Feladó:
Dátum: 2016. január 10. 10:12
Tárgy: Magyarország és az új NATO-stratégia
Címzett: jozsef@kutasi.eu
--
Békekör Magyar Dátum: 2016. január 10. 10:12
Tárgy: Magyarország és az új NATO-stratégia
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Oroszországot tekintené fő ellenségének a magyar kormány?
Budapest, 2016. január 10. vasárnap (MSZF)
A Magyar Békekör arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, válaszoljon, milyen érdeke fűződik kormányának a katonai szembenállás kiélezésére Oroszországgal, és hogyan viszonyul az ezzel kapcsolatos új NATO-stratégiához. Megkeresését a Békekör vasárnap küldte el a miniszterelnökségre.
„A magyar kormány egyre több engedményt tesz a NATO-nak Oroszországgal szemben. Amerikai nehézfegyverek honi tárolására, NATO hadvezetési pont létrehozására adott engedélyt, következetesen megszavazza az Oroszország ellen irányuló szankciókat, engedélyezi hadi felszerelések Ukrajnába szállítását Magyarországon át. Támogatja Porosenko és Jacenyuk kijevi hatalmi rendszerét, egyetért a NATO Ukrajnának nyújtott katonai támogatásával, a NATO érdekszférájának kiterjesztésével Oroszország határáig. Üdvözölte a NATO kibővítését Montenegróval" – írja a közlemény.
A Magyar Békekör emlékeztetett rá, a kormány külügyi és védelmi képviselőivel folytatott tárgyalásain ígéreteket kapott arra, hogy a biztonságpolitika alakításában meghallgatják és figyelembe veszik a békeszerető magyar emberek akaratát, megvizsgálják a civil társadalommal való párbeszéd lehetőségét, de az ígéret szép szó maradt. A Békekör először Navracsics Tibor volt külügyminisztertől, majd Szijjártó Péter külügyminisztertől, Hende Csaba volt honvédelmi minisztertől és Simicskó István jelenlegi honvédelmi minisztertől kért támogatást egy olyan békekonferencia megrendezésére, amelyen társadalmi alapokról kezdeményeznék egy Helsinki típusú európai államközi biztonsági és együttműködési konferencia összehívását az enyhülésért, s a hidegháborús légkör újjáéledésének megakadályozásáért. A kormány nem adott választ a társadalmi kezdeményezésre. A Békekör megnevezte azokat a felelős tisztségviselőket is, akik a kormány részéről tárgyalópartnerei voltak. Elsőként Budai Gyula kormánybiztossal tárgyaltak, és kérésére írásban is elé terjesztették kezdeményezéseiket. Áprilisban Dr. Balogh Csabával, a külügyminisztérium akkori keletinyitás-politikáért felelős helyettes államtitkárával folytattak megbeszélést, aki választ ígért záros határidőn belül. Máig is várnak rá. Októberben Simicskó István honvédelmi minisztertől kértek találkozót, majd december elején az általa megbízott Kun Szabó István vezérőrnaggyal, helyettes államtitkárral tanácskoztak, aki választ ígért másfél héten belül. Azóta sem válaszolt.
A Magyar Békekör valamennyi megbeszélésen jelezte a kormánynak, hogy a békét és biztonságot érintő kérdésekben nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalom békeakaratát, ezért civil-állami párbeszédet kell intézményesíteni a kül-, és biztonságpolitika felelőseivel, mert hazánknak békében kell élnie Kelettel és Nyugattal egyaránt.
„Bízunk benne, hogy Ön nem a NATO konfrontációs politikájának támogatását várja el a magyar néptől, hanem a békés együttélés útját akarja egyengetni, ahogyan az emberek akarják. A Magyar Békekör partner a békepolitikában, de nem partner az ellenkezőjében" – áll a miniszterelnökhöz intézett megkeresésében.+++
Kiadta: MSZF SZK
