Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2016. szeptember 27., kedd

21.407 - Orosz Igazságügyi Minisztérium: Petőfi Sándor valóban Szibériában raboskodott

Feladó: Béla Szalontai
Dátum: 2016. szeptember 27. 15:55
Tárgy: Meddig lehet húzni a történelem átírását???
Címzett: jozsef.kutas
i.eu

A hivatalos OROSZ  honlapon,  -már CSAK  NEM  tételezi fel senki, hogy HAZUDNAK!!!???,-   ott olvasható Petőfi IGAZI  története. Amire SE a magyar TUDOMÁNYOSSÁG, SE  a magyar HADTÖRTÉNET,  DE  még a sajtó SEM volt kíváncsi!
Én tudom  miért!
      MERT  RENGETEG ÉRDEKET  SÉRT,  az IGAZSÁG  KIMONDÁSA!!!!
JÓ  MAGYAR  szokás szerint. Mivel én szeretem az igazságot, ezért a lenti sorokat ajánlom MINDENKINEK.
A meg nem talált PETŐFI= LEGENDA!
A  megtalált   PETŐFI,  = NEM  KELL!!!!!
Valaki RENDBE  TUDNÁ  ezt az országot RAKNI????.....
-szalontay-

Petőfi Sándor

Dátum: 2016. június 17. 11:50
Tárgy: Petőfiért! 
- Orosz Igazságügyi Minisztérium: Petőfi Sándor valóban Szibériában raboskodott – tehát a kozákok elhurcolták Segesvár környékéről és  Szibériában halt meg !

Tegnap a Magyarok Világszövetségének székházában megtartotta könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóját Alakszej Vasziljevics Tyivanyenko, korunk egyik legismertebb Petőfi-kutatója. A magyar sajtó egyetlen képviselője sem jelent meg.
Miként a Magyar Tudományos Akadémia és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei úgyszintén távol maradtak.
Pedig Tyivanyenko professzor könyvében olyan információ látott napvilágot, amelybe alighanem beleremeg a hivatalos magyar tudománnyosság. Kíváncsian várjuk, milyen magyarázkodásba kezd most Hermann Róbert...

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Fuksz Sándor elnökhelyettes, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora és Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója,
az MVSZ Elnökségének és Petőfi Sándor Bizottságának tagja társaságában fogadta a Burjátországból érkezett orosz professzort.

Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko ünnepélyesen átadta a Magyarok Világszövetsége elnökének azt a föld-ereklyét, amelyet Barguzinból, Petőfi Sándor sírjáról hozott.
Ezt követően A.V. Tyivanyenko bemutatta idén, orosz nyelven megjelent könyvét <http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/2731-petofiert-meghivo-sajtotajekoz
tatora-tyivanyenko-professzor-uj-konyvenek-bemutatoja> ,
melynek címe: A titokzatos idegen Szibériában, alcíme: Petőfi Sándor rabként Barguzinban.

A könyv részletesen ismerteti Petőfi Sándor szibériai életszakaszát, és egy olyan információt közöl, amely minden valószínűség szerint új fejezetet nyit a magyar állam és szakosított intézményeinek életében.
Legalábbis a Petőfi Sándor életének és halálának kutatásáért felelős intézmények, valamint a magyar hadifoglyok sorsának követéséért, emlékük ápolásáért közpénzből fenntartott állami intézmények életében.

A.V. Tyivanyenko könyvében közli – és mi is itt megtesszük – az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma hivatalos honlapjának (
www.minjust.ru <http://www.minjust.ruu> ) azon világhálós címét, amelyen a Bajkálon túli
területek büntetésvégrehajtási intézeteinek történetét ismertetik, és ahol tételesen ez az állítás szerepel:
1849-ben deportáltak magyar szabadságharcosokat Szibériába, és közöttük volt a neves magyar költő,
Petőfi Sándor is.


A szóban forgó világhálós cím: http://to75.minjust.ru/node/4144
Címe fordításban: A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története

A fent hivatkozott, és a magyar „tudományosságot" súlyos kihívás elé állító
mondat, pedig ez:

В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти
столетней истории политической каторги.  Вскоре за ними последовали
участники польского национально-освободительного движения,
борцы за свободу
Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи),
а позже
петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных
социалистических партий.

"1826-ban érkeztek a Bajkálon túli területre a dekabristák, és ezzel
kezdődött a politikai büntetőtáborok évszázados története.

"Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a

magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt
Petőfi S.-t),
és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták,
populisták, a különböző szocialista pártok képviselői...."

Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása,
aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal. Talán, tudóshoz méltóbb lett volna a tagadás helyett kutatni az igazságot…