésében mind a terrorcselekményre, mind a terhelő bizonyítékokra vonatkozó állítások ellentmondóak voltak és azok megalapozatlannak bizonyultak elemzésében. Szikinger védőbeszédében kifejtette, hogy a vád által felhozott esetekben, személyi sérülés egyetlen esetben sem történt. Így ha bizonyított volna bármi is, még akkor sem jöhet szóba, hogy az állítólagos cselekmények kényszerítő, vagy megfélemlítő szándékú, terrorcselekmények voltak, legfeljebb figyelmeztető jellegűek lehetnének. A vádban hallottak alapján, ha mégis bizonyítást nyerne bármi is, maradékelv alapján is csak kisebb súlyú rongálás jöhetne szóba - egyébként sem bizonyított, hogy a cselekményeket egyáltalán a vádlottak padján ülők követték el. Szikinger István, kitért a védőbeszédében a bíróság társadalmi felelősségére is. Valóban, nem volna jó irány, ha az ügyészség politikai ügyeket, a bíróságon akarna eldönteni, ami sajnos visszatérő jelenség a nemzeti-radikálismódon gondolkodókkal szemben - sajnos tapasztalhattunk már több ügyben politikai koncepciót, saját példám alapján is mondhatom. Lassan egy évtizede zajlik ez az ügy, és ha már ennyi időt és energiát fektettek a vád létrehozásába, akkor értelmet kell adniuk a rengeteg ügyészi lépésnek, hiszen Budaházy György, két és fél évet ült az előzetesben, majd házi őrizetben - e mellett, a többi vádlott is különböző hosszúságú időt töltött már elzárás alatt. - Én őszintén remélem és a józanészre alapozva nem is lehet feltételezni, hogy az eljárás, politikai megrendelésre zajlik. Már több száz tárgyaláson vagyunk túl, de ezen ügyeknek, nem is volna szabad eljutni a bírósági szakaszig, hiszen ez mindenki számára óriási megterhelést jelent. Egyre gyakoribb, hogy a koncepciós eljárás alá vont hazafiakat a bíróság felmenti. A nemzeti együttműködés kormányában nem hiszem, hogy bárki is azt szeretné, hogy Budaházy-t és társait elítéljék, mert ellenkező esetben az emberek szemében egyértelművé válna, hogy mindaz, amit a kormányzat elszámoltatás címén ígért a választóiknak, az végképp nem fog megvalósulni. - Nem gondolom, hogy ez szerencsés volna - sokkal inkább az ügyészség önjárásáról lehet szó de a bíróság feladata éppen az, hogy ennek gátat vessen. Budaházy György egy korábbi ügyében volt példa arra, hogy a Fővárosi Bíróság tanácselnöke felmentő ítéletet adott, ami jó előjelnek tekinthető, ezért is számíthatunk egy kedvező kimenetelben. Láthatóan, olyan erőlködéssel állították össze a vádat, amely messze meghaladja a törvényesség kategóriáját. - A védőbeszédek május 23.-án hétfőn folytatódnak, az eddig hallottak alapján a többi vádlottat képviselő védőügyvédek kedvező helyzetben vannak, ha a Dr.Szikinger István emberi jogi tekintetben is jól felépített védőbeszédi irányát követik. A védőbeszédének summázata alapján, a bíróságnak is ki kellene mondania, hogy sem a terrorcselekmény, sem a bűnszervezeti forma, sem más bűncselekmény nem állapítható meg a vádirat alapján. Bízunk abban, hogy törvényes ítélet születik -zárta gondolatait Dr. Gaudi-Nagy Tamás. Buncsik Marianna Kapcsolódó:
Ismertsége a nullához közelít A köznevelési portált 1,4 milliárdból fejlesztették ki, nem sokan használják Hutter Marianna, 2016. június 29. MNO Közel 1,4 milliárd forintot fordítottak a Nemzeti Köznevelési Portálra (NKP), amelyet "nagy segítségnek" szántak nemcsak a pedagógusoknak és diákoknak, de a szülőknek is. Ehhez képest az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) lapunk közérdekűadat-igénylésére adott válasza szerint mindössze napi 800-1500 egyedi látogatót vonz a portál. Ez a szám pedig igencsak elenyészőnek tűnik ahhoz viszonyítva, hogy a nemrég lezárult tanévben több mint 120 ezer pedagógus tanított, és összesen közel 1,2 millió diák tanult az általános és középfokú oktatást nyújtó intézményekben. Hiába áldozott rá közel 1,4 milliárd forintnyi fejlesztési forrást a kormány, alig látogatják a Nemzeti Köznevelési Portált - derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Mint ismeretes, a köznevelési rendszer tavalyi "legnagyobb innovációjaként" beharangozott NKP tavaly november 12-én indult el, hogy "nagy segítség" legyen a pedagógusoknak. Az oldalt bemutató konferencián Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője úgy nyilatkozott: "az okosportál a köznevelést érő kihívásra remek válasz", "hasznos a tanulók, tanárok és szülők számára". Az egykori köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit pedig úgy méltatta a kezdeményezést: "A portál nem cél, hanem segítség a gyermeknek, akit motiválni kell; segítség a szülőnek, akit generációk választanak el a gyermektől, segítség a felzárkózónak, tehetségeseknek, segítség a magyar kultúra közvetítésében." A bemutató konferencián elhangzott az is: más fél éven keresztül 50 szakértő dolgozott a portál megalkotásán. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az NKP kevéssé válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Az OFI a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére közölte, hogy napi 800-1500 egyedi látogatója van az oldalnak, ami elenyésző szám ahhoz képest, hogy ezt napi segítségnek szánták a pedagógusoknak, diákoknak és a szülőknek egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a 2015/2016-os tanévben az iskolákban több mint 120 ezer pedagógus tanított, általános iskolába 745 ezer diák járt, míg a középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzésein 451 ezren tanultak. Így, ha a szülőket nem is számoljuk, több mint 1 316 000 érintettnek szól az NKP, ami azt jelenti, hogy ha a napi 1500 látogatószámot vesszük is alapul, akkor is csak mindössze 0,11 százalékuk használja naponta az online felületet. A nem túl intenzív érdeklődést támasztja alá például az is, hogy az NKP felületén találhatók úgynevezett "Innovációk, jó gyakorlatok is", amiket ha kipróbálnak a tanárok, jelezhetik az oldalon. Ám ez sem vál thatott ki túl nagy lelkesedést a pedagógusokból, mert szinte az összes gyakorlatnál nullát mutat a kipróbálók száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen egyetlen pedagógus sem próbálta volna ki a gyakorlatokat, mindenesetre árulkodó lehet az érdeklődés mértékéről. (...) Kapcsolódó:
| |||||||||||||||||||||||||