Igazságszolgáltatás a hadiözvegyeknek és hadiárváknak
[Kormányzat] 2015.10.22 19:00"2015. október 23-án Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő beszédet mond a Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos nemzeti szövetségének, valamint a Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesületének ünnepi közgyűlésén. A Magyar Országgyűlés – több képviselő mellett – a Lázár János által jegyzett törvénymódosítással idén, a II. világháború lezárásának 70. évfordulóján igazságot szolgáltatott azoknak a hadiözvegyeknek és hadiárváknak, akik 1938 és 1945 között vesztették el hozzátartozóikat.
1949-ben az akkori Magyar Állam egyértelmű politikai okoknál fogva megvonta a hadiözvegyi vagy hadiárva jogosultságot azoktól, akik hozzátartozója a II. világháború idején, 1938. novembere és 1945 májusa között a Magyar Királyi Honvédség, illetve a Csendőrség állományában szolgálatot teljesítve életét vesztette. Az, aki a második világháborúban Magyarországért harcolt és a Szovjetunió ellen küzdött, 1949 után az ország ellenségeként bűnösnek számított. Ezzel az akkori kormány megbélyegezte a II. világháború minden a katonáját, különösen azokat, akik az életüket áldozták hazájukért, de megbélyegezte azokat az özvegyeket és árvákat is, akik elvesztették családtagjaikat a háborúban. 1990 után érdemi kárpótlásban és érdemi kártalanításban nem részesültek.
Az Országgyűlés 2015. június 23-án - több képviselő mellett – Lázár János kezdeményezésére törvénymódosítást fogadott el, amely a hadigondozási ellátásra jogosultak körét kibővítette. A törvénymódosítással, amely a második világháború befejezésének 70. évfordulóján, 2015. július 4-én lépett hatályba a Magyar Országgyűlés igazságot szolgáltatott a második világháborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák és munkaszolgálatosok özvegyeinek és árváinak, illetve mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt Magyar Királyi Honvédség és a Csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától, rendfokozatától, és attól, hogy a II. világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés következtében más ország állampolgárává vált. Ez volt az elmúlt 25 év magyar jogtörténetének első olyan törvénymódosítása, amely az 1947-es párizsi békeszerződéstől függetlenül azokra is kiterjeszti a döntés pozitív következményeit, akik 1947-ben elveszítették a magyar állampolgárságukat.
2015. július 4-től napjainkig hadigondozott ellátásra közel 42 ezer kérelem érkezett.
2015. október 23-án 11 órakor a törvénymódosítás egyik előterjesztőjeként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő beszédet mond a Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos nemzeti szövetségének, valamint a Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesületének ünnepi közgyűlésén.
1949-ben az akkori Magyar Állam egyértelmű politikai okoknál fogva megvonta a hadiözvegyi vagy hadiárva jogosultságot azoktól, akik hozzátartozója a II. világháború idején, 1938. novembere és 1945 májusa között a Magyar Királyi Honvédség, illetve a Csendőrség állományában szolgálatot teljesítve életét vesztette. Az, aki a második világháborúban Magyarországért harcolt és a Szovjetunió ellen küzdött, 1949 után az ország ellenségeként bűnösnek számított. Ezzel az akkori kormány megbélyegezte a II. világháború minden a katonáját, különösen azokat, akik az életüket áldozták hazájukért, de megbélyegezte azokat az özvegyeket és árvákat is, akik elvesztették családtagjaikat a háborúban. 1990 után érdemi kárpótlásban és érdemi kártalanításban nem részesültek.
Az Országgyűlés 2015. június 23-án - több képviselő mellett – Lázár János kezdeményezésére törvénymódosítást fogadott el, amely a hadigondozási ellátásra jogosultak körét kibővítette. A törvénymódosítással, amely a második világháború befejezésének 70. évfordulóján, 2015. július 4-én lépett hatályba a Magyar Országgyűlés igazságot szolgáltatott a második világháborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák és munkaszolgálatosok özvegyeinek és árváinak, illetve mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt Magyar Királyi Honvédség és a Csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától, rendfokozatától, és attól, hogy a II. világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés következtében más ország állampolgárává vált. Ez volt az elmúlt 25 év magyar jogtörténetének első olyan törvénymódosítása, amely az 1947-es párizsi békeszerződéstől függetlenül azokra is kiterjeszti a döntés pozitív következményeit, akik 1947-ben elveszítették a magyar állampolgárságukat.
2015. július 4-től napjainkig hadigondozott ellátásra közel 42 ezer kérelem érkezett.
2015. október 23-án 11 órakor a törvénymódosítás egyik előterjesztőjeként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő beszédet mond a Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos nemzeti szövetségének, valamint a Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesületének ünnepi közgyűlésén.
