Von: Papp Ferenc
Gesendet: szerda, 2010. január 20. 17:42
An: Kutasi József
Betreff: A szabadkai konfliktus
A szabadkai konfliktus igazolja…..
….hogy a párt funkciója messze nem azonos még a kisebbségi törvénybe lefektetett jogokkal sem. Már a törvényben előírt választás módszer értelmetlen. A szerb nyelven, éppúgy mint a magyarban a „neposredno" a „közvetlen" választási forma azt jelzi, hogy a választó polgár a szavazatát közvetlenül arra a személyre adja le, akiben megbízik, hogy az a közösség érdekét fogja képviselni. Tehát minden jelölt a választásokon, csak magát képviseli és nem valamilyen csoportot, pártot, egyesületet stb. Például, ha a Tanács 35 tagból áll, a választópolgár Polgár Andrásra adja szavazatát, aki a szavazatok megszámlálása után a 25. helyet foglalja el, ami azt jelenti: bekerült a Tanácsba.
Ellenben, ha listás a választás, úgy Polgár András egy pártlistán szereplő 35 jelölt közül, még ha a 25 bejutható közül az első is, a Tanácsba jutása, vagy nem-jutása,„közvetlenül" a lista –gazdájától függ, és nem a választóktól.
Tehát megállapítható, hogy a törvény úgy van megszerkesztve, hogy számtalan „kiskapu" van beépítve.
1.-Hogy ne taglaljam a többi „kiskaput", az Egyesületünk felteszi a kérdést: Milyen társadalmi képződmény (Minek nevezzelek) a Nemzeti Tanács? Polgárok társulása, civil szervezet, állami intézmény, vagy jogképviseleti szövetség? Ki az alapítója a nemzeti tanácsoknak?
A polgárok társulása, civil szervezet,vagy jogképviseleti szövetség esetén, a hatalmi szerveknek semmi joguk sincs a Tanács sem a megválasztását befolyásolni, sem azt engedélyezni. Ha intézmény, akkor az úgynevezett Tanácsot a hatóság alapítja, tagjait kinevezi és a működését irányítja.
Civil szervezetet már három polgár alapíthat, minden hatóságnál való kérvényezés, bejelentés nélkül.
Mivel a MNT- nem tudni ki alapította, a mandátumát sem volt joga fél évtizeddel ( illetve a végtelenségig,) meghosszabbítani. Ennek felülbírálására az Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni, de arra nincs biztosíték, hogy az törvénynek megfelelő végzést hoz (ezt tapasztaltuk már).
2.- Annakidején a törvénytervezet olyan személyek készítették és adták be a kormánynak, akik érdekelve voltak, hogy OLYAN tervezetet készítsenek, hogy a volt kisebbségi hatalomtartók a posztjukon maradhassanak. Ahogyan azt az egyik újságírónő írta „… a hatalom akkor is édes, ha kisebbségi…" Minden jog, illetve szokás-jog alapján, ilyen törvény-tervezetet készíteni, rendelésre lehet, ahol meg van jelölve a törvénytervezet, megrendelője, de főleg az is, hogy kire vonatkozik a tervezet.
3.- A törvénytervezetet törvényerőre emelni, abban az esetben lehet, ha a hatóság az alapítója a MNT-nek, de abban az esetben, a NÉV MARADHAT, de csak hatósági intézményként, kinevezések alapján jöhet létre.
4.- Ki jogosult arra, hogy valamely magát magyarnak tartó polgártól megtagadja a szavazás jogát, mert valamely nem magyar előjelű pártnak a tagja?
5.- Melyik dokumentumban igazolvány, útlevél, anyakönyvi kivonat van megjelölve a polgár párthovatartozása? (vallása, szem és hajszíne,)
6.- A kerek-égvilágon ki tilthatja meg az 50%-1 polgárnak, hogy ne szavazhasson, mert nem iratkozott fel egy önkényesen készített szavazólistára. ( A szavazatmegvonásról bírósági végzés szükséges).
7.-A Tartományi Jogalkotási , Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság kiadványából arra lehet következtetni, hogy ez esetben a Titkárság az egyik fél, a másik a Vajdaságban élő 50%+1 magyarság. Ennek az a szépség (jogi) hibája, hogy hasonlít a vásáron eladott jószághoz, ahol az árús és a vevő dönti el, hogy kié lesz az árú, nem kérdezve a kérődző alanyt.
8.-A szavazás/választás lebonyolítása érdekében, meg kellene határozni 7-8 körzetet, ahol az ottaniakat választják meg, nem tartományi pártlistára, hanem a kisebbségünk védelmére, vallásra, párthovatartozásra, nemre, haj és bőrszínre való tekintet nélkül, közvetlenül személyre, méghozzá arra a személyre, akiben megbízunk, de a visszahívás jogával!
Az alakuló Alapszabályt kerek-asztal véleménycserével kell meghozni.
A szabadkai konfliktus igazolja, hogy a pártok és pártvezetők kisebbségi helyzetükben a saját, illetve a párt érdekeit tekintik elsődleges feladatuknak, nem a kisebbségi közösségét. Mi kisebbségben nem játszhatjuk meg a többségiek párt-machinációit, mert nálunk egy pártfőnök, vagy párt-funkciót betöltő személy önkényes viselkedése pártjának, de ez esetben a magyarságnak is végzetes lehet. Nekünk egyetlen szervünket kell létrehoznunk, nevezzük azt MNT-nek, vagy Szerbiában élő Magyarok Nemzetgyűlésének, teljesen mindegy.
A lényeg, hogy Tanácson belül vitázzunk, mert ez elkerülhetetlen, de kifelé egyként, lépjünk fel. Ellenkező esetben, a többségi pártok egymás-közötti nehezékekként használnak bennünket.
Újvidék,2010-01-20. Papp Ferenc a
Nagy Sándor Műemlékvédő és
Hagyományőrző Egyesület-elnöke
