| Az Európai Uniót külső erők akadályozzák a határok lezárásában Éjfélkor lezárásra kerül a horvát-magyar határszakasz, mert az Európai Unió alkalmatl | | Éjfélkor lezárásra kerül a horvát-magyar határszakasz, mert az Európai Unió alkalmatlannak bizonyult saját külső határainak megvédésére. Befolyásos civil szervezetek, és a NATO vezetői is nyomás alatt tartják az uniós politikusokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón közölte, hogy az Európai Tanács tegnapi ülésén sem született olyan döntést, ami lehetővé tenné az Európai Unió külső határainak megvédését, emiatt Magyarország tagállami szinten kell lépéseket tegyen a határok védelmére. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Görögország továbbra sem felel meg a schengeni jogszabályoknak, a bevándorlókat korlátozás nélkül beengedik, majd nem regisztrálják. A schengeni rendszer hibás működése Görögországgal kezdődik, mert az ország határai nyitottak, az afrikai és közel-keleti migránsok korlátozás nélkül özönlenek Görögországon át az Európai Unió területére. A kormány ezért úgy döntött, hogy éjféltől lezárja a teljes horvát határszakaszt az illegális bevándorlók előtt. A határátkelőhelyek továbbra is üzemelnek, tehát aki legálisan lépne Magyarország területére, az semmilyen korlátozásba nem ütközik. Magyarország déli határainak lezárására vélhetően addig lesz szükség, ameddig az Európai Unió döntést nem hoz arról, hogy az unió külső határait közös erővel lezárja, vagy a tagállamokat saját schengeni külső határaik megvédésére – uniós kötelezettségeik betartására – rákényszerítse. Szeptember közepén huszonnyolc európai szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, amiben felszólították az európai vezetőket, hogy engedélyezzék a korlátlan bevándorlást, és ne zárják le az Európai Unió határait. Ellenkező esetre megosztottságot és konfliktusokat helyeztek kilátásba. A Katholisches.info magazin a nyilatkozat kapcsán hangsúlyozta, hogy azt nem csak nyugat-európai szabadkőműves páholyok, hanem Görögország Nagypáholya és Olaszország Nagypáholya is aláírta. Görögországon és Olaszországon át húzódik az Európába irányuló bevándorlás két fő útvonala, és hazánk amiatt szorult rá a déli határok lezárására, mert Görögország ellenőrizetlen módon, korlátlanul engedi be Európába a migránsokat olyan országokból, ahol nemzetközi terrorszervezetek kiterjedt hálózata fegyveres harcot folytat az állam ellen. Mint a fenti nyilatkozat is mutatja, az Európai Unió vezetői fokozott nyomásnak vannak kitéve a bevándorlást ideológiai alapon támogató "civil szervezetek" részéről. A NATO vezetői szintén nyomást gyakorolhatnak az Európai Unió politikai vezetőire, mert a korlátlan bevándorlás Európába importálja a terrorizmus kockázatát, ami lehetővé tenné a NATO számára, hogy rendfenntartó erőként újradefiniálja magá |
Több mint ötezer rendőr tüntetett Párizsban a forráshiány, a bevándorlás miatt növekvő erőszak, és az igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt. A szerdai tüntetés Párizsban, az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt zajlott. Franciaországban már több megmozduláson is részt vettek rendőrök, mert a Charlie Hebdoban történt eset óta folyamatosan nő az utcai erőszak. Október 6-án lelőttek egy rendőrt a nyílt utcán, és az egyenruhások egyre növekvő fenyegetésnek vannak kitéve a tömeges bevándorlás miatt. Az elkövető már a tragédia előtt börtönben lett volna, azonban átmenetileg elhagyta a fogdát, majd nem tért vissza börtönbüntetését letölteni, ehelyett egy rendőrre támadt. A tüntetés szervezői emlékeztettek, hogy a Charlie Hebdoban történt eset igazi hősei a rendőrök voltak, akiket gyakorlatilag teljesen elfelejtettek, ehelyett a sajtó a szenzációval, a szatirikus lap reklámozásával, és a tolerancia erőltetésével volt elfoglalva. Ez egy megnyilvánulása annak, hogy a rendőri hivatást semmilyen tisztelet nem övezi Franciaországban, ami ideális közeget teremt a bűnözők számára. A tüntetésen részt vevők arra is felhívták a figyelmet; nincs megfelelő felszereltségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a migránsok tömeges beengedésének következményével, de ha lenne is, az igazságügyi rendszer akkor sem alkalmas arra, hogy a bűnözők ellen érdemben fellépjenek. A rendőrök nem rendelkeznek kellően széles jogkörökkel, miközben a bűnözőknek csak egyre több szabadságjoga van. Jean-Claudde Delage, a tüntetést szervező rendőrszakszervezet tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó részt kell vegyen a rendőrök megítélésének javításában, mert jelenleg egy ellenséges környezetben kell garantálniuk a közrendet, ahol az emberek "szükséges rossznak" tartják a rendőröket, miközben jogvédő szervezetek foggal-körömmel védelmezik a bűnözőket, és a sajtó ebben támogatja őket. A megmozdulás egy szemléletes példája annak, hogyan kellene működjenek a szakszervezetek; ha egy országban a szakszervezetek csak az ellenzék kormánydöntési szándékának eszközeként lépnek fel, de két kormányváltás közt vezetőik passzivitásba húzódnak, akkor az adott szakszervezet vezetői korrumpálódtak. Európa-szerte ehhez hasonló kiálláshoz lenne szükség, hogy a rendfenntartás megkapja a szükséges forrásokat a válsághelyzet kezeléséhez. |
Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége nyílt követeléseket fogalmaz meg a magyar kormánnyal szemben. Konkrét törvénymódosításokat követelnek, és a civiljeik feletti ellenőrzést akarnák enyhíteni. A Mandiner birtokába jutott dokumentumok szerint tavaly novemberben az Egyesült Államok budapesti nagykövete – a kitiltási ügy közepette – egy nem a nyilvánosságnak szóló, parancsoló hangnemű iratot adott át a magyar félnek, ami összesen 27 követelést tartalmazott konkrét törvénymódosításokra vonatkozóan. Az Egyesült Államok a médiával, a bíróságokkal, a civil szervezetek ellenőrzésével, a választási törvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatban lépett fel határozott követelésekkel. A Magyar Idők említi, hogy egyes követeléseknek konkrét eredménye is volt, Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van az egyházügyi törvény módosítására, amit szintén az amerikaiak követeltek. Washingtonnak tehát határozott elképzelései vannak arról, hogyan és miről kellene törvényt hozzon egy – névlegesen – szuverén ország. Az amerikai fél nyomásgyakorlása mindemellett olyan formában történik, hogy azt a liberális sajtó teljesen elfogadható gyakorlatként tudja feltüntetni a nyilvánosság számára. Az Egyesült Államok követeléseinek lényege ugyanis teljes mértékben összhangban van azzal a gyakorlattal, amit a "nyugati demokráciák alapjának" tartanak, vagyis, hogy a média, a bíróságok és a civil szervezetek függetlenek legyenek a kormánytól és az államtól. Csakhogy, a mai nemzetközi környezetben ami nem a kormány kezében van, az egy külföldi döntéshozó központ kezébe kerül. A javaslatok lényege éppen ez lenne: a kormánytól azt várják el, hogy nagyobb mozgásteret engedjen a médiának és a civil szervezeteknek, mert ezen a téren az Egyesült Államok külügyi érdekeinek képviselete zavartalanul zajlik. André Goodfriend ("jóbarát") ennek az elgondolásnak megfelelően "a gyakorlatban is megtekintette a civil szféra működését", és személyesen megjelent, amikor egy október végi "civil" megmozdulást követően kormányellenes tüntetők a Fidesz-székház épületében kárt tettek. 2014 október 24-én a Hetek arról számolt be, hogy az Orbán-kormány tart egy esetleges CIA felforgató művelettől Magyarországon. A napilap összefüggést látott aközött, hogy korábban "gyanús körülmények közt", különböző korrupciós ügyek miatt bukott meg a cseh kormány, valamint hivatkozik arra, hogy a prágai lapok titkosszolgálati akciót sejtettek a történtek mögött. Nyilvánosan nem ismert annak pontos listája, hogy az amerikai fél milyen követelésekkel lépett fel Magyarországgal szemben. A történtek azonban egyértelművé teszik, hogy az Egyesült Államok egyeduralmi helyzetben lévő szuperhatalom pozíciójából, gyarmatként kezeli Magyarországot. 2014-október 21-én az amerikai külügyminiszter nem fogadta személyesen Magyarország újonnan kinevezett külügyminiszterét Washingtonban, ehelyett egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett. A lekezelő gesztust megelőzően a magyarországi liberális sajtó kiterjedt lejárató kampányt folytatott a külügyminiszter személye ellen, ami egyértelművé tette, hogy a liberális ellenzéki sajtó tisztában volt az amerikai külügy Szijjártó Péterrel kapcsolatos állásfoglalásával már azt megelőzően, hogy az hivatalosan láthatóvá vált volna. Mint kiderült, az Index.hu egy amerikai sajtóorgánumon keresztül kapott jelzést arra, hogy lejárató kampányt kell folytasson az újonnan kinevezett külügyminiszter ellen. Zdzisław Sadowski lengyel közgazdász július végén azzal jellemezte az Egyesült Államok kapcsolatát más országokkal, hogy "ha egyszer az amerikai csapatok belépnek egy országba, békés úton soha nem távoznak". Ez a gyakorlat pedig hazánkra nézve is igaznak bizonyul. Alig egy évvel a kitiltási botrányt követően az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol Magyarországra. 2015. szeptember 17-én 500 amerikai katona érkezett hazánkba egy hadgyakorlatra hivatkozva. Akkori sajtóinformációk szerint az amerikai hadsereg alakulatai október végéig tartózkodnak Magyarországon. Az amerikai katonák azonban nem vonulnak ki október végén. Ehelyett már bejelentették az újabb hadgyakorlatot, aminek részeként ismét több száz amerikai katona érkezett, a kormány pedig lehetővé tette az idegen csapatok Magyarországon állomásozását – nem csak az Európai Unióra (cseh katonák érkezése), hanem a NATO tagállamokra vonatkozóan, ami így a hosszú távú amerikai jelenlétet is engedélyezi. Biztonságpolitikai szakértők szerint egy idegen ország titkosszolgálatai állnak az Európára – így Magyarországra is – zúduló migrációs hullám mögött. Magyarország infrastruktúrája egy szándékos túlterhelésnek lett kitéve, ami a rendvédelmi erők lekötésével alkalmatlanná teszi az országot az önvédelemre. Amikor Lázár János szeptember 4-én bejelentette, hogy a Magyarországon jelen lévő migránsokat szervezett módon kezdik továbbutaztatni Ausztriába, egyben azt is elismerte, hogy a válsághelyzet az ország rendőri erőinek egészét leköti, és ha nem intézkednek, 24 órán belül megbénulhat Nyugat-Magyarország közlekedése. Ilyen helyzetben nincs szükség több ezer amerikai katonára, mert hazánk rendvédelme olyan mértékben túlterhelt, hogy amiatt néhány száz fő is elég ahhoz, hogy a kormány kénytelen legyen bármit megtenni, amit az amerikaiak követelnek. Mindez azonban nem ad felmentést azon kormánypolitikusok számára, akik teljesítenék egy idegen ország követeléseit. Magyarország egy új utat kell keressen, ami lehetővé teszi, hogy a globális politikában – ha nem is önállóan, de a térségi országokkal közösen – független cselekvőként vegyen részt. A szíriai konfliktus rámutatott arra, mitől félnek leginkább az amerikaiak: ha egy nyomásgyakorlás alatt álló ország egy rivális nagyhatalomhoz fordul segítségért. Ez a lépés ugyanis az amerikai hegemónia felszámolására tett törekvést jelent, és egy olyan pozíciót vetít előre, amiben a magát jóbarátnak nevező diplomata újra kénytelen lenne egyenlő félként tárgyalni más országok képviselőivel. |
Okinava prefektúra kormányzója megsemmisítette az amerikai légierő újabb bázisának építésére kiadott engedélyeket. Az amerikaiak Nago városa mellett építettek volna újabb katonai repülőteret, de a helyi lakosság ellenzi azt, és az amerikai jelenlét az évek alatt belpolitikai tényezővé vált. A Kyodo hírügynökség beszámolója szerint Onaga Takesi, Okinava kormányzója értesítette a védelmi minisztériumot arról, hogy az ő kormányzósága alatt nem fog megépülni a létesítmény, mert ez a választók többségének akarata. Az Egyesült Államok katonai létesítményei áthelyezésének ügye közel két évtizede húzódik; a jelenleg Ginovan területén működő támaszpont kitelepítéséről amiatt született döntést, mert a helyi lakosság tömeges jelleggel tett bejelentéseket az amerikai katonák által elkövetett szexuális zaklatásokról és nemi erőszakról. |
Az Okinava területén állomásozó amerikai katonák a helyi hatóságok szerint több ezer alkalommal követtek el nemi erőszakot a környéken élő civilek közt. Ebből több mint ezer esetet nyugati jogvédő szervezetek is elismernek. 2014-ben az Associated Press a Freedom of Information Act alapján több mint ezer eset részletes adataihoz jutott hozzá, melynek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az amerikai katonák gyakorlatilag semmilyen büntetést nem kapnak nemi erőszak elkövetése miatt. Így a helyi lakosok zaklatása semmilyen kockázattal nem jár számukra; feletteseiktől büntetést nem kapnak, a helyi törvények pedig nem érvényesek rájuk. Az AP által megszerzett adatbázis szerint mintegy ezer nemi erőszak esetből összesen 244-et követett büntetés. A kiszabott büntetés mindössze 53 esetben volt szabadságvesztés, ami az amerikai hadsereg által is rögzített esetek alig 5%-a. Egyéb esetekben a bűncselekményt elkövetők megrovást kaptak, míg a nemi erőszakot elkövető amerikai katonák háromnegyede semmilyen büntetést nem kapott. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az amerikai hadsereg által is rögzített, hivatalos adatok, és pontosan senki nem tudja, összesen hány bűncselekmény történt. A jelenség azonban egyértelműen tömeges jellegű, mert az évek során az amerikai katonák által elkövetett nemi erőszak belpolitikai tényezővé vált Japánban. Miután a kormány hosszú éveken át semmit nem tett a civil lakosság védelmében, Onaga Takesi már azzal a választási ígérettel nyerte el a kormányzói posztot, hogy ő nem fogja megengedni az újabb amerikai létesítmények építését. A Ginovan területén működő létesítmény kitelepítéséről közel két évtizede született döntés. Japán kiszolgáltatott helyzetéből adódóan az amerikai bázisok működése kezdetben egy külpolitikai és katonai kérdés volt – később a civil lakosság ellen elkövetett bűncselekmények és azok büntetlensége miatt vált belpolitikai tényezővé; a kormány kiszolgáltatottsága és nyilvánvaló alávetettsége miatt nem tudja megbüntetni a bűnelkövetőket (az amerikaiakat kritizálni egy politikus karrierjének végét jelentheti), az amerikai hadsereg pedig láthatóan semmilyen visszatartó erőt nem alkalmaz. Onaga Takesi hangsúlyozta, hogy a bázis megépítésének ellehetetlenítése választási ígérete volt, emiatt ahhoz a továbbiakban is tartja magát, és az ő kormányzósága alatt nem épülhet újabb amerikai katonai létesítmény Okinava területén. A döntés abból a szempontból is jelentős, hogy a prefektúrában található az ország amerikai bázisainak 74%-a, és itt állomásozik a Japánban jelen lévő amerikai katonák több mint fele. Okinava esetében ez 25800 amerikai katonát jelent, mintegy 19000 járulékos személyzettel. A helyi média szerint két évtized alatt több tízezer nő ellen követhettek el nemi erőszakot. |
A világ első leszbikus püspöke bejelentette, hogy el kell távolítani a kereszteket a templomokról, mert az zavarja a muszlimokat. Eva Brunne, a svéd Evangélikus Lutheránus Egyház püspöke szerint sérti az országba bevándorlóként érkező muszlimok vallásos érzületeit, hogy a keresztény templomokon kereszt van, ezért el kell tüntetni azokat. Emellett azt is javasolta, hogy a keresztény templomok alakítsanak ki külön imaszobákat a muszlimok számára, ameddig nem tudnak elegendő mecsetet építeni. Brunne azt is javasolta, hogy Stockholmban a kikötők közelében található templomokról minden olyan képet is távolítsanak el, amin kereszt látható. Szerinte a templomokat úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen bármely másik vallás hívőinek is, akik bevándorlóként érkeznek Svédországba. Ferenc pápa korábban arra szólította fel a plébániákat és más egyházi intézményeket, hogy fogadjanak be bevándorlókat. Szerinte az elöregedő Európát a bevándorlók tarthatják életben. Mivel a pápa láthatóan nem vallási vezetőként funkcionál, hanem liberális politikusként, a nyugati kereszténység képtelen a belső megújulásra, és homoszexuális "vallási vezetők" a nyugati világ uralkodó ideológiája által diktált nyilatkozatokat tesznek a migrációs válság kezeléséről. A leszbikus püspök nyilatkozatát Stockholmban legalább annyira nem tartják irányadónak, mint amennyire a papság világi hatalomtól távoltartott képviselői sem tartják irányadónak a pápa nyilatkozatait. Patrik Pettersson, egy stockholmi pap kijelentette, hogy nem hajlandó a keresztény templomokat egyszerű közterekként kezelni. Jelenleg a közterek a nem-keresztény személyek elvárásainak is meg kell feleljenek, és a nyugati egyházakon belül olyan mértékben tetőzni látszik a bomlási folyamat, hogy magas rangú vezetők gyakorlatilag átadnák az évtizedekkel korábban még keresztény Európát egy idegen kultúrának. |
A szervezők becslése szerint mintegy kilencezren gyűltek össze Drezdában, hétfő este, a Pegida bevándorlás ellen tiltakozó tüntetésére. Németország leállítja a bevándorlást, vagy szembe kell nézzen egy erősödő függetlenségi mozgalommal. A Pegida ("Patrióta Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen") 2014 októberében kezdett tüntetéseket szervezni Drezdában – kezdetben néhány száz, majd több ezer fő részvételével. A Dresdner Neueste Nachrichten újság most a hétfő esti megmozdulás kapcsán emlékeztet arra, hogy Tatjana Festerling, a Pegida jelöltje júniusban a helyi választásokon a szavazatok mintegy 10%-át szerezte meg, és a mozgalom támogatottsága a migrációs válság hatására egyre nő. Festerling a hétfő esti tüntetésen felszólította a kormányt, hogy Szászország tegyen lépéseket a Németországtól és az Európai Uniótól elszakadás irányába, mert Berlin bevándorláspolitikája lehetetlenné teszi az ország megvédését. A hétfő esti megmozdulás során egy akasztófát állítottak fel, amire Angela Merkel neve is felkerült. |
Angela Merkel támogatottsága fokozatosan csökken, ahogy egyre több bevándorló érkezik Németországba. A hatóságok becslései szerint év végére másfél millió migráns kérhet menedékjogot Németországban, ami a második világháború óta történt legnagyobb népmozgás térségünkben. A tömeges bevándorlás mostanra nem csak a német gazdaságot fenyegeti és a társadalmi feszültségeket fokozza, de az ország területi egységét is megbonthatja. A Pegida képviselőjének tegnap esti bejelentése azt mutatja, hogy Németország-szerte várható a függetlenségi mozgalmak megerősödése, és a bevándorláspárti politika fenntartása szélsőséges esetben az ország széteséséhez is vezethet. Csütörtökön Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke bejelentette, hogy amennyiben a szövetségi kormány nem hajlandó fellépni a bevándorlás azonnali leállítása érdekében, Bajorország Németországtól függetlenül fogja lezárni saját határait. Pénteken a bajor kormány már azzal fenyegetett, hogy a szövetségi kormány tagjai alkotmánybíróság előtt kell feleljenek, amiért semmit nem tesznek az észak-afrikai és közel-keleti migránsok határon kívül tartása érdekében. Seehofer nyilatkozata – melyben kijelentette, hogy Berlintől függetlenül, Vlagyimir Putyinnal együttműködve akar hozzájárulni a válság rendezéséhez – azt mutatja, hogy Bajorország nem csak a belpolitika és rendfenntartás, de a külpolitika terén is hajlandó független lépéseket tenni, ha a szövetségi kormány nem állítja le a tömeges bevándorlást. A Pegida képviselőjének bejelentése tehát nem első és nem is utolsó eset; Németország-szerte erősödő függetlenségi törekvések és szeparatista mozgalmak megjelenéséhez vezethet, ha a szövetségi kormány a többségi lakosság ellenállását figyelmen kívül hagyva, erőszakkal akarja eltorzítani az ország kulturális-civilizációs hátterét. |
|
|
|
|
|
