Amerikában már magyar határrevíziót vizionálnak 2015.02.09. 17:14 Index
A magyar Putyin címmel jelentetett meg cikket a befolyásos amerikai külügyi lap, a Foreign Affairs. Az alcímben felteszik a kérdést, hogy vajon Putyin kottájából játszik-e Orbán Viktor, és felvetődhet-e így Orbán fejében a határrevízió. Mitchell A. Orenstein mellett a Political Capital elemzői, Krekó Péter és Juhász Attila a szerzők.
A cikk felidézi, hogy amikor az Orbán-kormány magyar állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak - megadva nekik ezzel a szavazati jogot is -, akkor sokan féltek attól, hogy ez túlságosan fel fogja erősíteni a nacionalizmust, és támogatja a határon túli szeparatista kezdeményezéseket. Ráadásul a cikk szerint Orbán nem győzte hangsúlyozni, hogy a magyar nemzet határai nem a jelenlegi országhatároknál húzódnak, hanem leginkább a Trianon előtti határoknál.
Ez pedig erősen emlékeztet Putyin politikájára és logikájára: Oroszország is állampolgárságot ajánlott az ukránoknak és az abházoknak, ami megelőzte az orosz inváziót - áll a cikkben. A szerzők hozzáteszik, hogy Orbán Viktor célja a határok megváltoztatása helyett inkább a szavazatszerzés, emiatt játszik rá erősen a nacionalista nosztalgiára akkor, amikor a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről beszél.
Majd annak bemutatása után, hogy Orbánék mi mindent tettek a 2014-es választás megnyerése érdekében, mégis felvetődik a határrevízió lehetősége a cikkben. Először nem teljesen világos, hogy milyen logika szerint, de szembeállítják Orbánnak a francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után tett kijelentését - "Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani" - azzal, hogy arról beszél, Magyarország demográfiai problémáira megoldást jelenthetnek a határon túl élő magyarok. A lap itt megint feltűnő párhuzamot lát Putyin politikájával, amikor az orosz elnök arról beszél, hogy szívesen látják Oroszországban az Oroszország határain túl élő oroszokat.
Ezen a ponton elszabadul a szerzők fantáziája: mint írják, Orbánnak ugyan nem szándéka igazi balhét csinálni, ettől függetlenül gyakran használ erősen nacionalista üzeneteket. Bátorítja például az autonómiatörekvéseket. Szerintük ennek az lehet a magyarázata, hogy Orbán egy olyan Európára készül, ahol akkora befolyása és hatalma lesz Oroszországnak, hogy esélyünk lehet - akár csak szimbolikusan - visszakapni elvesztett területeket. A szerzők szerint lehet, hogy Orbán abban bízik, hogy, miként Hitler 1938-ban, most majd Putyin fogja visszaadni Magyarországnak a trianoni békeszerződés következtében elveszített területek egy részét.
A szerzők hozzáteszik: a határon túl élő magyarok többsége nem támogatja az agresszív autonómiatörekvéseket, mert tudják, ők lennének az irredentizmus első áldozatai. Ezzel szemben inkább az olyan politikai törekvéseket támogatják, amelyek békés együttműködést szeretnének a többségi nemzettel.
Azt írják, a romániai magyaroknak csak egynegyede támogatja a Fideszt, és egyébként is, a nagy többség nem élt a kettős állampolgárság lehetőségével. A Jobbiknak pedig annak ellenére nincs igazán mérhető támogatottsága a határon túl, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek ezért.
A szerzők szerint ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy agresszív szeparatista mozgalmak - főleg amelyek külső támogatást kapnak - ne tudjanak úgy tenni, mintha nagy többség állna mögöttük, ahogy azt például Kelet-Ukrajnában is láthatjuk. A cikk szerint ez ugyan még nem történt meg a környező országok egyikében sem, de a magyar kisebbségek nacionalista politikai felhasználása instabilitást okozhat ezekben az országokban.
Szemlénk megjelenése után a következő kiegészítést küldték a cikk szerzői:
Cikkünk összefoglalója és különösen annak címe véleményünk szerint a cikk érvelésének csak egyik oldalát mutatja be, ezért szeretnénk néhány tisztázó megjegyzést fűzni ahhoz. Cikkünkben kifejezetten azt állítjuk, hogy Orbán Viktor célja (Vlagyimir Putyinnal ellentétben) nem az etnikai konfliktusok kiélezése a térségben és a területfoglalás (a jelenlegi külpolitika például kifejezetten békülékeny a környező országok irányában), hanem a népességcsökkenés megállítása és a szavazatszerzés. A Charlie Hebdo-ügyet követő, bevándorlásellenes kormányzati nyilatkozatok jelentősége éppen ebben rejlik: Orbán Viktor, mint ahogy azt sokszor kifejtette, kizárólag a magyar ajkúak bevándorlását ösztönzi. Kutatásaink és szavazati eredmények alapján kifejtjük (pl. Jobbik rossz eredményei a határon túli magyarok körében) hogy a nyílt revizionista gondolat és a konfrontatív nacionalizmus a határon túl nem népszerű. Amit pedig az elvesztett területek szimbolikus visszaszerzését illeti, ez eset ben arra gondoltunk: a krími annexióval Kelet-Európában képlékenyebbé váló határok Orbán Viktor számára esetleg reményt jelenthetnek, hogy ha például Kárpátalja autonómiát szerez (melyet a miniszterelnök maga is bátorított beszédeiben), akkor mint a nemzet újraegyesítője vonulhat be a történelembe. Tehát röviden: nem látjuk esélyét határrevíziónak a közeljövőben, ugyanakkor úgy gondoljuk, a jelenlegi ukrán háborús helyzet, mely másfél éve még maga is elképzelhetetlen volt, fellazíthat korábbi tabukat, és jól látszik: Vlagyimir Putyin és az orosz propaganda nyíltan támogatja a régióban az önállósodási törekvéseket.
Kapcsolódó:
Meglepő lépésre készülhet Orbán - ezt tippelik az amerikaiak
