2013. július 12., péntek
17.375 - Alaposan félreértették a Kúria múlt heti döntését azok, akik úgy vélték, az a bankok győzelmével zárult.
Semmis az összes deviza-hitelszerződés?
2013. július 11. 15:35 Heti Válasz - Hunhír.info
Alaposan félreértették a Kúria múlt heti döntését azok, akik úgy vélték, az a bankok győzelmével zárult. Igenis súlyos következményekkel kell szembenézniük a pénzintézeteknek, mert múlt csütörtök óta a magyarországi összes deviza-hitelszerződés semmis.
Bajban lehetnek a nagy árfolyamréssel dolgozó bankok, és pénz állhat a hitelesekhez - derül ki a ma utcára került Heti Válaszból.
A Kúria határozata értelmében Magyarországon csaknem valamennyi deviza-hitelszerződés semmis, mert az árfolyamrést (vagyis az eladási és a vételi árfolyam közötti különbséget) nem szerepeltették a megállapodásban szereplő költségek között, illetve a teljes hitel-díjmutatóban (thm). S mivel eddig nem sikerült olyan kontraktusra bukkanni, amelyben a bank ezt megtette volna, százezerszámra rendültek meg jogilag a deviza-hitelszerződések. Precedens értékű határozat született; Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke a Heti Válasz számára a jog nyelvén ezt úgy fogalmazza meg, hogy a döntés iránymutató a magyar bíróságok számára.
A Kúria határozata azért is óriási hatású, mert - mint arra Lázár Dénes, a pernyertes adós jogi képviselője felhívja a figyelmet - a döntés óta már arra sincs szükség, hogy a semmisséget bíróság mondja ki. Jelenleg csak a bankokon múlik, nyakukba zúdítják-e biztosan vesztes perek ezreit, vagy igyekeznek kiegyezni ügyfeleikkel. Az adósoknak érdemes elővenniük a kölcsönszerződésüket: ha nem szerepel benne az árfolyamrés, akkor nagy eséllyel pénz állhat a házhoz. A számításhoz meg kell nézni, hogy a hitel felvételekor hány százalék volt a folyósítási és törlesztési árfolyam közötti különbség, majd minden évben egy-egy "mintát venni", vagyis egy adott nap árfolyamaival megismételni a számítást. Ha a mérték növekszik, akkor a különbözet visszaigényelhető. A Heti Válasz a nyolc legnagyobb forgalmú banknál, és a piacvezető gépkocsi-hitelező cégnél tette ezt meg, és mindössze két olyat talált, amelynél nem emelkedett volna az árfolyamrés 2006 októbere óta.
Jó néhány bank tehát még nehezebb helyzetben is lehet, mint a Kúria előtt lezárult perben érintett OTP, mert több hitelintézetnél három-négy-öt százalékos volt az árfolyamrés. A Kúria határozatából az is következtethető, hogy 7-10 százalékos thm mellett ez már egyáltalán nem olyan csekélyke összeg, így korántsem biztos, hogy utóbb a bíróság érvényesítené az egyébként semmis megállapodást (mint ebben a perben tette).
