HATÁROZATOK
Gyülekezéshez való jog
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság 01000/27040-4/2014. ált. számú közigazgatási határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadta: a gyülekezési jogról szóló törvény alapján a fővárosi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszon 2014. június 16-án tartandó rendezvényt jelentett be. A demonstráció a bankok tevékenységére hívta volna fel a figyelmet, ugyanis a Kúria elnöke aznapra jogegységi tanácsülést hívott össze a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos egyes kérdések eldöntésére. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, a rendőri határozat elleni kérelmet pedig a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint több alapvető jogát sértik a támadott határozatok, többek között sérül az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezéshez való joga, és a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga.
***
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. Döntésükben elvi éllel hangsúlyozták, hogy az eljáró bíróságnak fokozott figyelmet kell fordítania a törvényi indokolási kötelezettség megfelelő teljesítésére.
Az Alkotmánybíróság az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható olyan súlyos jogszabálysértésként értékelte. A bírósági felülvizsgálat során sem kapott orvoslást, a bíróság ugyanis tévesen értelmezte az egyeztetési eljárás alkotmányos célját és nem vette figyelembe annak alapjogot védő, garanciális jellegét. (AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről: IV/1514/2014.)
A határozathoz Kiss László, Salamon László, Stumpf István, Szalay Péter és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla pedig különvéleményt csatolt.
Bizonyítékok felülmérlegelése
A Kúria Pfv.V.21.417/2013/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A jogvita a felek között azzal kapcsolatban alakult ki, hogy a szerződés értelmében kit terhel a vámellenőrzés következtében megállapított 14 %-os vám megfizetése.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság elvét, mert a Kúria a másodfokú bíróság ítéletében megállapított tényállástól úgy tért el, hogy a bizonyítékok felülmérlegelését végezte el, és nem indokolta annak szükségszerűségét. Kifejti továbbá, hogy az ítélet sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot is, mert a Kúria a hatásköri szabályok mellőzésével járt el. Az indítványozó szerint az ítélet sérti a jogbiztonság elvét, illetőleg a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
***
Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása szerint az indítványozónak nem elegendő általános alkotmányos elv sérelmére hivatkoznia, hanem konkrétan meg kell jelölnie az érintett alapjogot, ha ilyet az Alaptörvény biztosít. A jogbiztonság rendkívül absztrakt, generális elvként megfogalmazott szabályához képest a jogorvoslathoz való jog speciális szabályként jelenik meg az Alaptörvényben, így a generális-speciális szabályok egymáshoz való viszonya alapján sem fogadható el a speciális szabályra hivatkozás mellőzése. Ellenkező esetben – mutattak rá az alkotmánybírák – az Alaptörvény rendelkezései üresednének ki, válnának feleslegessé. Ugyanez vonatkozik a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog és a jogorvoslathoz való jog viszonyára: az egyikre hivatkozás nem váltja ki a másikat.
Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jog a közigazgatási hatósági eljárás és nem a bírósági felülvizsgálat vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés és a hivatkozott alaptörvényi rendelkezés között így nincs összefüggés, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 64. § d) pontja alapján az alkotmányjogi panasz ezen részét is visszautasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1812/2014.)
KEHI adószám felfüggesztése
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az adóhatóság határozatával szemben a jogorvoslati lehetőség korlátozott, abban az értelemben, hogy mind a fellebezés, mind a bírósági felülvizsgálat kizárólag annak vizsgálatára terjedhet ki, hogy az adószám-alkalmazás felfüggesztése esetén az adószám felfüggesztését a kormányzati ellenőrző szerv vezetője kezdeményezte-e, az adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását segítő kötelezettség megszegéséből kifolyólag. Nem vizsgálható ugyanakkor ebben az eljárásban a megkeresés alapjául szolgáló ellenőrzés és annak jogszerűsége, amely adott esetben azt eredményezheti, hogy olyan eljárást követően kerül sor az adószám alkalmazás felfüggesztés szankció alkalmazására, amelyre a hivatalnak hatásköre nem volt, vagy jogszabálysértő módon került sor a kezdeményezésre.
***
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés nem tartalmaz olyan normatív rendelkezést, amely sértené a jogorvoslathoz fűződő jogot. Nem talált a testület alkotmányjogilag értékelhető összefüggést a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kapcsán sem, mivel a rendelkezés a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének mérlegelési jogkörben hozható eljárási szankció alkalmazásának kezdeményezési lehetőségéről rendelkezik, márpedig az eljáró bíró által kifogásolt, az adószám-alkalmazás felfüggesztéséről szóló döntés nem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének, hanem az állami adóhatóságnak a hatásköre. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/1648/2015.)
A határozathoz Czine Ágnes különvéleményt csatolt.
VÉGZÉSEK
- A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/C. § (4) bekezdése, valamint az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet 2/B. §-a, 6/A. § (1) bekezdése, valamint 10. számú melléklete (A 2/B. § szerinti földgázforrás ára 2015. első negyedévére) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, -földgáz beszerzési árkedvezmény. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/755/2015.) Stumpf István különvéleményével.
- AFővárosi Törvényszék 22.Bf.7045/2014/3. számú végzése, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.10.417/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz,.- rágalmazás vétsége. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1975/2014.)
- A Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.715/2014/5. számú ítélete és a Váci Járásbíróság 1.P.20.516/2013/35. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, - birtokháborítás megszüntetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/780/2015.)
- A Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény helyi végrehajtásáról rendelkező 11/1999. (X. 21.) számú rendelete 21. §-a és 23. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés, - távhőszolgáltatási díj megfizetése. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/2095/2015.)
- A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 3. § (4) bekezdése, 20. § (1) és (3) bekezdése, valamint 308. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2794/2015.)
- AVeszprémi Járásbíróság 3.B.1513/2013/2. számú és a Veszprémi Törvényszék 1.Bpkf.653/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, - zaklatás, csalás. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/175/2015.)
- A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3. §-a, 4. §-a és 5. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz - devizahitel. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/962/2015.)
- A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és az egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3. § (2) bekezdése és az 5. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, - devizahitel, forintosítás. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/996/2015.)
- A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.228/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, - szabálytalan kézbesítés.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/820/2015.)
- A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdése és 271. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a Kúria Pfv.V.21.416/2013/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/421/2014.)
