Von: Dr. Lehmann György
Gesendet: péntek, 2010. január 29. 12:15
An: Dr. Lehmann György
Betreff: Vagyonadóval kapcsolatos alkotmánybirósági határozatról
Vagyonadóról szóló törvény megsemmisítéséről szóló Alkotmánybirósági határozatról - tényszerüen
Egy órával ezelőtt kézbesítették számomra posta utján azt az indokolással együtt 27 oldalas alkotmánybirósági határozatot, aminek rendelkező részét igyekeztem minden tekintetben pontosan az alábbiak szerint ezen iratom végére másolni.
Eszerint a határozat 1. pontjában döntöttek a vagyonadóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánysértésével kapcsolatosan, a
2. pontban az adózás rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatosan, míg a
3. pontban a vagyonadóról szóló törvény egyik végrehajtási rendeletének is tekinthető, becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X.29.) Korm. rend. hatályon kívül helyezésével kapcsolatosan intézkedtek rendelkezett az Alkotmánybíróság.
A határozat rendelkező részének áttekintése alapján azonnal feltünik az, hogy egy szó sem igaz a sajtónak abból az egybehangzó állításából, hogy az Alkotmánybíróság legfőbb kifogása az volt, az adóalap kiszámításához nem nyujt elégséges segítséget az állam.
Ugyanis a határozatból jól láthatóan azzal a ténnyel, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértés okából semmisitette meg a törvény
1. § 1. bekezdésének "lakóingatlan" szövegrészét, a
2. §-nak 1-10, 14., 16-17., 19-22. pontjaiban irtakat,
4-16. §-ait, továbbá az törvénynek
1. és 2. számu mellékleteit teljes egészében,
vagy arra utal, hogy egy hevenyészett, elkapkodott, jogszabályszerkesztők által is tudottan meggondolatlan törvény figyelembevételével akarta a kormány azt a látszatot elérni, mintha a költségvetés megfelelő lenne,
vagy arra utal, hogy a hatalmon lévőket olyan apróságok nem érdeklik, hogy az Alkotmány előirásainak megfelelően tevékenykedjenek,
vagy az országban tapasztalható közéleti erkölcstelenséget szándékosan kiterjesztik immár a jogszabályalkotási tevékenységekre is.
Azt természetesen szégyellem, hogy alkotmánybirósági kérelmemben az Alkotmánybírósági határozat szerint alkotmánysértőnek megállapitott törvényi rendelkezésekből mindösszesen a vagyonadóról szóló törvény 2. § 1-10, illetve 16-17 pontjainak, valamint az 5.§ , 7.§, 14. § -ok alkotmánysértését állítottam és kértem megsemmisiteni.
Siófokon 2010. január 29. napján.
Dr. Léhmann György
M Á S O L A T !
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA
756/B/2009.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1.Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének „lakóingatlan," szövegrésze, 2. § 1-10., 14., 16-17., 19-22. pontja, 4-16. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:
„1.§ (1) Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi."
2.Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33.§ (10) bekezdésének „lakóingatlan," szövegrésze, 33. § (11) bekezdése 33. § (12) bekezdésének „- a (11)bekezdés szerinti esetet kivéve –„ és „lakóingatlanról." szövegrésze, 129. § (2)-(3) bekezdése és 168. § (8) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény 33. § (10) és (12) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:
„(10) A magánszemély adózó – amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével – az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában – az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével – az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett – ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is -, továbbá ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti."
„(12) Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni arról a vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn."
3.Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X.29.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.
4. Az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 3. §-a, 17. §-a, 20-21. §-a, 23. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32-34. §-a és 36. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
