Fél év a menekültügy siralomházában Magyarországon
Bogár a kenyérben? Edd csak meg, vitamin! Nem tudsz angolul? Akkor az ügyvéd nem foglalkozik az ügyeddel. Nincs tolmács, aki segítene a kérelmed elbírálásának szempontjából létfontosságú interjún? Így jártál. A menekültügyi őrizetes nem bűnöző – maga a menedékkérés is jogszerű aktus –, mégis sokszor rosszabb bánásmódban részesül, mintha az lenne. És ennek csak egyik eleme a fogva tartás, ami akár fél évig is elhúzódhat, mire megszületik a döntés. (H)idegen – Menekültek Magyarországon.
„Minden rendben" – mondja az a tunéziai férfi, aki 17 napot töltött Békéscsabán menekültügyi őrizetben. Mást nem mer mondani, csak annyit súg oda: figyelik a tábor bejáratánál elhelyezett kamerák. Már meg sem lepődünk, hiszen sorra mondták vissza menekülti őrizetben lévők a korábban elvállalt interjúkat. Félnek, hogy ha beszélnek, az negatív hatással lehet folyamatban lévő kérelmükre.
A menekültügyi őrizet hivatalos célja, hogy a kérelmező „rendelkezésre álljon" a menekültügyi eljárás alatt. A legfőbb baj vele, hogy ellentétben azzal, amit az elnevezés sugall, a menekültek nem azért kerülnek ide, mert valamilyen bűncselekményt követtek el.
Mellbevágó arány
A menekültügyi őrizetbe kerülés leggyakoribb oka – a Magyar Helsinki Bizottság által vizsgált 107 esetből 79-ben –, hogy a kérelmező dokumentumok híján nem tudja igazolni személyazonosságát. A második leggyakoribb pedig, hogy a kérelmezőről alapos okkal feltételezik, hogy akadályozni fogja az eljárást.
A Magyar Helsinki Bizottság ez utóbbi indokot erősen manipulatívnak tartja, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szerint a hátterében az van, hogy sokan a kedvezőbb elbírálás reményében kiskorúaknak adják ki magukat (kísérő nélküli kiskorú menekültügyi őrizetbe vétele tilos), az esetleges kiutasításuk megnehezítése érdekében pedig elrejtik, letagadják az okmányaikat.
A BÁH 2013. július 1. és 2014. április 17. között összesen közel 2400-szor döntött a menekültügyi őrizet elrendelése mellett, idén áprilisban a felnőtt férfi menedékkérők 42 százaléka őrizetben volt, ami az indokokat is ismerve meglehetősen magas arány. Magyarországon három városban (Békéscsaba, Nyírbátor, Debrecen) tartanak fent ún. menekültügyi őrzött befogadó központot (MÖBEK), ahová a kérelmük elbírálására váró menekültügyi őrizetesek kerülnek.
Olyan emberekről van szó a legtöbb esetben, akik népirtás vagy az otthoni polgárháborús helyzet elől menekülnek, elképesztő erőfeszítések árán érték el a schengeni határt, az utolsó pénzüket embercsempészeknek adták, a viszontagságok miatt amúgy is betegek, legyengültek, esetenként poszttraumatikus problémákkal küzdenek.
A MÖBEK-ek gyakorlatilag börtönök, mindegyiket fegyveres őrök őrzik, közülük a debreceni egy ún. nyitott tábor közepén van, szögesdróttal és őrtornyokkal körbevéve. Az őrizetesek legfeljebb hat hónapig lehetnek itt, addig döntést kell hozni az ügyükben. A tapasztalat az, hogy a BÁH a határidőt ki is használja. A hvg.hu által megszólaltatott őrizetesek a békéscsabai, illetve a debreceni MÖBEK valamelyikében jártak.
hvg-Fehér Nóra
