Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2014. szeptember 23., kedd

19.406 - Orbán Viktor: Tatabányán nem ülnek a szekéren, hanem tolják a szekeret > 2014. szeptember 23. 07:00 Mórocz Károly


Orbán Viktor: Tatabányán nem ülnek a szekéren, hanem tolják a szekeret
2014. szeptember 23. 07:00 Mórocz Károly
Hétfőn Tatabányán járt Orbán Viktor miniszterelnök. A megyeszékhely jövőjével kapcsolatos kérdésekre kértünk és kaptunk válaszokat.
– Kiemelt járműipari és mechatronikai térség lett tavasszal Tatabánya. Ez mit jelent majd a leendő pályázatoknál? Egyértelmű lesz az előny az infrastruktúra fejlesztésénél vagy egyes cégek újabb bővítéseinél?
– A rendszerváltás idején Tatabánya és szinte az egész megye válságövezetnek számított. Kész csoda, hogy mára „húzó megye" lett, elsősorban a helyiek munkájának köszönhetően. Erre büszkék lehetnek a tatabányaiak. Azt szoktam mondani: itt nem ülnek a szekéren, hanem tolják a szekeret. Valóban, a járműgyártás több évtizeden át sikeres út lehet a térség számára, fejlett az ipari kultúra, és ez most jól kamatozik. A speciális minősítés ennek a sikernek köszönhető. Egyértelmű, hogy a fejlesztéseknél, az innovációnál, valamint újabb cégek letelepedési szándéka esetén előnyt élvez a régió.
– Ehhez kapcsolódik a duális képzés, amihez fogadókészség van számos cégnél, akár a leendő szakmunkásokról, akár a majdani mérnökökről legyen szó. Győr és a főváros egyaránt közel van; ezt figyelembe véve van-e remény arra, hogy az itteni Edutus Főiskolán államilag támogatott legyen a mechatronikai képzés?
– A duális képzés bevezetésének szükségességéről konszenzus van, mindenki elfogadta, hogy ami bevált Németországban, az beválhat Magyarországon is. Hozzáteszem: kicsit olyan érzésem van, mintha újra felfedeznénk a meleg vizet. Gimnazista éveimben nagyon erős szakmunkásképző intézmények voltak Székesfehérváron. Létezett egy olyan képzés, amely támaszkodott az ipari telephelyekre. Nyilvánvaló, hogy ezt nem szétverni kellett volna, hanem átalakítani – nyertünk volna húsz évet. Most, visszanyúlva a hagyományokhoz, fel tudjuk építeni középiskolai szinten a duális képzést. A nagy kérdés az, hogy végig lehet-e vinni ezt a felsőoktatásban is? Az még nyitott kérdés, hogy az új felállásban lesz-e helye az Edutusnak; a konzultációk zajlanak, az év végén a döntések is megszülethetnek.
– A bérlakás-építési programnak rendkívüli lehet a jelentősége abban, hogy otthon, azaz Tatabányán maradjanak a fiatalok, vagy hazatérjenek ide. Lát esélyt a program mielőbbi beindítására?
– Tárgyaltam erről is a polgármester úrral. Elvi kiindulópontom: az én házam, az én váram, vagyis én alapvetően azért a magántulajdonban lévő lakások, családi otthonok híve vagyok. Ugyanakkor igaz, hogy sokan nem tudják így kezdeni az életüket, különösen a fiatalok számára jelent nehézséget a lakáshoz jutás. Itt a bérlakás-rendszernek nagy jelentősége lehet. Azoknak fontos ez, akik vissza akarnak jönni Tatabányára, de nem biztosak még abban, hogy sokáig itt szeretnének maradni. Ilyenkor természetesen nem érdemes saját lakásba fektetni. Lesz bérlakás-program a polgármester úr elképzelései szerint Tatabányán is, és ezt a kormány támogatja. A városvezetés terve az, hogy ehhez kapcsolódóan a kórház épülete városi tulajdonba kerüljön, mégpedig térítésmentesen. A kormány ezt a kérést megvizsgálja, de egyeztetnem kell az állami vagyonért felelős miniszterrel, hiszen milliárdos nemzeti vagyon „mozgatása" mindig komoly falat.
– A vasútkorszerűsítés kiemelt országos feladat. Ezen belül errefelé sokan várják a tatabányai vasútállomás felújítását, átalakítását. Ez mikorra várható?
– A látszattal ellentétben ez rendkívül bonyolult kérdés. Van vasútállomása Tatabányának – nem állítom, hogy az országban ez a legszebb. Egyes részei időközben magántulajdonba kerültek. Ebből kellene most valami modern, korszerű, szép épületet kialakítani – vagy a mostani helyére. Azt javaslom, ha egyszer csinálunk valamit, azt csináljuk rendesen, szerintem nem kínban és kényszerben fogant megoldásokra van szükség. Az elkészült terveket a kormány újra megnézi. Tisztességes, a városhoz, annak fejlődéséhez méltó szép vasútépülete legyen Tatabányának! Kössük össze a város két részét, amit a sínek most elválasztanak egymástól, kulturált és modern felüljáróval. Ez váljon díszére a városnak, ezért javaslom, hogy már a terveknél se legyenek rossz kompromisszumok. Tehát lesz vasútállomás, de nem feltétlenül a mostani tervek szerint.
– Készülnek az új sport- és rendezvénycsarnok tervei. Ahhoz, hogy 2017-ben egy nemzetközileg is elismert kézilabdacsapat várja Tatabányán a szurkolókat, még legalább egy nagy támogatóra szükség van. Ön lát erre esélyt?
– Láttam már rajzokat, úgy festenek, ahogyan egy tervpályázatban kell. A város lakói és vezetői eldöntik majd, hogy melyik tetszik nekik. A sportcsarnokot meg fogjuk építeni; annyit kértem, hogy emellett a terület rehabilitációját is valósítsuk meg. A környéken lévő sportlétesítményeket, parkokat hozzuk olyan állapotba, hogy örömüket leljék bennük a tatabányaiak! Vállaltuk, hogy betársulunk egy sportágfejlesztési programba abban az esetben, ha lesz konkrét fejlesztési koncepció arra, hogy Veszprém és Szeged mellé hogyan tudna harmadiknak belépni a tatabányai kézilabdacsapat olyanként, amely világszínvonalú produkcióra képes. Erről, ennek létesítményi és pénzügyi kérdéseiről is megállapodtunk.

Orbán Viktor: Tatabányán nem ülnek a szekéren, hanem tolják a szekeret  2014. szeptember 23. 07:00 Mórocz Károly    Hétfőn Tatabányán járt Orbán Viktor miniszterelnök. A megyeszékhely jövőjével kapcsolatos kérdésekre kértünk és kaptunk válaszokat.    – Kiemelt járműipari és mechatronikai térség lett tavasszal Tatabánya. Ez mit jelent majd a leendő pályázatoknál? Egyértelmű lesz az előny az infrastruktúra fejlesztésénél vagy egyes cégek újabb bővítéseinél?  – A rendszerváltás idején Tatabánya és szinte az egész megye válságövezetnek számított. Kész csoda, hogy mára „húzó megye