Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2013. szeptember 20., péntek

17.793 - Bokor Imre: Sajnálom, hogy némi idődet igénybe vettem, de szeretném bemutatni neked, hogy igazolások nélkül ne higgyél senkinek!


Feladó: 

Bokor Imre

Dátum: 2013. szeptember 20. 1:03
Tárgy: VÁLASZLAP
Címzett: jozsef@kutasi.eu

KEDVES JÓSKÁM!
                        Halaszthatatlan elfoglaltságom (és távollétem) miatt, csak most  reflektálhatok leveledre, illetve Szalay  minden(!) alapot nélkülöző, beteges agyműködésére jellemző intrikájára.
            Indításként, be kell mutatnom neked Szalayt, aki barátjának szólított és tart Téged, mert a személyiségére jellemző, behízelgő, nyalakodó és tolakodó stílusába  ez a megszólítás is beletartozik.
            Részleteiben:
            1/ Szalay  apja: Szalay VLAGYIMIR, az MKP majd az MDP tagja  és a BKV párttitkára, bizonyos magyarázatot ad Szalay  viselkedésére,
            2/ Szalay Róbert a SZTALIN Akadémia gyorstalpaló tanfolyamát végezte1953-ban és 56-ban már századosi rendfokozattal rendelkezett, mint Rákosi Mátyás komisszárja oktatta a Tatai Tiszti Továbbképzős hallgatókra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom „mesés” történetére, és a munkásmozgalom feledhetetlen nagyjaira: Kun Bélára, Szamuely Tiborra, a Lenin fiúkra és – főként – Sztalin elvtársra (a Sztalin Akadémia  névadójára),
            3/  Szalay Róbert az MDP, majd az MSZMP tagja volt
            4/ Szalay Róbert egy ideig a Kilián laktanyában volt, elmondása és  leírása szerint ő foglalta el a Kiliánt október 23-án , az esti órákban, bár egy későbbi feljegyzésében azt rögzítette, hogy Csiba százados laktanyaparancsnok  zártatta be egy irodába, ahonnan kiszabadult és a HM telefonvonalon  hívta a HM ügyeletes tisztjét (Maléter Pál ezredest), jelentkezett nála és kérte, hogy  jöjjön a Kiliánba, tegyen rendet, mert nagy a fejetlenség. Maléter  meg is érkezett október 25-én, saját kezűleg agyonlőtt két felkelőt (Lásd. Pongrátz Gergely: CORVIN KÖZ 1956, 68. oldal), majd 28  Pesti Srácot kizavart az Üllői útra, ahol a szovjet harckocsik géppuskával  lelőttek hét fiatalt, a többinek sikerült bemenekülni a Corvin közbe.
            Szalay azt is nyilatkozta, hogy 24-én reggel felsorakoztatta a századát és elsőként lépett fel a bevonuló szovjetek ellen. Egy későbbi újságcikkből kiderült, hogy Bánkuty Géza alhadnaggyal közösen  foglalták el a Kiliánt és elsőként lőttek a szovjetekre.  Bánkuty nyilatkozatából viszont az derült ki, hogy soha nem járt a Kiliánban és  a forradalom első három napján ki sem tette a lábát a lakásából. Kérdés csupán az, hogy honnan volt Szalaynak százada, ha mégis előkerült valahonnan  egy század, akkor mit tett Csiba Lajos  laktanyaparancsnok,  és ki adott ki tűzparancsot  vagy  ki nem vezényelt „tüzet szüntess” vezényszót a corvinisták elleni lövöldözésre vagy beszüntetésére? Ha pedig Szalaynak  valóban volt százada, akkor miért hívta Malétert rendet teremteni?
            A legfőbb ügyész felé írt feljelentésemben kértem Szalay  letartóztatását, mert háborús bűnt  követett el a Pesti Srácok elleni fellépésével,  vagy pedig hazugság volt a Kilián birtokbavételéről terjesztett nyilatkozata.
5/ Szalay Róbert százados (komisszár, politikai tiszt)  1956 novemberétől 1957 márciusáig pufajkás volt, április 4-re  kitűntetésre is felterjesztették eredményes munkájáért (dr. Székely  Sándor őrnagy,  pufajkás századparancsnoktól kapott információ  szerint),
6/ Szalay Róbert 1957-ben leszerelt   és megkezdett egyetemi tanulmányait folytatta 1959-ig, amikor történelem szakos középiskolai tanári oklevelet kapott (nem diplomát). Nyilvánvaló, hogy a forradalomban nem vett részt, mert  ha  részt vett volna, akkor  portásként sem alkalmazták volna az egyetemen.
7! Szalayt soha sem vonták felelősségre ’56-os  tevékenysége miatt,  két iskolában is  tanítgatta a fiatalokat  hazánk történelmére, beleértve az ellenforradalmárok  „szörnyű tetteit” is, akik ellen, Horn Gyulával egyetemben és a szovjet harcosokkal „karöltve” biztosította Kádár  uralmát és  példátlan méretű megtorlását!
8/ Szalay Róbert  közbűntényes   figura, akit 1962-ben négy évi börtönbüntetést kapott (ebből hármat leült), mert a szeretőjét felbujtotta arra, hogy lopja el a férje szolgálati fegyverét és adja át neki. A fegyvert megtalálták Szalay lakásának kéményében.  Szalay jellemtelenségét fémjelzi, hogy a bírósági tárgyaláson egy  szépen vasalt  zsebkendőt nyújtott át bűntársának, hogy törölje meg  könnyező szemecskéit, de a  zsebkendőből kihullott egy cédula, amelyen Szalay arra figyelmeztette  drága Marikáját, hogy okosan valljon, mondja azt, hogy egy meggondolatlan pillanatában tette a ridiküljébe a fegyvert, mert ha előre megfontolt (megbeszélt) változatot adja elő, akkor súlyosabb  büntetést kapnak.  Mentette (volna) magát a felbujtó, de a papirka a bírák kezébe került.  Jelenleg a peranyag  dossziéban egy borítékban  megtalálható a zsebkendő és a feljegyzés is.
Nos tehát, kedves Jóska,- ez a gátlástalan hazudozó  politikai tiszt (pufajkás) elmélkedik arról, hogy milyen eszméket tanultam   Leningrádban  egy katonai híradó mérnöki egyetemen. Ez az egyetem nemzetközileg is elfogadott mérnöki diplomát  adott (és ad ma is) a végzős hallgatóknak,  ezért  honosították az én diplomámat is a Műszaki Egyetemen.
  A külföldi fakultáson nem volt  politikai tantárgy,  én pedig nem vettem részt soha (S O H A !)  politikai továbbképzésen.  Az MDP tagja sem voltam, kiutazásom előestéjén jelezték, hogy tagjelöltként jelentenek be a szovjeteknek, de mivel nem tettem eleget a lenini  instrukcióknak, nem fizettem tagsági díjat és nem végeztem pártmunkát, ezért  nem lehettem  az MDP tagja. Felvételi kérelmem sem volt,  ezt mindenkinek írásban kellett kérni és két ajánlót mellékelni.
  Hazatérésem után agitáltak, hogy lépjek be az MSZMP-be, de nemet mondtam és nem léptem be! Szalay hiába húzta alá a  kiskirályok mundérban c. könyvemben  vázolt  pályafutásomat,  párttag nem voltam és nem lehettem, de a második kiküldetésemkor is ezt jelezték a szovjetek felé (még ilyen apróságban is hazudtak), amikor  Minszkben, majd Penzában vettem részt szakmai továbbképzésen. Kétségtelen, hogy  párttagokat is kiküldhettek volna, de ezeken a tanfolyamokon  „hülyék” nem vehettek részt,  matematikai és  elektronikai ismeretek nélkül semmire sem mentek volna. Ez igazolható azzal is, hogy  Leningrádba is küldtek ki jó elvtársakat (hármat is kiszuperáltak), a nevük is fellelhető a HM-hez tartozó levéltárban, de egy-két év után az Akadémia  hazaküldte őket, mert képtelenek voltak  egy kétismeretlenes másodfokú egyenlet megoldására is. A szovjetek nem azt nézték, hogy ki tud  nagyobb politikai hadovát leverni és párttagsági könyvét lobogtatni, ha nem  tette le az előírt szakvizsgákat, akkor  utazhatott haza tagsági könyvecskéjével a zsebében.
Szalay azt  írta a  levélkéje végére, hogy a közlése 100%-osan hiteles.
Íme a hitelesség kritikája és szerzőjének a „sánta kutya”-díjra való felterjeszthetőség  igazolása:
1/ Egyetlenegy Szalay által megjelölt pártba sem akartam belépni és nem is léptem be! Ismétlem: egyetlenegybe sem!
2/ Az előző  megjegyzésből  következik, hogy sehonnan sem ebrudalhattak ki!
3/ A Szovjetunióba való kiküldetés előtt  csupán szakmai káderezés volt, a KGB ebben nem vett részt, nem is  volt lehetősége, de nem is érdekelte őket a párttagság kérdése.  Az sem volt zavaró körülmény, hogy édesapám csendőr főtörzsőrmesteri  rangban volt  a  háború előtt, és az sem, hogy én híradó cserkész és híradó levente voltam (Kispesten)  a ’45 előtti években.
4/ A „bolsevizmus magasztos eszméjét” nem szívhattam magamba, mert a nem könnyű szakanyagok elsajátításával foglalkoztam, és diploma munkámat nem csak írásban, hanem   használható formában meg is építettem, a varrisztorral működő impedancia kiegyenlítésű berendezés elkészítésével, ami 1%-os bolsevik eszmét sem tartalmazott. A bolsevik eszméket a Sztalin Akadémián sajátították el a Szalay féle  komisszárok,   a Híradó Mérnöki Akadémia profilja eltért  az itthoni Sztalin Akadémiáétól!
5/ A forradalmat nem csak a Szovjet Hadsereg tiporta  vérbe, hanem a Szalay féle pufajkások is! Beleértve az eltiprást követő megtorlást, főként a pufajkások és a vérbírák részéről!
6/ Hazatértemet követően nem a legmodernebb és legmegbízhatóbb  fegyvernemhez (a rakétásokhoz)  kerültem, hanem a Zrínyi Miklós  Katonai Akadémiára, a híradó tanszékre, tanári beosztásba,- vagyis a  tanult szakterületem  oktatásával foglalkoztam. Tanári, főtanári beosztásokban voltam kb. 7 évig, akkor kerültem a minden tanár számára KÖTELEZŐ CSAPATSZOLGÁLATRA a rakéta dandárhoz,  ami nem  minősült legmegbízhatóbb fegyvernemnek, és ezzel még egy   tiszthelyettes is tisztában van! A dandárnál  szűk négy évet szolgáltam (tehát  Szalay megjegyzésével ellentétben nem  ott kezdődött a katonai karrierem), majd visszakerültem a  ZMKA-ra főtanári és főmunkatársai beosztásokba, és a rádióelektronikai tanszék vezetése volt az utolsó beosztásom, pontosabban a Kiskirályok mundérban c. könyvem miatti nyudijba  paterolásom után,  Antall József miniszterelnöksége idején a ZMKA parancsnok tudományos helyettesévé neveztek ki.  A tanszékvezetői hely pedig ezredesi rendfokozati kategóriába van, de  azt csupán  20 (azaz húsz) év után kaptam  meg, mert a parancsnoki felterjesztésnél mindig ott volt a ZMKA MSZMP pártbizottság első titkárának a nemleges  bejegyzése, mivel nem felejtették el, hogy nem léptem be az MSZMP-be.
Ami pedig a jellemet illeti: EGYEDÜL ÉN TAGADTAM meg a ZMKA tiszti állományából, hogy részt vegyek Kádár ravatalának megszemlélésén.  Én fogadtam  volna Szalay Róbertet (miniszteri parancsra) a ZMKA állományába, mint a parancsnok tudományos (rektor) helyettese, de Raffay Ernő leállíttatta a felvételét, majd az FKGP katonai kabinet vezetőjeként (nem voltam az FKGP tagja!!!)  szintén én fogadtam Szalay kérését, hogy vegyük fel a kabinetbe, de Lányi Zsolt  megtiltotta, hogy oda kerüljön, sőt a „fehér házba” sem engedélyezte a belépését. Akkor még nem tudtam  Szalay piszkos múltjáról, azért próbáltam segíteni neki, mert simulékony módon   dörgölődött hozzám és megjátszotta a vétlen, elesett és kisemmizett  embert. Tipikus csúszó-mászó féreg volt, aki a mai napig  öltögeti piszkos nyelvét rám, mert számos elvtársával egyetemben,  nem képes megemészteni, hogy  a Kádár banda egyik főguruját (Czinege Lajost, és egyes egyedül csak őt!!!) a KISKIRÁLYOK MUNDÉRBAN c. könyvem hatására felelősségre vonták,  megfosztották a hadsereg-tábornoki  rangjától és elvették tőle a jogtalanul (a honvédség pénzén és  kiskatonákkal, valamint  polgári alkalmazott szakemberekkel átépített) lakását, amelyben a kutyáknak is külön helyiségük volt, sőt majomketrec is tartozott az objektumhoz, amelyet az őrsség katonáinak kellett  tisztán tartani.
Talán még azt is megemlíthetem a jellemem és a kint tanuló két bajtársam jellemét bemutatva, hogy 1956-ban, a forradalom  idején, a következő táviratot küldtük haza a Szabad Kossuth Rádióba, ahol  november 2-án, az esti hírekben 19.02-kor beolvasták a nyilatkozatunkat. A Forradalom Hangja c.  New-Yorkban 1957-ben, hazánkban pedig 1989-ben megjelent kiadvány 358. oldalán olvasható a következő szöveg: Itt a Szabad Kossuth Rádió. A leningrádi híradómérnöki (Sic!) akadémián tanuló magyar tisztek ma táviratban jelentették be, hogy egy emberként az új nemzeti kormány  és a katonai forradalmi tanács mellé állnak. Magukévá teszik a forradalmi munkásság, ifjúság, és parasztság jogos követeléseit. Kérik  a nemzeti kormányt és a Forradalmi Katonai Tanácsot, azonnal rendelje vissza őket Magyarországra. (Sic!)
Az Akadémián  három végzős tiszt  volt: Halász András őrnagy, Balogh Béla főhadnagy és Bokor Imre főhadnagy.
És ezek után, egy senkiházi, jellemtelen, hazug és börtönviselt szedegeti össze a valótlanságokat (kitalált,   dolgokat) egy szépnek és hihetőnek tűnő csokorba, hogy  kiemelkedjen abból a  posványból, amelyben évtizedek óta  dagonyázik.         Egyszer már alaposan  megütötte a bokáját, amikor a bíróságon hasonló hazugságok miatt  elmarasztalták.  Még  a bírónak is hazudott  és sajnáltatta magát, hogy csak részletekben képes kifizetni az ítéletben  megszabott összeget, a bíró már-már  el is hitte a könnyes siránkozását, de a végrehajtó azt konstatálta, hogy a bankban  bőven van forintja, sőt valutája is!  Le is emelték a bírságot és a végrehajtót megillető összegeket a számlájáról.  Ha nem hazudik, akkor  kevesebből is megúszta volna…
Mivel a bíróság  ítéletében benne van, hogy a jövőben tartózkodjon a valótlanságok hangoztatásáról, és ennek ellenére most  szinte  tételesen  megismételte a hazugságait, ezért készüljön fel  egy újabb  folyószámla csökkentésre. Veszem a fáradtságot és ismét  kioktatom arra, hogy nem, érdemes sárral dobálózni, mert piszkos lesz a keze és üresedik a bugyellárisa.
  Kedves Jóska!

Sajnálom, hogy   némi idődet igénybe vettem, de szeretném bemutatni neked, hogy  igazolások nélkül ne higgyél senkinek!  A szavakkal könnyen lehet dobálózni és sokakat megtéveszteni, ezért ecseteltem számodra  egy  kaméleon történetét, aki már annyira hazudik, hogy  önmaga is  elhiszi amit mond, bele ivódott a  képzelt történet és egyedül a politikai tisztekre jellemző dumával   tartja a lelket önmagában és népszerűsíti magát hiszékenyek vagy tájékozatlanok előtt.
Kívánok számodra minden jót, főként jó egészséget és további eredményes  közéleti munkát, amely rendkívül hasznos az olvasóid számára. Ezt az anyagot szabadon  felhasználhatod tetszésed szerint, semmilyen megkötésem nincsen.
                Tisztelettel búcsúzom                                                     

Bokor Imre.

Kutasi József Antal írja:
Nem felelek a KUTASI JÓZSEF ANTAL – POLITIKAI HÍRFUTÁR oldalán megjelenő írások, képek, valamint linkelt oldalak tartalmáért, ami nem az én álláspontomat tükrözi. Azért csak a szerzők vállalják a felelősséget!"