From: 1946 kutasi <kutasi1956@gmail.com>
Date: 2016-09-27 7:36 GMT+02:00
Subject: Piliscsaba Polgár > Kutasi József Antal
To: jozsef.kutasi.eu
Date: 2016-09-27 7:36 GMT+02:00
Subject: Piliscsaba Polgár > Kutasi József Antal
To: jozsef.kutasi.eu
"Talán sokan nem is tudják, hogy egy kis piliscsabai utcában milyen különleges életútú lakos éli nyugdíjas napjait."
Megjelent:
Piliscsabai Polgár 2016. szeptember 01. PILISCSABA VÁROS KÖZÉLETI HAVILAPJA
9 - dik oldal HELYTÖRTÉNET
Felelős kiadó: Piliscsaba Város Önkormányzata XXVI. évfolyam, 9. szám
Főszerkesztő: Sólyom Ágnes
Munkatársak: Palkovics Mária, Szűcs Emese
Elérhetőségeink: piliscsabai.p
Tel.: +36 70 866 3289
Forrás: kutasi.blogspot.hu
Talán sokan nem is tudják, hogy egy kis piliscsabai utcában milyen különleges életútú lakos éli nyugdíjas napjait.
Kutasi József Antal '56-ban kényszerült elhagyni Magyarországot, Németországba került, onnan költözött Piliscsabára, ahol a számos mozgalmas év után lelkesen szerkeszti hírblogját.
Kutasi József Antal 1936. július 26-án látta meg a napvilágot, idén ünnepelte 80. születésnapját. Fiatalkorában úttörő volt, majd a Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagja és titkára lett, ezután pedig a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetéhez került. Részt vett a munkásmozgalomban is, fontosnak tartotta a kommunista propaganda továbbítását az emberek felé.
1956 januárjában a Magyar Dolgozók Pártjának tagjelöltje lett a pilisjászfalusi Kiscsévi Állami Gazdaságban, ahol agronómusként dolgozott.
A szabadságharc idején fordított hátat a kommunista ideológiának, és lett kommunistaellenes forradalmár. „A forradalom ideje alatt tudtam meg az igazságot, hogy a kommunisták és azok hatalma minket csak hazugsággal és becsapással neveltek az ő módjuk szerint arra az életre, amit ők jónak láttak és vezettek" – írja. Katona nem volt, mivel az októberi forradalomban való részvétele miatt november 20-án elhagyni kényszerült Magyarországot.
Pilisjászfaluról Leányváron, Dorogon és Győrön keresztül Ausztriába menekült, majd Németországban – némettudás hiányában – vasmunkásnak állt. 1960-tól 65-ig eladóként dolgozott, és szupermarket-vezető lett. Nagyon fontosnak tartja az ebben az időszakban végzett németországi emigráns politikai tevé- kenységeit. Európa több országában járt, hogy felkeresse emigrációban élő magyar honfitársait, és több európai emigráns újságnál jelentek meg írásai. 1987-től önálló áruforgalmazó volt, majd 2001-ben, 65 éves korában vonult nyugdíjba.
A magyar kommunista vezetés megbüntette azzal, hogy csak 13 év után mehetett látogatóba Magyarországra hozzátartozóihoz. Utána az összes politikai tevékenységét be kellett fejeznie Münchenben, ez volt a kikötése a hazai kormánynak. '65-től élt a német városban, de az utasításnak megfelelve, minden magyar tevékenységétől visszavonult, bár a foglalkozása által találkozott magyar vásárlókkal, akikkel beszélgethetett.
A kommunista kormány 1957 után felfüggesztette magyar állampolgárságát, melyet 1993-ban adott vissza az új magyar, demokrata kormány.
Hazatérte után költözött Piliscsabára, ahol több rokona és barátja is el van temetve, így Leányvár és München mellett idevalósinak is tartja magát.
2009. október 23-án a Független Újságírók Szövetsége nemzetépítő tevékenységéért a „Nemzeti Újságírás bronz" fokozatú kitüntetését adományozta Kutasi Józsefnek.
Magát politikai hírfutárnak aposztrofálja, és a mai napig nagy aktivitással szerkeszti az oldalát, melynek saját maga által megfogalmazott célja: „Minél előbb egy új, szebb, jobb és szabad Magyarországot alkotni."
A Magyarországon és a nagyvilágban élő magyaroknak és más nemzetiségűeknek nyújt tájékoztatást arról, ami az Anyaországban történik.
Véleménye szerint a magyaroknak csak saját erejükből lehet a radikális rendszerváltást tovább folytatni.
Szűcs Emese
______________________________
KORMÁNYHOZ INTÉZETT DEKLARÁCIÓ > Budapest, 1956. október 30.
Nyilatkozat > Budapest, 1956. október 30.
A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem együttes tanácsülésének tagjai az ifjúság oldalán hitet tesznek a független, demokratikus és szocialista Magyarország felépítése mellett.
A tanácsülés tagjai ünnepélyesen kijelentik, hogy a magyar nép szabadságharcával, annak megindulásától teljesen egyetértenek és ezért a felelősséget az egyetemi ifjúsággal együtt ország-világ előtt vállalják. Ebből az ünnepélyes deklarációból kiindulva az egyetemi tanácsülés Nagy Imre miniszterelnökhöz a következő egyetértésben és közösen hozott határozatait és javaslatait terjeszti elő. Kívánságai felsorolása előtt nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ennek a nyilatkozatnak a pontjai a magyar nép döntő és legsürgősebben megoldandó problémáit tartalmazzák:
1. Követeljük a szovjet csapatoknak Budapest területéről támaszpontjaikra való azonnali és teljes visszavonását.
2. Követeljük, hogy a szovjet csapatok Magyarország területét záros határidőn belül hagyják el. Minthogy a varsói szerződés szerint itt tartózkodó szovjet csapatokat a magyar nép ellen használták fel, felkérjük a kormányt a varsói szerződés egyoldalú felmondására, mely egyedül biztosítja a szovjet és a magyar nép további barátságát.
3. A két Egyetem Tanácsa, számítva az egyetemi ifjúság teljes támogatására, a szovjet csapatok Budapestről történő teljes kivonása után minden szellemi, fizikai és anyagi erejét felajánlja az újjáépítésre, és felhívja az ifjúságot, hogy erre készüljön fel.
4. A szabadságért hősi halált halt ifjúság, munkásság és honvédség hozzátartozóinak, továbbá a szabadságharcért súlyos sebeket szenvedett ifjúság, munkásság és honvédség hozzátartozóinak gyors megsegítésére a két Egyetem Tanácsa 200.000.- forintot ajánlott fel. A tanácsülés a további megsegítés kérdésében a már megindult országos mozgalomhoz való csatlakozást javasolja.
5. A kormány helyezze a székhelyét a parlamentbe és helyezze magát a budapesti és vidéki ifjúság, munkásság, bányászság és honvédség együttes fegyveres alakulatainak védelme alá. Csak ilyen módon látjuk biztosítva azt, hogy programját külső és visszahúzó belső erők befolyásától mentesen a nép érdekeinek megfelelően tudja végrehajtani.
6. A kormány sürgősen gondoskodjék arról, hogy az összes külképviseleteink – beleértve az ENSZ képviseletet is – mindenütt a világon a most vérrel kiharcolt eredményeket és kitűzött nemzeti célokat képviseljék.
7. Kérjük a kormányt, hogy bátor kezdeményezéssel álljon az események élére, és ne kövesse azt a halogató, a követeléseket utólag teljesítő politikát, amely hazánkat ebbe a szörnyű állapotba hozta. Ne az események áradata sodorja a kormányt, hanem a kormány vezesse a magyar életet a kibontakozás felé.
8. A nemzeti kormány készítse elő az általános titkos szavazást több párt részvételével.
9. Kívánjuk az ifjúság felfegyverzésének és a felfegyverzett munkásalakulatokkal való egyesítésének halogatás nélküli gyors végrehajtását az ország rendjének biztosítása érdekében.
10. Minthogy a munka megindulásához fent felsoroltakat alapfeltételeknek tekintjük, nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy az egyetemi munka, a romok eltakarítása, az oktatás megindulása csakis a szovjet csapatoknak Budapestről való teljes elvonulása után kezdődhetik meg.
11. A fenti követelmények a legsürgősebb és legfontosabb lételemei egyfelől annak, hogy Nagy Imre bizalmat kapjon és ez a bizalom megszilárduljon, másfelől annak, hogy minden téren, tehát a mi egyetemi oktatási és tudományos munkánk terén is, az élet meginduljon.
Éppen ezért nem kívánunk itt az egyetemi oktatás terén most részletkérdésekkel foglalkozni, mindez a későbbi konszolidált időszak munkája lesz, egyetlen kérdést azonban mégis fel kell vetnünk: követeljük az egyetemi autonómia teljes visszaállítását.
Végül a tanácsülés tagjai ünnepélyesen felemelik óvószavukat, hogy ha akadna valaki, aki az egyetemi ifjúsággal szemben akár csoportos, akár egyénenkénti felelősségre vonást akarna megkísérelni a szabadságharcban történt bárminemű részvételért, akkor a két Tanács tagjai ünnepélyesen kijelentik, hogy ilyen felelősségrevonás esetén teljes közösséget vállalva a szabadságharcos ifjúsággal, a saját egyetemleges felelősségrevonásukat is követelik.
Budapest, 1956. október 30.
BUDAPEST IMŰSZAKI EGYETEM és az ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM TANÁCSAI
Dr. Gillemot László sk.
2016. OKTÓBER 19., SZERDA
21.489 - A Fidesz azt kéri mindenkitől, hogy méltóságteljesen ünnepelje az 1956-os forradalom 60. évfordulóját
A Fidesz méltóságteljes ünneplésre kér mindenkit
Tegnap, 12:43 > 2016. október 18.
A FIDESZ AZT KÉRI MINDENKITŐL, HOGY MÉLTÓSÁGTELJESEN ÜNNEPELJE AZ 1956-OS FORRADALOM 60. ÉVFORDULÓJÁT
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és alelnöke kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a huszadik század legnagyszerűbb magyar teljesítményének méltó megünneplése nemzeti ügy. Magyarországon 2010 óta teljes körűen érvényesülhetnek a szabadságjogok, ezért nem ismétlődhetnek meg a tíz éve a Gyurcsány-kormány hibájából történt elfogadhatatlan és tűrhetetlen erőszakos események - mondta.
Kifejtette: senkinek nem kell félnie a véleménynyilvánítás szabadságától vagy a gyülekezési jog gyakorlásától, ugyanakkor "úgy gondoljuk, hogy ennek megfelelő viselkedést kell elvárni a magyar politikai közösség egészétől". Megdöbbentőnek nevezte, hogy az elmúlt napokban "egyes ellenzéki politikusok odáig mentek, hogy nem csupán megzavarni akarják a nemzeti ünnepet, hanem a fizikai erőszak lehetőségét sem zárják ki".
A kormánypárti politikus ezt a lehetőséget kategorikusan elutasította, elfogadhatatlannak, antidemokratikusnak és 1956 örökségével össze nem egyeztethetőnek nevezte. "A nemzeti ügyek elé senki nem állíthatja saját pártpolitikai ambícióit" - mondta, majd hozzátette, remélik, ha már tíz éve Gyurcsány Ferenc és a szocialista kormány "tönkretette" 1956 ötvenedik évfordulójának megemlékezését, akkor senki nem készül most hasonlóra.
Gulyás Gergely az akkor történtekről szólva közölte, 2006-ban azért nem lehetett méltó módon ünnepelni, mert a Gyurcsány-kormány "erőszakot, rendőrterrort, gumilövedéket, gumibotot, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket és viperát vetett be, nem válogatva néhány száz erőszakos és több tízezer békés tüntető között".
A Fidesz politikusa egészen megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy az MSZP, amelynek jogelődje "1956 vérbefojtásában fogant" a másik négy parlamenti frakció gesztusát nem értékelve elutasította annak a közös nyilatkozatnak az aláírását, amelyben közös emlékezésre kérik a világon élő összes magyart. A népszavazással kapcsolatban az elmúlt hetekben azzal lehetett találkozni, hogy mintha politikai igazság nem létezne, csak és kizárólag jogi igazságokkal szabad foglalkozni - mondta a fideszes képviselő, megjegyezve, "ha itt a jogi igazságot keressük, akkor elég egyértelmű: az MSZP a mai napig is az MSZMP jogutódja", és elődje volt az, amely 1956-ban elárulta, vérbe folytatta és megtorolta a forradalmat.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a Fidesz vasárnap a fővárosi Kossuth térre vár mindenkit, ahol - mint mondta - büszkén és méltóságteljesen szeretnének ünnepelni a magyar miniszterelnök és a lengyel elnök beszédeivel.
A kormánypárti politikus kérdésre válaszolva helyesnek és egy régi adósság törlesztésének nevezte a kabinet azon döntését, amely munkaszüneti nappá tette nagypénteket, erről szerinte nincs szükség egyeztetni a munkavállalók érdekképviselőivel.
Kifejtette: senkinek nem kell félnie a véleménynyilvánítás szabadságától vagy a gyülekezési jog gyakorlásától, ugyanakkor "úgy gondoljuk, hogy ennek megfelelő viselkedést kell elvárni a magyar politikai közösség egészétől". Megdöbbentőnek nevezte, hogy az elmúlt napokban "egyes ellenzéki politikusok odáig mentek, hogy nem csupán megzavarni akarják a nemzeti ünnepet, hanem a fizikai erőszak lehetőségét sem zárják ki".
A kormánypárti politikus ezt a lehetőséget kategorikusan elutasította, elfogadhatatlannak, antidemokratikusnak és 1956 örökségével össze nem egyeztethetőnek nevezte. "A nemzeti ügyek elé senki nem állíthatja saját pártpolitikai ambícióit" - mondta, majd hozzátette, remélik, ha már tíz éve Gyurcsány Ferenc és a szocialista kormány "tönkretette" 1956 ötvenedik évfordulójának megemlékezését, akkor senki nem készül most hasonlóra.
Gulyás Gergely az akkor történtekről szólva közölte, 2006-ban azért nem lehetett méltó módon ünnepelni, mert a Gyurcsány-kormány "erőszakot, rendőrterrort, gumilövedéket, gumibotot, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket és viperát vetett be, nem válogatva néhány száz erőszakos és több tízezer békés tüntető között".
A Fidesz politikusa egészen megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy az MSZP, amelynek jogelődje "1956 vérbefojtásában fogant" a másik négy parlamenti frakció gesztusát nem értékelve elutasította annak a közös nyilatkozatnak az aláírását, amelyben közös emlékezésre kérik a világon élő összes magyart. A népszavazással kapcsolatban az elmúlt hetekben azzal lehetett találkozni, hogy mintha politikai igazság nem létezne, csak és kizárólag jogi igazságokkal szabad foglalkozni - mondta a fideszes képviselő, megjegyezve, "ha itt a jogi igazságot keressük, akkor elég egyértelmű: az MSZP a mai napig is az MSZMP jogutódja", és elődje volt az, amely 1956-ban elárulta, vérbe folytatta és megtorolta a forradalmat.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a Fidesz vasárnap a fővárosi Kossuth térre vár mindenkit, ahol - mint mondta - büszkén és méltóságteljesen szeretnének ünnepelni a magyar miniszterelnök és a lengyel elnök beszédeivel.
A kormánypárti politikus kérdésre válaszolva helyesnek és egy régi adósság törlesztésének nevezte a kabinet azon döntését, amely munkaszüneti nappá tette nagypénteket, erről szerinte nincs szükség egyeztetni a munkavállalók érdekképviselőivel.
Forrás: MTI
