Dátum: 2014. szeptember 2. 20:02
Tárgy: Interjú Vona Gáborral a kazahsztáni útjáról
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Interjú Vona Gáborral a kazahsztáni útjáról
A Jobbik elnökét kérdeztük, aki a múlt héten egy nemzetközi konferencián vett részt a kazah fővárosban, Astanában. Vona Gábor beszélt a Fidesz keleti nyitásáról is, amely szerinte inkább csak PR fogás, és úgy véli, a Jobbik kormányra kerülésével szövetségesekre találhat majd Kazahsztánban is.
- A múlt héten Kazahsztánban járt. Milyen céllal és kinek a meghívásából?
- Valóban, múlt szerdán Astanába repültem, Kazahsztán ultramodern fővárosába, hogy részt vegyek az alkotmány ünnepének alkalmából egy konferencián, amelyet az ország Alkotmány Tanácsa (a mi Alkotmánybíróságunknak megfelelő intézmény) szervezett. A meghívót Igor Rogov úrtól, a tanács elnökétől kaptam.
- Kik vettek részt a konferencián?
- A kazah politikai élet színe-java. Az Elnöki Hivatal vezetői, két miniszterelnök-helyettes, nyolv miniszter, az Alkotmány Tanács összes tagja, a Legfelső Bíróság vezetői, a legfőbb ügyész, a nemzetbiztonsági hivatal vezetői, a kazah szenátus tizenöt tagja, a kazah alsóház tizennyolc tagja, köztük számos bizottsági elnökkel, Astana polgármestere, egyetemi rektorok és megszámlálhatatlanul sok professzor. Mondhatnám úgyis, hogy Nazarbajev elnököt leszámítva mindenki, aki számít. Az elnök egyébként Minszkben volt a Putyin-Porosenko találkozón. Emellett természetesen külföldi vendégek is jelen voltak. Az Eurázsiai Unió több vezető tisztviselője, valamint orosz, német, szlovén, lengyel, bolgár politikusok és professzorok.
Vona Gábor a Kazahsztáni Köztársaság Parlamentjében, a Mazsiliszban a jogalkotási és az igazságügyi bizottság elnökével, Rahmet Mukasevvel és a bizottság két másik parlamenti képviselőjével
- Ön is felszólalt?
- Az a megtiszteltetés ért, hogy a külföldi vendégek közül másodikként szólhattam hozzá a konferenciához, valamint a Parlamentben fogadott egy ottani képviselőkből álló delegáció is, amelyet a jogi és igazságügyi bizottság elnöke vezetett.
- Miről esett itt szó?
- Természetesen a kazah-magyar kapcsolatokban rejlő kölcsönös gazdasági, kulturális és politikai előnyökről, amelyekben, azt hiszem, hogy még mindig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. A kormány keleti nyitása, amelyet a Jobbik már megalakulása óta, vagyis tíz éve hirdet, ugyan jobb, mint a korábbi helyzet, de azt látom, hogy mindebben egyelőre még jóval több a PR, mint a valódi eredmény. Pedig a kapu nyitva áll. Ha engem, egy ellenzéki párt vezetőjét ilyen szeretettel fogadtak, akkor a kormány lehetőségeit el lehet képzelni. Attól félek azonban, hogy csupán szűk kis klikkek igyekeznek pénzt csinálni mindebből, és nem nemzetstratégiai építkezés folyik. A kazahok a rokonaink, emellett a politikai helyzetükben is számtalan hasonlóság van. Sokat tudnánk egymástól tanulni, és sokat tudnánk egymásnak nyújtani.
- Mit tart a kazah tárgyalásai legfontosabb eredményének?
- Ismét bebizonyosodott a megbeszéléseimen, különösen az informális beszélgetésekben, hogy a nemzetközi politika nagy része átlát a szitán, tudják, hogy a média hazugságait a helyén kell kezelni, és abban is megerősítést nyertem, hogy a Jobbik kormányra kerülve szövetségesekre talál majd hazánk felvirágoztatásához.
