Kutasi József Antal: 2.645 - Orbán Éva: Pünkösd ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli, bizonyságul Jézus Krisztus feltámadásának, és uralkodásának.

2009. június 1., hétfő

2.645 - Orbán Éva: Pünkösd ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli, bizonyságul Jézus Krisztus feltámadásának, és uralkodásának.

Orbán Éva:

"Ékes királynénk, hozzád esdeklünk,... "

Pünkösd ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli, bizonyságul Jézus Krisztus feltámadásának, és uralkodásának. A magyarság ősi hitében az Atya, Fiú, Szentlélek szentháromság előzményeként az Atya, Fiú, Anya szent hármassága létezett.
Nem lehet véletlen, hogy a Pünkösdhöz kötődő, ma is élő hagyományaink legnagyobb és legfényesebb ünnepsége az Istenanyához kötődő csíksomlyói zarándoklat. Mint ahogy az sem, hogy Szent István királyunk halála előtt, a kiúttalanságot látva, az Istenanyának ajánlotta fel az országot. Sőt Mária-zászlók alatt küzdöttek 1848 honvédei is.

A Pünkösdhöz kötődő magyar zarándoklat-hagyományt nem sikerült senkinek sem kiirtani, mind a mai napig él, és egyre erősödik. Ma már nem csak a székelyek és csángók, de az anyaországból, az elszakadt területekről és a világban szétszóródott magyarság közül is egyre többen zarándokolnak el Pünkösdkor Csíksomlyóra a Szűzanyához, "ékes Királynénk"-hoz, akihez "esdeklünk", hogy segítségét kérjék a magyarság - Mária országának -megmaradásához, hazánknak és hitünknek megerősítéséhez.

Sajnos még sem juthat el mindenki, aki szeretne, Csíksomlyóra.
Szőnyi Józsefnek, Pilisszántó volt polgármesterének gyönyörűséges gondolata támadt. Ezen a szent, lélekemelő napon, össze kellene kötni a szétszakított Kárpát-medence szakrális helyeit közös szívdobbanással, egy szivárvány-híddal.
Ez nem lehet véletlen, olyan, mintha felsőbb akarat irányította volna mindezt.
Piliszántó, a Kárpát-medence csodája, ahol a Szent Korona ereje érvényesül.
Hargita és Pilis, a Kárpát-medence két szent hegye.

Pilis Keresztje, Csíksomlyó mellől, Csíkszentről Nagy András által származott ide, a Hargita ajándékaként. Hummel Rozália festőművész pilisszántói Szűzanya festménye Csíksomlyóra került.
A 2006-ban felszentelt Boldogasszony sziklakápolnát Őrfi Jóska Makovecz Imre és társa tervezte. Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévő Boldogasszony-szobor. A Felvidéken, Szőgyénben lakó Schmidt Robert, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója.
Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul egy szivárvány-szerű híd kapcsolta össze.
Ez adta az ötletet 2008-ban, hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos időben Pilisszántón, a Boldogasszony sziklakápolnánál is rendezzenek szentmisét. Ez meg is történt tavaly és az idén is, s ezután minden esztendőben így lesz.
Ez egy olyan kezdeményezés volt, amelynek olyan ereje van, hogy ezt már lehet nem folytatni. Mert ha ma még csak ebben a néhány órában is, de egyszerre, egyidőben, együtt dobog a szívünk, Magyarországért, Édes Hazánkért.

Én is Piliszántóra zarándokoltam. Ahol igen sokan jöttünk össze. A lenti hatalmas parkoló nagyon hamar megtelt. Így két további parkoló kialakítása vált szükségessé a hegyoldalban. Szeretetteljes, ünnepi hangulat lengte be a tájat. Bár borús idő volt, a felhők mögül gyakran kikandikált a napsugár. Polgárőrök segítettek az érkezőknek az eligazításban.
Papucsek Márk fiatal polgárőr, készségesen segített. A polgárőrség dzsipjével többeket is felvitt a kápolnához.
A szentmisére az ország minden tájáról érkeztek. Közel ötven település és szervezet képviseletében jöttek a rendkívüli szentmisére, sőt voltak itt külföldön élő magyarok is. Minden korosztály képviseltette magát, a karon ülő babától az iskolásokig, a közép korosztálytól az igen idős magyarokig.
Csak egyetlen ismertebb politikus arcát sem sikerült felfedeznem a tömegben.

Csíksomlyón 12 óra 30 perckor kezdődött a szentmise, melyet dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be. Míg Pilisszántón az egy órás idő eltolódás miatt 11 óra 30 perckor. Itt Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend Tartományfőnöke tartotta a szentmisét. A szentbeszéd legfőbb gondolatai égi királynőnkhöz, Máriához kapcsolódtak, az ő segítségét kérve.
Különösen felemelő érzéseket sugárzott, az egybegyűltek között, a természet ölén, a sziklakápolna előtt tartott szentáldozás.
A szertatást követően sem távoztak azonnal az egybegyűltek. Ott maradtak, beszélgettek, gondolatokat cseréltek. Hosszú, fegyelmezett sorokban vártak a kápolna bejáratánál a Boldogasszony-szobornál tiszteletüket leróni vágyók.

Az ott történtekről tanúskodjanak a képek, melyek többet igazolnak minden szónál.

Orbán Éva