Kutasi József Antal megosztotta Varga Béla fényképét.
Adventi fények
Juhászné Bérczes Anikó
Adventi fények
Juhászné Bérczes Anikó
Fél év után távozniuk kell majd Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni – közölte pénteken David Cameron brit kormányfő. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.
Nagy-Britannia szigorítaná az EU-államokból betelepedők szociális ellátási szabályozását – jelentette be David Cameron kormányfő.
A pénteken ismertetett szigorítási tervek között szerepel, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz.
Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek.
Ez utóbbi tervet indokolva David Cameron azt mondta, a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata. Szerinte ez a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font, azaz 235 ezer forint elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja – mondta a brit miniszterelnök.
Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az EU-ban született és nem EU-állampolgár.
A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.
Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából jelentette be a szigorítási terveket, nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.
Cameron szerint a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint hiba volt annak idején lemondani az EU-törvények által lehetővé tett 7 évi átmeneti bevándorlási korlátozásról, mivel az EU-ba akkor felvett nyolc keleti tagország jóval szegényebb volt, mint Nagy-Britannia, és csaknem az összes többi régi EU-tagország alkalmazta az átmeneti korlátozásokat.
Mindez egyedülállóan vonzó úti céllá tette Nagy-Britanniát a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, és csak ezekből az országokból egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után – tette hozzá.
A bevándorlók száma sokkal magasabb annál, amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az EU történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál, és sokkal magasabb annál is, amit az európai közösség alapító atyái valaha is elképzeltek – közölte a brit miniszterelnök.
Cameron hozzátette, egymillió ember vándorolt be 2004 óta egyetlen EU-tagországba, és ez olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában.
Mindezek figyelembe vételével London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe – közölte a kormányfő.
A brit miniszterelnök ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a brit kormány a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb 7 évi átmeneti időszaknál hosszabb korlátozások lehetővé tételét kívánja.
Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ennek hiányában London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Azt mondta, az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez tökéletes helyzetbe hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
Pénteki beszédében viszont Cameron azt is hozzátette, a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja szétzúzni a szabad munkaerőmozgás alapelvét.
Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az EU-ban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni – tette hozzá.
Csaknem kétórás beszéde végén a brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját. "Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki" – fogalmazott.
Hodosi Lajos: Több mint 30 éve vagyok vállalkozó, még 1985-ben kezdtünk el fuvarozással foglalkozni Túrkevén, ebből a családi vállalkozásból nőtt ki végül egy kisebbfajta cégcsoport. A '90-es években indítottunk el egy vegyesbolthálózatot, ezután nyitottuk meg a sütödénket. Később az utóbbi lett a fő tevékenységünk, a Hodosi-temékek, melyek mindig az egészség szolgálatában álltak,soha nem tartalmaztak sem tartósítószert sem pedig más egészségkárosító anyagokat, mindig a hagyományőrzés vezetett bennünket.
Már a vállalkozásunk első időszakaiban is több komoly elismerést is elnyertünk, köztük az év vállalkozója díjat, az innováció- és termékdíjat, nemzetközi kiállításokon is részt vettünk. A 2000-es években már nagyobb áruházaknak, például a Corának ,később a TESCONAK is beszállítottunk, és külföldről is rendre kaptunk megrendeléseket. Folyamatosan, évtizedeken keresztül 60-70 embert foglalkoztattuk, ipari tanfolyamokat is folyamatosan tartottunk.
HL: Körülbelül 6 -7 éve, amikor az adóhatóságot még APEH-nek hívták. Ekkor még működött a sütödénk és a nemzetközi fuvarozócégünk is, több kamionnal, a pékségi termékek szállítására használt járműveket egy telephelyen tartottuk. Ekkoriban terjeszkedett Magyarországon egy multinacionális cég, amely épp telephelyet keresett Túrkevén. A cégünk egyik ügyvédje kitalálta, hogy jó pénzért ő valószínűleg át tudná játszani nekik a járműtelepet, és a jutalék reményében fel is vette a kapcsolatot a céggel – nekünk azonban nyilván nem szólt tervéről, hiszen tudta,hogy úgysem mennénk bele.
Csak akkor tudtam meg, hogy az ügyvéd milyen tárgyalásokba kezdett, amikor a multi egyik jogásza azzal keresett meg, hogy jobban teszem, ha nem akadékoskodom és aláírom a szerződést. Mondanom sem kell mekkora volt a felháborodásom, és megmondtam nekik és az ügyvédünknek is, hogy én, vállalkozást gyarapítok és eszem ágában nincs sem eladni, sem pedig semmilyen más módon a vállalkozásom kisebbíteni, vagy leépíteni, csak gyarapítani, és nem fogom eladni az ingatlant.
Az üzlet tehát nem valósult meg, viszont az ügyvéd úr ebbe nem nyugodott csak úgy bele, „megkérte" az egyik magas rangú APEH-főosztályvezetőt (aki jelenleg is a NAV-nál dolgozik, Vida Ildikó egyik közvetlen munkatársaként) aki történetesen a sógora volt, hogy segítsen közbejárni az én esetleges szemléletváltásomhoz. Ettől fogva kíméletlen és módszeres támadások sorozatának vagyunk kitéve mind a mai napig a NAV részéről, az adóhatóság szinte üldözésszerűen vegzálja vállalkozásainkat és a családunk valamennyi tagját. Miután valós ügyekkel elmarasztalni nem tudtak, így hamísítások sorozatába fogtak.
HL: A vállalkozásunk jellegéből adódóan (nemzetközi fuvarozás, illetve export-szállítások) állandó ÁFA-visszaigénylők vagyunk. Pontosabban lennénk, ha a NAV visszaadná, de sajnos, nem teszi. Azzal kezdődött, hogy az újonnan beszerzett kamionjaink áfáját nem fizették vissza 9 hónapig. Az ügyben kikértük az APEH határozatát, amiben egyszerűen hamis adatok voltak. A határozatban azt állították például, hogy nem adtuk le a napi pénztárjelentést. Viszont viszont annyira nem voltak körültekintőek, hogy a határozat mellékletében ott volt maga a pénztárjelentés, sőt, a revizor által kézzel írt, az aláírásával ellátott jelentés is arról, hogy átvette a pénztárjelentést. A pénztárjelentés állítólagos elmulasztása miatt egyébként további 500 000 forint bírságot kaptunk.
Ugyanebben a jelentésben azt is állították, hogy a papírokon rosszul tüntettük fel a (üzleti tevékenység típusát jelölő) TEÁOR számot. Ennek igazolására a határozatba be is szerkesztették ezt a lapot, azonban a mellékletbe viszont megint ott volt az eredeti, jól kitöltött lap. Az ügyben számon kértük az APEH egyik munkatársát, erre ő bizalmasan elmondta, hogy a felettesei utasították, hogy beleírja ezeket a határozatba. Sőt, mondta, még örüljünk is annak, hogy csak ennyi bírságot kapunk, mert a felettesei 100 százalékos bírságot szántak nekünk, amit ő alkudott le a felére, mivel tudja, hogy mi nem vétettünk semmit.
Ezután fellebbeztünk az adóhivatalnál, majd egyéves huzavona indult, ide-oda dobálták az ügyet. Közben persze minden ÁFA-visszatérítést befagyasztottak, megkezdődött a cég kivéreztetése.
Ráadásul közben az egész családra vagyonosodási vizsgálatot vetettek ki: még a 82 éves, járókeretes édesanyámra is, akit nekünk kellett bevinni Szolnokra az adóhivatalba. A vizsgálatok kapcsán több tízmilliós bírságot kaptunk, az adóhatóság azt állította, nem tudják megállapítani a vagyonosodásunk hitelességét, ezért csak becsülni tudnak, és úgy találták, ami a birtokunkban van, azzal nem tudunk elszámolni. Pedig valójában ki sem jöttek hozzánk, a szolnoki irodából „becsülték meg", hogy mennyi vagyonunk van. Egyébként az ügy során nagyon sok tisztességes adóhivatali dolgozóval találkoztunk, akik viszont függnek a korrupt vezetőktől. Az egyik ilyen tisztességes APEH-os mondta, hogy a vagyonosodási vizsgálat az adóhatóság egyik fegyvere azok ellen, akik szembeszáll velük.
HL: Többször is, először 2009 környékén. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor az APEH jogosulatlannak vette a húgom, Judit diplomáját. Judit az adóhatóság előtti képviselőként dolgozott különböző cégeknek, természetesen minden idevonatkozó és bejelentett engedély mellett. Ebben az időszakban, a visszatartott áfa miatt ez volt a család egyedüli bevétele. Azonban az adóhatóság hirtelen kimondta, hogy nem dolgozhat tovább, azt állították, a diplomája nem elfogadható, pontosabban hogy „kétséges" az eredetisége. Emiatt az ügyfeleinknek ki is küldtek egy értesítést, hogy ha továbbra is Hodosi Judittal kívánnak megbízásokat adni, szigorított adóvizsgálatra számíthatnak. Mi természetesen kerestük az igazunkat, és igazolást kértünk és kaptunk is úgy az egyetemtől, mint a cégbíróságtól, hogy a diploma eredeti és természetesen végezhetjük a tevékenységünket, de a NAV-ot ez sem érdekelte, ezért bírósághoz fordultunk.
A per kb. hat hónapig tartott, végül jogerősen megállapították, hogy igazunk volt, de ennek semmi eredménye nem lett. Amikor Judit az első ügyféllel együtt megjelent a Szolnoki APEH ügyfélszolgálatán, ott megmondták neki, hogy felsőbb utasításra nem engedélyezhetik, hogy képviselje az ügyfelet. Mondanom sem kell, hogy ezt követően jó néhány ügyfelünket is elkezdtek vegzálni.
2013-ban szintén bírósághoz fordultunk, eddigre kiderült, hogy az ÁFA-ügyben a másodfokú adóhatósággal sem megyünk semmire. De sajnos a bíróság keze is meg volt kötve, ők csak annyit tudnak tenni, hogy megsemmisítik a NAV-határozatokat. Ez többször meg is történt, azonban a vizsgálatok továbbra sem álltak le, jelenleg is több mint 122 egyidejű vizsgálatot folytatnak ellenünk, úgy, hogy semmi féle köztartozásunk nincs, és mintegy 30 millió forint adózói többletünket tartják vissza jogtalanul. Az egyik ügyvéd egy alkalommal azt mondta: nincs olyan bíróság vagy rendőrség, ami nyíltan meg meri támadni a NAV-ot, mint társhatóságot itt a megyében. Ebben úgy tűnik, lehet valami, mivel a rendőrség és az ügyészség 4 oldalas bizonyítási indítványt hagyott figyelmen kívül, úgy, hogy még fellebbezési lehetőséget sem adott!
HL: Több ügyben a másodfokú adóhatóság ítélt a javunkra, de pozitív következménye ezeknek sem lett. Egy revizori jelentés például nem ismerte el valósnak a tevékenységünket, azt állapították meg, hogy nem is gyártunk pereceket, és hogy ezért nem igényelhetünk vissza ÁFA-t. A döntés ellen fellebbeztünk, a másodfokú adóhatóság megállapította, hogy az elsőfokú törvénytelenül járt el, és megsemmisítette a határozatot, ami szerint az ÁFA-t nem lehet visszatéríteni. Ezt az adóhatóság teljesen figyelmen kívül hagyta, és később is hivatkozott a már korábban megsemmisített határozatokra.
Összesen kilenc hasonló határozatról állapította meg a másodfok, hogy törvénytelenek, és új eljárásra kötelezte az első fokot. Több, már kifizetett bírságról szóló határozatot is megsemmisítettek, ilyenkor a törvény szerint azonnal vissza kéne téríteni a bírság összegét: ezeket szintén máig nem utalták még ki.
Talán a legdurvább eset az volt, amikor 2014 elején a revizor (elsőfokú adóhatóság) megállapította, hogy az áfa-visszaigényléseik az elmúlt negyedévben jogosak voltak, és úgy ítélte meg a revízió, hogy ki kell nekünk utalni a 887 ezer forintot. Ez sem jött össze, mivel az ügygazda, a folyószámla-osztály NAV-os ügyintézője saját aláírásával kiadta, hogy a jogerős döntés ellenére sem hajlandó kiutalni a pénzt.
Máskor köztartozásra hivatkozva utasították el az ÁFA- visszaigényléseinket, annak ellenére, hogy korábban jogerősen megállapították, hogy már minden köztartozást rendeztünk. Egy másik esetben szintén a NAV folyószámla ügygazdája hivatalos közokiratban közölte velünk, leírta és bélyegzővel ellátta, hogy nem hajlandó figyelembe venni a Bíróság jogerős végzését sem! Sőt ami talán mindent visz, hogy dacára a Miniszterelnök úr közrádióban tett bejelentésének ellenére, miszerint a korrupció felszámolása tekintetében zéró toleranciát hirdet meg. és minden közalkalmazott köteles minden bejelentett korrupció gyanús esetet kivizsgálni. Nos, mikor állampolgárként kértem a NAV ügygazdáját esetünkben esetleges korrupció kivizsgálására, nemes egyszerűséggel megtagadta. Hivatkoztam a Miniszterelnök úr szavaira, kijelentette, hogy ő akkor sem hajlandó semmiféle vizsgálatra.
HL: Összesen közel 2-300 millió forint kárt szenvedtek a cégeink, a népgazdasági kár több milliárd forint. A családom anyagilag és egészségileg tönkrement, a lakásunkban kikapcsolták a gázt, közben 8-10 milliós adósságot halmoztunk fel a folyamatos pereskedés miatt, ügyvédek és adószakértők fizetésére.
A cégeink alkalmazottjai is elvesztették a munkájukat, 2014 februárjára az utolsó alkalmazottunk is utcára került. Nagy részük most közmunkás, van, aki külföldre ment dolgozni. A legrosszabb az, hogy jelenleg több érvényes megrendelésünk van is külföldi cégektől és áruházaktól. Ha újra tudnánk nyitni az üzemünket, és tudnánk fizetni az alkalmazottainkat, több száz főt tudnánk alkalmazni, hiszen begépesített saját üzemünk bezárva, a szerződött vevő partnereink folyamatosan követelik a termékeinket.
Nyílt levél az OTP Bank-nak:
Kedves OTP Bank,
Kaptam önöktől idén Augusztusban egy borítékot, amiben egy törlesztési terv szerepelt. Ezeket az adatokat Én felvittem egy excel fájlba (csatolva).
Én 2007.06-hóban felvettem 10.300.000 Magyar forintot, 7 éve fizetem a törlesztő részleteket, ezidáig sikerült már 8 millió forint feletti összeget megfizetnem és önök levele szerint még tartozom 28.592.668,16 Magyar forinttal.
Összegezve jelen álláspont szerint ha a forint forintosítása végbemegy, akkor gyakorlatilag az eredetileg 10.300.000 Magyar forintért Én önöknek
37.378.363,16 Magyar forintot kellene, hogy megfizessek.
Önök szerint ez normális?
Találkozunk a bíróságon!
Üdvözlettel:
Pózna Gábor