Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2011. május 25., szerda

9.688 - Dr. Léhmann György > Jogbiztonsági katasztrófa okából

From: Dr. Léhmann György
Date: 2011. május 24.
Subject: Könyörgés, hogy segíthessek
To: Kutasi József Antal
  

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  irata  


Jogbiztonsági katasztrófa okából


          (Az Alkotmány hivatalos magyarázatából:                                                                       

„Az állam az előre meghatározott szabályokat köteles magára nézve is megtartani. Ezáltal valósulhat csak meg az állampolgárt védő jogbiztonság intézménye, a jogállamiság”).

 

Megrendítő volt az elmúlt nap délutánján telefonon hallgatnom azt, ahogy folyamatosan segítségért fordultak hozzám többen, több ezer károsultakat képviselve számomra ismeretlen honfitársaim azért, hogy segítsek.

Segítsek abban, hogy a hitelező bankok által egyoldalúan diktált, tisztességtelen, erkölcstelen és törvénytelen devizaalapú kölcsönszerződések alapján magyar emberek tízezreinek létbiztonsága ne kerülhessen veszélybe.

Szerintem nincs olyan érző magyar ember, aki ezeket a szavakat is hallva ne ígérte volna meg azt, hogy minden tőle telhető módon segít, ezért így tettem én is.

Immár sokadik alkalommal és módon keresem újólag az értelmes, és nem csak látszólagos segítségnyújtási lehetőséget abban a szilárd meggyőződésemben, hogy a jelenleg kialakult törvénytelen állapot honfitársaim tízezreinek nyomorúságán túl az Alkotmányba és ezen belül a jogbiztonságba vetett hit teljes kudarcát, csődjét is jelenti.


Az alábbi sorok az ígéretemnek megvalósulása érdekében íródnak.

Ismerve az OTP Jelzálogbank Zrt. Mint hitelező és zálogjogosult, valamint adósok és zálogkötelezettek között 2008. január 17-én létrejött „DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOG-TIPUS KÖLCSÖNSZERZŐDÉS” elnevezésű szerződésnek iratom mellékletében olvasható, főkötelezettségekkel kapcsolatos tartalmát,

feltételezve azt, hogy valamennyi Magyarországon aláírt, bármely hitelező által egyoldalúan meghatározott 

devizalapu kölcsönszerződés főkötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések az általam ismert szerződéstől lényegesen nem térnek el,

tudva azt, hogy az ezeket a fajta szerződéseket elemző mindazon ügyvédek, akik a hitelezőkkel megbízási,

vagy egyéb jogviszonynál fogva nincsenek kapcsolatban – egybehangzóan, ellenvetés nélkül állítják azt, hogy a vizsgált szerződések tisztességtelenek, erkölcstelenek és törvénytelenek,

tudva azt, hogy a szerződéseket közgazdász szemlélettel és tudással elemző közgazdászok egybehangzóan,

ellenvetés nélkül állítják azt, hogy ezeknek a kölcsönszerződéseknek megkötésük után történt hitelezők általi egyoldalú megváltoztatása miatti adósi többletkiadásoknak 2/3-ad része a PSZÁF hivatalos közleményében írtakat is megsértve törvénysértően, logikátlanul és indokolatlanul lett megállapítva,

 tudva azt, hogy a fentiek alapján kétségtelenül tisztességtelennek, erkölcstelennek és törvénysértőnek

minősíthető kölcsönszerződések bíróságok általi alapos érdemi vizsgálata, a vizsgálat eredményeként pedig ítélet hozatala egyetlen alkalommal sem történt meg,

 tudva azt, hogy a PSZÁF hivatalos közleményei ellenére azt követően sem tett semmiféle intézkedést

kötelezettségét megszegve a törvénytelenségek kiküszöbölésére, hogy a törvénytelenségekről tudomást szerzett,

 tudva azt, hogy Lengyelországban ugyanilyen jellegű és jogi megítélésű kölcsönszerződések esetén a

szerződések megkötése utáni módosítások által a Magyarországi állapothoz képest 1/3-ad többletköltsége merül fel az adósoknak,

 tudva azt, hogy bírósági ítélettel érdemben még nem vizsgált kölcsönszerződések hitelezői felmondását

követő végrehajtási eljárásban a Magyar Állam eltűri azt, hogy akár bírósági végrehajtás szabályai szerint, akár bírósági végrehajtási szabályokat semmibe véve két hónap elteltével tömeges kilakoltatások történjenek,

 tudva azt, hogy a Kolontári vörösiszapkárosodás miatti kártérítési perekben akadálya nem volt annak, hogy

valamennyi peres eljárásban a Fővárosi Bíróság soronkívüli eljárásban és példamutatóan, érdemi tárgyalásra, bizonyítás felvételre már az első tárgyaláson sort kerítően tárgyaljon úgy, hogy ugyanebben az időszakban a Fővárosi Bíróság devizalapu kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos minden peres eljárásban a Polgári Perrendtartás 124. § 1. bek-ben irt 30 napos határidőt semmibe véve akár három hónappal később dönt a tárgyalhatóság kérdésében,

 a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos jogszabályok elegendő ismeretében arra a

meggyőződésre jutottam, hogy a

Magyar Állam a társadalom által vitatott erkölcsiségű szerződések vizsgálatára irányuló szándék elhallgatásával,

 Legfőbb Ügyészség a károsultak nagy számára tekintettel biztosított jogi lehetőségek igénybe nem vételével,

 a PSZÁF a tisztességtelen, erkölcstelen és törvénytelen kölcsönszerződések miatti állapot tudomásulvételével

 olyan állapot alakult ki, hogy magyar honfitársaimnak a törvényeket minden körülmények között betartva személyesen kell küzdeni a jogbiztonság, a jogállamiság helyreállítása érdekében.

 

A küzdelem célját abban jelölöm meg, hogy mindaddig ne történhessen egyetlen kilakoltatás sem, ameddig legalább egyetlen bíróság előtti peres eljárásban nem dönti el a bíróság azt, hogy érvényes, vagy érvénytelen szerződés alapján történik a végrehajtás.

 Erre a bírói döntésre a Fővárosi Bíróság előtt egy-két hónapon belül álláspontom szerint lehetőség van a következők miatt:

 2011. február 28-án személyesen adta le keresetlevelemet elegendő számban és mellékletekkel együtt a Fővárosi Bíróságon a kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatosan, teljeskörü vizsgálatot remélve.

 Mai napon telefonon érdeklődtem a Fővárosi Bíróság az ügy száma iránt, telefonon közölték a számot:

 P.21.033/2011. 

 Valamint azt is közölték, hogy kereseti kérelmemet idézés kibocsátása nélkül elutasították, előttem egyenlőre ismeretlen okok miatt.

 Tehát abban a szerencsében van részünk, hogy még egyszer idézés kibocsátása nélkül nem tudja elutasítani a Fővárosi Bíróság keresetlevelemet újabb három hónap múlva, hiszen a mostani hiánypótlás után a 132. § alapján tárgyalnia kell ebben az ügyben.


A célhoz vezető utat ezek után abban látom, hogy mivel remélhetőleg egy héten belül végzést is kapok, további 45 napunk van a hiány pótlására. Ebből mindösszesen 14 napra gondolva

tisztelettel felkérek

minden Kollégámat, hogy most olyan kereseti kérelmet rakjunk össze közös erővel, melynek elbírálása után nem kell szégyenkeznünk a nemzet előtt.

 

Természetesen személyem a legkevésbé fontos az ügy további menetében, készséggel vállalom a jövőben is, de inkább hajlok arra, hogy az együttműködő ügyvédek döntsenek a perbeli fellépésre leginkább alkalmas ügyvéd személye felől. Természetesen ez tőlem származó meghatalmazással bárki számára lehetséges a fenti perben.

Azt pedig elvárom a Fővárosi Bíróságtól, hogy az az egyetlen bíró, aki az ügyben dönt, tárgyalási napokra és ehhez szükséges felkészülési időszakra szakítsa meg törvénykezési szünetét. Azzal, hogy ez a bíró ha lehet ne az legyen, akinek három hónapig tartott az, hogy megállapítson keresetlevelemben olyan hiányt, amiről még most sem tudok.

 

Amennyiben fentiekben megfogalmazott, kétségbeesett kiáltásommal egyet értenek e levelem olvasói, arra

k é r e m

Őnöket, hogy az ügy támogatása céljából keressenek meg mindenkit, akinek fontos lehet a nemzet sulyos problémájának tisztességes, alkotmányos és törvényes megoldása.


Melléklet:
> Ide kattintani! > könyörgés - szerződés.doc, 3 757 KB < Ide kattintani!


Siófokon 2011. május 24. napján.

                                                                                                         

Léhmann György