Frigyesy Ágnes:
Oltalmad alá futunk, Ó dicsőséges és áldott Szűz!
Többszázezer zarándok a Csíksomlyói búcsún
– Itthon vagyunk Szűz Mária ősi kegyhelyén, a magyar nemzet szíve itt dobog most ebben az ünnepi órában. Égi Édesanyánk összefog bennünket, a világ különböző tájairól érkezett magyarokat – e szavakkal kezdte Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek a Pünkösdi Nagybúcsút 2009. május 30-án Csíksomlyón. A Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utódaként köszöntötte zarándok testvéreit a szónok, aki hálát adott Istennek az ezeréves egyházmegyéért, valamint a nyolcszáz éves ferences rendért. A csíksomlyói búcsún az idén is többszázezren vettek részt, a Székely gyors ismét külön vonatot indított, immár 850 fővel Budapestről.
Bábel Balázs érsek szentbeszédében utalt a 2004. december 5-i szavazás eredményére és kérte: akik nemet mondtak a nemzet összetartozására, vagy közömbösek maradtak, bánják meg bűneiket! Hangsúlyozta: – Összetartozunk azokkal, akik előttünk jártak, akik keresztényeknek, magyaroknak, székelyeknek, csángóknak vallották, vallják magukat.
– Ki a bölcs? – tette fel a kérdést, majd így válaszolt rá: – Aki mindent a legmagasabb szempont szerint ítél meg. Nem csupán néhány esztendőre tekint előre, vagy a múltba hátra, hanem az örökkévalóság fényénél tudja áttekinteni a történelmet, benne felismeri Isten vonalvezetését, mert ő egyenesen ír görbe vonalakon. Egy francia származású nagy amerikai történész Jacques Barzun írja: „Aki pedig a történelmet a maga teljességében szeretné megismerni, annak Istennel kell társalkodnia.”
Bábel Balázs beszédében rámutatott: – Ha mi ezeréves történelmünkre gondolunk ezen a tájon, Szent István korától napjainkig, az „ember-katedrálisokig”: Márton Áron, és Jakab Antal püspökig, akkor látjuk, mennyi megpróbáltatás érte, s már-már a pusztulás szélére sodorta az ellenség ezt az országrészt. A sokszoros tatár és török pusztítások, majd a 150 évig betöltetlen gyulafehérvári püspökség, a háborúk harcai, ország feldarabolások, a falurombolás már a megsemmisülés vízióját vetítette elő. A török hódoltság ideje alatt már csak a ferencesek maradhattak meg, akik a katolikus hit őrzői voltak és ebből a kicsiny magból újra tudtunk kezdeni, mostani ittlétünk is ennek bizonyítéka. Számunkra a múlt erős gyökér, jelen és a jövő belőle él. A múlt azért reményünk, mert bizonyítja Isten gondviselését. Akik azonban nem tanulnak a történelemből, arra ítéltetnek, hogy megismételjék.
A szónok kitért a világ magyarságának helyzetére is: – A mi világunk benne a magyarság sorsa különösen is nagy válságban van. A magyarországi gondjainkat azért hozom elő, mert az ottani életünk visszahat a világon élő összes magyarra, és a mindent megosztó szándék ellenére mi egy nemzet vagyunk.
A legtöbb ember csak a gazdasági bajokat érzékeli, hogy drágább lett az élet. Némelyek mélyebbre tekintenek, s azt mondják, mindez az erkölcsi válság miatt van. Az igazi okot kell keresnünk. Az európai ember az újkor óta elveszítette Istenbe vetett komoly hitét. Egy darabig még az erkölcsi érzéke megmaradt a jó és a rossz iránt, de hit hiányában ez is megszűnt. Az erkölcs támaszt kíván. Már Dosztojevszkij megállapította: – Ha nincs Isten, mindent szabad.
Az istenhit hiánya magával hozta az erkölcsi válságot: a korrumpálódást, a bűn botrányig való fokozódását. Ezt követte az értékválság, amikor minden a pénz szerint ítéltetik meg és az emberi munka nem kapja meg az igazi értékét. Áldozatos munkakörökben dolgozó emberek egy hónap alatt sem tudnak annyi jövedelemhez jutni, mint a mai világ gazdagjai sokszor egy óra alatt. Az erkölcsi válságban még az is fájó seb, hogy az emberiség őssejtjét, a családot rombolják és vele szemben mindenféle más együttélést a család rangjára emelnek.
Az ifjúságot pedig elbizonytalanítják és megrontják a különböző Gender programokkal, amit röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a mai ember szabadon döntse el, hogy férfi vagy nő, heteroszexuális, vagy homoszexuális, vagy épp transzszexuális lesz-e. Aztán ajánlják, hogy legálisan fogyasztható legyen a kábítószer, mert az nagy bevételt hozhat az államnak. A szenvedélyeknek kiszolgáltatott ifjúság céltalanul sodródik, depresszióssá válik és nagyon sokszor öngyilkosan végzi az életét. Az ifjúság és a család tudatos rombolásának ellent kell állnunk. A bajok elviselésében Szűz Máriától tanuljunk, aki maga is megtanult Krisztus módján szenvedni – mondta a szónok.
Bábel Balázs kijelentette: – Olyan mély depresszióban van népünk, s olyan a magyar lelkiállapot, hogy már szinte nem is hisz semmiben és nem reménykedik. Ilyenre nem volt még példa nagy háborúk után sem. Évekkel ezelőtt hallhattuk az eget verő gőgös kijelentését egy politikusnak: „Magyarok Nagyasszonya levette rólunk a kezét, majd mi gondoskodunk ezután a magyarokról”. Más valaki pedig azt mondta: „jóléti rendszerváltást hozunk”. És mi a valóság? Kisemmizettek lettünk és kifizethetetlen adósság jármában nyögünk. Az egyre növekedő munkanélküliség, a hadisarc szintű adózás milliókat dönt mély szegénységbe. A gátlástalanul gyorsan meggazdagodóknak természetesen ez nem jelent lelkiismereti problémát. A legtehetségebbek közül sokan kilátástalanságukban külföldön keresnek megélhetést. A demoralizált iskolákról és katasztrofális helyzetben lévő egészségügyi intézményekről már ne is szóljunk. Emberileg nincs már remény. És mégis! Társadalomlélektani kutatások bizonyítják, hogy az elkötelezetten vallásos emberek jobb testi, lelki egészségnek örvendenek az ő családjukban nagyobb a gyermekvállalás és még várható földi élettartamuk is hosszabb.
A Kalocsa-kecskeméti érsek hangsúlyozta: –Nem vette le rólunk a kezét a Magyarok Nagyasszonya, a csíksomlyói Szűz Mária. Abban is remélhetünk, hogy Európáról sem, hiszen Európa zászlaja kék mezőben 12 csillaggal Szűz Máriára utal.
A zarándokok az ünnepi órában, a nagy jubileumi évben hálaadással Istennek, mint gondviselő Atyának, megváltást hozó Fiúnak, és megújító Szentléleknek, Szent István király felajánlását mintegy megismételve imádkozták a zarándokok a legősibb Szűz Mária imádságot: Oltalmad alá futunk Istennek szent szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, Ó dicsőséges és áldott Szűz!
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki „házigazdaként” köszöntötte a zarándokokat, utalt a 443 évvel ezelőtti hitvédelemre, amikor a katolikusok ugyanezen a helyen kérték Szűz Mária segítségét. „Isten, tarts meg minket őseink hitében és erényeinkben, ezt kérjük ma Tőled” – mondta Jakubinyi érsek.
Hagyományokhoz illően idén is a világ számos pontjáról érkeztek zarándokok Csiksomlyóra. A Székely gyors, a tavalyi nagy sikerre való tekintettel 850 utassal, 13 kocsival második alkalommal indult útnak, a Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Indóház szervezésében. A különvonat idén is befutott a Gyimesekbe, az ezeréves, történelmi Magyarország vasúti határállomásához, ahol megtekintették a Rákóczi vár romjait, a vár tövében álló 30. számú MÁV őrházat, valamint részt vettek a kontumáci kápolna előtt Böjte Csaba által bemutatott szentmisén.
Egy csodálatos imádsággal búcsúzom olvasóimtól: „Óh, kegyelmek Anyja, Székelyek Nagyasszonya! Tekints kegyelmesen sokat szenvedett, sok szükséget megélt hű gyermekeidre!”
Frigyesy Ágnes
-----------------------------------------------------
