Feladó: MVSZ Sajtószolgálat
Dátum: 2016. október 3. 16:47
Tárgy: MVSZ: Mi lesz Veled, Magyarország? - Patrubány Miklós az október 2-i népszavazásról
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Így múlik a világ dicsősége…
Mi lesz Veled, Magyarország?
Gondolatok az október 2-i eredménytelen népszavazás nyomán
A Magyarok Világszövetsége nem alakított ki előzetes testületi álláspontot a magyar kormány által a kötelező betelepítés ellen kezdeményezett népszavazás ügyében. Ilyen esetben a Szövetség álláspontját mindig a Szövetség elnökének álláspontja képviseli. Magam a világhálón közvetített és utólag is megtekinthető szeptember 15-ei nemzetpolitikai előadásomban kifejtettem, hogy ebben a helyzetben, tekintettel a már kitűzött népszavazásra, a hazáját szerető embereknek egyetlen választásuk maradt: nemmel szavazni.
Eredménytelensége miatt ez a népszavazás a kormány súlyos, bukással felérő kudarca, különös tekintettel a teljesen fékeveszett kampányra, a számolatlanul eltékozolt forint milliárdokra.
Ezt a népszavazást elrendelni, súlyos politikai hiba volt. Ezt a népszavazást nem szabadott volna a kormánynak kezdeményeznie.
Elsősorban azért, mert Orbán Viktor kétharmados országgyűlési többsége megfosztotta közjogi erejétől a népszavazást. Történt ez az alaptörvény elfogadásakor, amikor szándékosan kihagyták belőle a népfelséget szavatoló kulcsmondatot, amely szerint Magyarországon a legfőbb hatalom a népé, amely hatalmát időnként közvetlenül, népszavazással gyakorolja. Az alaptörvény ezzel szemben a legfőbb hatalmat az Országgyűlés kezébe helyezi. Az Országgyűlés pedig, a ma hatályos jog szerint – amint azt már eddig is ötször megtette – hatodszor is módosíthatta volna az alaptörvényt a kötelező betelepítési kényszer kivédésére. Most, az eredménytelen népszavazás után is megteheti, de csak nagyfokú legitimitás- és presztízsveszteséggel.
Másodsorban azért, mert „aki másnak vermet ás…".– mondja egy magyar – nem dakota – közmondás. Ugyancsak az Orbán Viktor vezette kétharmad változtatta meg a népszavazás érvényességi küszöbét, feltolva azt a jelenlegi 50%+1 fős szintre. Ezzel a drasztikus lépéssel gyakorlatilag kormány-monopóliummá tették magát a népszavazást. Ám ez a csillagászati magasságú küszöb – nem utolsósorban az erre építő ellenzék aktív kampánya – a tízmilliárdos kampány dacára a kormánynak is magasnak bizonyult. Orbánék tehát a másnak ásott csapdába maguk estek belé.
A Magyarok Világszövetsége azt kéri Orbán Viktortól, hogy az általa már bejelentett alaptörvény módosítással egyidejűleg állítsák vissza a népszavazás érvényességi küszöbét a korábbi szintre, ha másért nem, legalább az általuk sokszor hivatkozott népakarat iránti tiszteletből.
Harmadsorban azért, mert az EU külső hatalmi beavatkozása szóba sem jöhetett volna, ha a magyar politikai osztály nem ratifikálja kritikátlanul az ország szuverenitását több ponton feladó lisszaboni szerződést. Márpedig abban, hogy ez így történt, el nem évülő felelőssége van a mai kormánytöbbségnek is. A magyar emberek jól emlékeznek, hogy Orbán Viktor és frakciója Gyurcsány Ferenccel karöltve szavazta meg a lisszaboni szerződést, éjszakai aláírásának másnapján, még mielőtt olvashatták volna a sokszáz oldalas dokumentum magyar fordítását, és anélkül, hogy erre kötelezhetőek lettek volna.
A népszavazás eredménytelensége azonban nem csak kezdeményezőjére hull vissza. A ráfordított energia, pénz és kihívás miatt a vereséggel felérő eredménytelenség még a kezdeményezőknél is súlyosabban érinti Magyarországot. A népszavazási kampány, a maga egyoldalúságával, a kampányokban mindig kiéleződő ellentéteivel és nem utolsósorban azáltal, hogy a felelősséget magára Magyarország népére tolta, alkalmat adott arra, hogy a világsajtóban Magyarországot elképesztően rossz színben tüntessék fel. Ezért az eredménytelen népszavazás legfőbb szenvedő alanya maga az ország, Magyarország lesz. A magyar nemzet erről a mélypontról indulva kell megtalálja maga számára a kiutat. Ám ehhez be kell látnia a magyar politikai osztálynak, hogy Magyarország jövője nem a nemzetállam, még csak az erős nemzetállam sem. Mindennemű nemzetállam alkalmatlan arra, hogy megmentse a magyar nemzetet, hogy leküzdje Trianont, hogy megmeneküljön „Európa Trianonjától", a rászabadított migránsözöntől. Magyarország jövőjét egyedül a Szent Korona országának helyreállítása szavatolhatja, mert „történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet."
A kellőképpen át nem gondolt, és eredménytelensége miatt kudarcba fulladt „kvóta-ügyi" népszavazásnak a magyar élet szempontjából egyetlen előremutató hozadéka van: egy nemzeti szempontból életfontosságú ügyben közelebb hozta az igazságot. Az igazság kimondása a magyar emberek számára életbevágó. A kampány hevében Orbán Viktor ismételten kimondta az igazságot a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, és az Igen-ek győzelmére vitt 2004. december 5-i népszavazásról: 1. A december 5-i népszavazás nemzetstratégiai jelentőségű tett volt. 2. Az Igen-ek győzelmével végződött december 5-i népszavazás nélkül 2010-ben sem hozta volna meg a kétharmados Fideszes többségű Országgyűlés a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadását lehetővé tevő törvényt.
A teljes igazság kimondása – az, hogy ezért a Magyarok Világszövetségét köszönet illeti – még most is várat magára. De már nem sokáig. Mert a magyar politikai osztálynak ezután tudomásul kell vennie, hogy amíg Magyarország kormányai páriaként kezelik a magyar nemzeti ügy legelkötelezettebb szolgálóját, a Magyarok Világszövetségét, mindig akad majd egy-két millió magyar ember, aki kételkedni fog a kormány nemzetiként tálalt ügyeinek tényleges nemzeti voltában – annak minden következményével...
Velünk az Isten!
Budapest, 2016. október 3-án
Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke
