Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2014. november 18., kedd

19.619 - ​Prof. Dr. Bokor Imre: MJB - AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÉS AKTUÁLIS ÉSZREVÉTELEK

Feladó: Attila Árpád Péteri
Dátum: 2014. november 18. 16:28
Tárgy: MJB - AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÉS AKTUÁLIS ÉSZREVÉTELEK
Címzett:
​Kutasi József Antal

 MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG   

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÉS ÉSZREVÉTELEK

1.

   VASÁRNAPI  CSALÁDI PROGRAM ÉS VÁSÁRLÁSI STOP


Ha vasárnap zárva lesznek  a nagy bevásárló helyek, akkor  a kereskedelmi dolgozók  hat nap alatt dolgozzák le az eddigi hét napot. A vásárlók  egy jelentős része pedig  munkaidejében fog  „kisurranni", hogy „feltankoljon"  vasárnapra.  A  nagy bevásárló objektumokban a vásárlási lehetőségeken kívül,  sokak által látogatott  filmszínházak,  éttermek, gyermek játszótermek,  cukrászdaféleségek,  könyvbemutatók, valuta vételi-eladási  helyek,  különféle szervizek (óra, ékszer,  cipő,  ruha, stb., javítók),  gyógyszertárak, bankok, stb., vannak, tehát   jelentősen  megnehezítené Harrach úr  azoknak a dolgát,  akik  kvázi egy helyen (egy objektumban) és  szabadidejükben  rendezhetik  ügyeiket. Merthogy: Ha a 40 m2 alatti kisüzletek nyitva lesznek,  akkor  x  számú kisboltba kell  lótni-futni  azokért az  árucikkekért, amelyet  egy „füst" alatt,  egy helyen is   elintézhetne az állampolgár.  

Ez a vasárnapi  vásárlási stop meggondolatlan ötletnek minősül,  és csupán  arra  jó, hogy  (nem első elhamarkodott intézkedéshez hasonlóan) az embereket  két ellentétes  akaratú és véleményű táborra ossza meg.  Ezen az alapon a  tömegközlekedési  eszközöket, az áram,  a z és a víz-szolgáltatást is  le kellene állítani, a mentőket, a rendőröket, a tűzoltókat  és számos más foglalkozást űzőket is pihentetni kellene vasárnap. Vajon Harrach úrnak jelenleg ez a legnagyobb gondja? Úgy véli, hogy az emberek annyira együgyűek, hogy képtelenek programot szervezni maguknak? Központi intézkedésre szorulnak, hogy  mit tegyenek vasárnap? Ki kényszeríti őket, hogy vásárolni menjenek, vagy ki akadályozza meg, hogy vasárnap  (egész nap),  ne  üldögéljenek otthon,  családi körben? 

2.

DEMSZKY VISSZATÉRT


A sokszor beígért felelősségre vonás  elmaradása, most bumerángként üt vissza  (és egyre nagyobbat) a FIDESZ-KDNP kormányra. Az ellenzék  vérszemet kapott! Nincsen olyan dolog, amint ne kritizálnának, ami miatt ne demonstrálnának, vagy amiért ne  szidalmaznák  hazánkat külföldön!   Úgy felbátorodtak, úgy megjött a hangjuk és fenyegetőbb lett a viselkedésük, mint fiatal  farkaskutyának,  a hónapjai szaporodásával. Az a senkiházi Demszky is visszasompolygott és mikrofont ragadott egy tömegtüntetésen, aki  több tízmilliárdot „tapsolt el" és senki sem kérdezte meg tőle,  hogy mit teljesített abból, amit 1990-ben, a Magyar Hírlap  hasábjain  fizetett hirdetésben  megígért a választópolgároknak! Vajon Demszky nem vonható felelősségre a semmittevésért, a milliárdos károkozásért,  a nyilvános hazugságaiért,  a bizonyított szabálysértéseiért,  a semmi hasznot nem eredményező nagyszámú külföldi  utazásaiért, a főváros elhanyagolásáért?  A felelősségre vonás csak a kisstílű tolvajokra, randalírozókra, sikkasztókra vagy károkozókra terjed ki?

3.

            SZOVJET EMLÉKMŰ


Mikor fogják áthelyezni egy történelmileg  kevésbé exponált helyre  a jogtalanul felépített,  elavult címert és  hazug  feliratot tartalmazó szovjet emlékművet  a Szabadság térről?  Tallinnban nem  teketóriáztak ennyit  az észtek, pedig  közelebb vannak az orosz medvéhez, mint mi!  Csak nekünk kell figyelembe venni más államok (vagy vezetőik) érzékenységét?

4.

               BISZKU


Mennyi idő  kell még a  Legfelsőbb Ügyészségnek Biszku mocskos múltjának a  felderítésére? Meddig nézhetik még hülyének a közvéleményt? Nem kellene eltávolítani onnan néhány  alvó, tehetetlen, alulképzett   és/vagy  az idő múlására játszó figurát?

5.

             KÁRTÉRÍTÉS


Mikor kerül napirendre  a szovjetek  '56-os agressziója következtében, hazánkat jogosan megillető kártérítés  kérdése? Jelcin elnök  már 1992-ben megkövette a magyar népet, elismerte az agresszió tényét és kemény szavakkal elítélte a Szovjetunió barbár cselekedetét.

Hazánkra,- mint az 1914-ben  és az 1941-ben kirobbant világháborúk egyik  agresszorának minősített államra,  minden kártérítésre kötelezettek közül, a legnagyobb  anyagi  terhet és   területi (ezen belül a lakosság kirekesztését/kitelepítését érintő)  megcsonkítást  rótták ki! Amikor viszont mi voltunk szenvedő alanyai egy álságos, durva   agressziónak, akkor  minden  hazai és nemzetközi  (e kérdések rendezésében  illetékes) szervezetek  tagjai, úgy tesznek, mint a közismert   hármas majomfigura,  vagy a szaharai  struccmadarak...   Ez nem tipikus példája a kettős mérce alkalmazásának?

6.

             OTROMBA   VASOSZLOPOK


Kinek tetszik  a rozsdamarta '56-os emlékműnek  címkézett   vasoszlop-csomó? Ideje lenne a városképet elcsúfító „szüleményt"   rábízni a szemfüles  vasgyűjtőkre! Ha majd  az eltűntetés mellett döntenek az illetékesek, akkor  előzőleg készítsenek  szép színes  fényképeket arról a förmedvényről azok számára, akik a szívükbe zárták ezt a korrodáló látványt, hadd tegyék a képét tiszta szobájuk „vörös"  sarkába, a sarló és kalapács közelébe.

7.

    I./  KISEMMIZETTEK ÉS REHABILITÁSUK


Tisztelt Lázár János úr!  Vajon meddig kell még várni a kisemmizetteknek,   kb. hat évvel ezelőtt tett ígéretére, miszerint  törvényt fognak alkotni  sorsuk rendezésére, pontosabban  a kárpótlás végrehajtására? Szégyen és gyalázat, hogy  mintegy 24 év elteltével,   semmi érdemi lépés nem történt a kisemmizettek rehabilitálására!  Az idő könyörtelen múlásával  többségük  már azt sem fogja megélni, hogy napirendre  tűzzék ezt a kérdést a parlamentben,  és amelyet  a csehek, a lengyelek, a  szlovákok,  a bolgárok, a románok  és a balti államok,-  már több mint húsz éve lerendeztek!

Lázár Úr! Ez nem minősül alkotmányos késésnek? Vagy felelőtlen ígérgetésnek?

8.

      II./ KISEMMIZETTEK ÉS HASZONÉLVEZŐK


Kapcsolódva a 7. kérdéshez,-  vajon a HM miért nem gondoskodik a koncepciós  Sólyom perben kivégzett  (mártír) tábornokok sírhelyének karbantartásáról  és   (Isten bocsá') megemlékezés szervezéséről?  Hende Csaba úr  ( mint igazságügyi államtitkár) betartotta a kivégzett Sólyom László altábornagy leányának (Sólyom Ildikónak) tett ígéretét, miszerint magából kikelve, emelt hangon kijelentette, ő az adófizetők pénzén őrködik, és amíg élni fog,  addig egy fillér kárpótlást sem kapnak a  mártír tábornok hozzátartozói (leánya és fia). Ezen az  álláspontján  akkor sem változtatott, amikor kiderült, hogy  Sólyom altábornagyot összekeverte  Pálffy György altábornaggyal. 

A rendszerváltozás fintora, hogy  Sólyom László  AB elnök (csupán névrokona a kivégzett tábornoknak)   Bata István  és Janza Károly tábornokok után,   betelepedett  a kivégzett Sólyom altábornagy  lakásába,  és azt is elérte vagy eltűrte, hogy  a mártír altábornagy  nevére átkeresztelt   utcát „visszakeresztelték"   Eszter utcává.  

Még a rendszerváltozás előtt történt, hogy a börtönből kiszabadult Sólyomné 1953-ban tudta meg, hogy   özvegy lett, mert  a férjét 1950-ben kivégezték,  de Kistarcsán ezt a tényt nem tartották szükségesnek közölni vele.  Felkereste egykori lakásukat, ahol Janza tábornokot találta  S. L. monogramos pizsamában! Sólyomné „felment"  Nezvál Ferenc igazságügyi miniszterhez és kérte, hogy adják vissza a lakását, meg az ingóságait.  Nezvál  miniszter (az igazság legfőbb őre) azt válaszolta Sólyomnénak, hogy a visszaadás nem  lehetséges, hiszen:  „ azok az elvtársak, akik birtokba vették a lakást, már megszokták az ott létet és az ott lévő tárgyakat"...

Vagyis,-  Sólyomné  ugyan azt kapta Nezváltól, amit később,  leánya (Ildikó) Hendétől: S E M M I T !  Csupán  Nezvál elvtárs udvariasabb (elvtársiasabb) volt  anno dacumál, mint  Hende úr,  bár  az utóbbi  szava tartását   Ildikó is tisztelettel emlegeti, egyre  hidegebb (11-13 C0 ) bérlakásában,  ahol a gázórát is jobban figyeli, mint Gyurcsány édesanyja,  mert  havi nyolcvanezer forint nyugdíjából  naponta el kell döntenie, hogy  főzésre, fűtésre vagy  fürdésre használja a  gázt.  Természetesen még mindig jobb körülmények  között éldegél, mint amikor apját és anyját  elhurcolták otthonukból, őt pedig testvérével együtt egy kulák  disznóóljában helyezték el, ahol  még egy rozsdás gázóra sem volt.  Janza Károly altábornagy (hat elemit végzett, esztergályos segéd),  hasonló nevű és rendfokozatú fia, kvázi  ezt a kérdést érintve (nyilatkozta Schubert Katalin „SZEMBENÉZNI A TÖRTÉNELEMMEL" c. (hazugságoktól  és csúsztatásoktól  hemzsegő) könyvében, hogy: „ ...vannak olyan emberek, akiknek a vágyaik meghaladják a képességeiket. ...Ezeknek az embereknek  a szemében mi félelmetes veszélyt jelentettünk:  értettük a szakmánkat és nem köptük le a múltunkat". 

Bár az összehasonlítás  nem könnyű, mégis megállapítható, hogy Sólyom Ildikó is értette a szakmáját, talán jobban, mint Janza elvtárs a sajátját,   ezt mint egykori vizsgáztatója is állíthatom.    Janza elvtárs nyilatkozatához  még az is hozzáfűzhető, hogy  nyugodtan leköphetné a múltját!  Kivégzett  tábornok lakásában lakni és ingóságait használni  vastag arcbőr és  különleges gyomor kellett!  Király Béla,-   Göncz „papa" vezérezredese  is lakáshoz jutott (a kivégzett Beleznay István vezérőrnagy  ingatlanja lett az övé), valamint Sólyom altbgy.  hadiakadémiai parancsnoki helyét kapta meg, mert  bajtársaira dehonesztáló kijelentéseket tett Farkas Mihály és a közvélemény előtt!  Így jutottak egyes tábornokok lakáshoz vagy  magasabb beosztásoshoz, és egy cseppet sem szégyellték vagy szégyellik magukat.


9.

                                                                                                                HATÁSTANULMÁNY

​​

       Jó lenne megtudni, hogy készült-e hatástanulmány  arról, hogy milyen haszonnal járt hazánknak a jól fizetett államtitkárok, helyettes államtitkárok, tanácsadók és szóvivők  számának  fokozatos feltupírozása?  Nem kizárt, hogy világelsők lettünk ezen a területen(!), ami a létszámukat illeti.  Megítélésünk szerint - nem ártana -, egy személyi minősítési rendszer (vizsgálat, felmérés, értékelés) bevezetése, mert ennek hiányában  gyakran előfordul, hogy egy adott személy  éveken át improduktív munkát végez, elkényelmeskedik, vagy kiskirályoskodik.

     „Maszek"  felméréseink szerint  (a teljességre való törekvés igénye nélkül) jó néhány személy „hideg vízre" valót sem érdemelne meg több éves  improduktív  munkájáért,   ide sorolhatnánk Deutsch Tamást,  Pinté Sándort,  Lázár Jánost,  Hende Csabát.  Börtönt érdemelne: Gyurcsány Ferenc, Demszky Gábor, Gergényi Péter,  Tabajdi Csaba, Kuncze Gábor, Szanyi Tibor, Mesterházy Attila,  Lendvai  Ildikó, Göncz Kinga, Lévai Katalin. Hordószónoki posztra valók: Kunhalmi Ágnes, Vadai Ágnes, Tóbiás József, Gőgös Zoltán, Schiffer András, Bajnai Gordon, Szél Bernadett, stb., stb.

       Összegezve: itt nem arról van szó, hogy  az érintett személyek szimpatikusak vagy unszimpatikusak egyeseknek, illetve  (netán)  elfogultak vagyunk velük szemben, hanem arról, hogy abban a felelős posztban, amit betöltenek nem képesek az elvárható eredményt produkálni.  Nem tehetnek róla,   elvállalták a megbízást, majd el is hitték magukról, hogy  néhány hónap vagy év elteltével, uralják azt a számukra ismeretlen területet, és képesek jobbítani, korszerűsíteni, hatékonyabbá tenni, ami még azoknak is nehézséget okoz, akik  azt tanulták,  hosszú éveken vagy évtizedeken át művelték. Így járt a honvédelmi tárca vezetőjeként Für Lajos, Keleti György, Szabó János, Juhász Ferenc, Szekeres Imre és jelenleg Hende Csaba is.  Elfogulatlan osztályzatként  mindannyian elégtelent  kapnának.  Szabó, Juhász és Szekeres pedig még azt sem, mert a vizsgabizottság nem is fogadná őket. De nem kell elkeseredniük, mert más területeken sem rózsásabb a helyzet,  csupán egyet megemlítve, Horváth Ágnes  minisztersége kész „Isten csapása"   volt az egészségügyre. Rejtély, hogy  hogyan kaphatott diplomát, de  vitathatatlan, hogy szakmai magnyilvánulása gyengébb volt, mint egy kezdő ápolónőé!  Sokak nyúlhattak a hóna alá, hogy közel egy évig  birtokolta a miniszterséget, bár igaz, hogy elődje  Molnár Lajos  sem sokat értett az egészségügyhöz.

            Mindezek után  - talán – jogosnak tekinthető az a javaslatunk, hogy  az egyes fontosabb beosztásban lévő hatástanulmány (szerű)  vizsgálatára szükség lenne.

             Máig is érthetetlen, hogy a munkaalkalmassági (orvosi) vizsgálatokat  miért nem terjesztik ki a politikusokra is, hiszen az emberiség történelme  igazolja, hogy császárok, cárok, királyok, miniszterek,  hadvezérek tömegéről derült ki, hogy súlyos pszichiátriai betegségben szenvedtek,  és hibás (torz, rossz,   indokolatlan, elhamarkodott/megkésett,  átgondolatlan vagy tudatosan káros)  intézkedéseik (utasításaik, parancsaik,  törvényeik,  stb.,)  következtében emberek  százai, ezrei, százezrei vagy milliói szenvedtek és/vagy  haltak meg,  nem természetes halállal.  Behtyerev (a világhírű orosz-szovjet pszichiáter), a róla elnevezett Behtyerev kór felfedezője például, már 1923-ban megállapította, hogy Sztalin paranoiás. Halálával igazolta a diagnózisa helyességét.  ugyanis  1927-ben Sztalin parancsára  meggyilkolták...

       A  tévedhetetlenségünket  elismerve,  érdeklődéssel várjuk azoknak a jelentkezését, akik ellenvéleményt nyilvánítanak  a felsoroltak  javára, és konkrét  bizonyítékokkal rukkolnak elő: hogy pl. Demszky mit alkotott  főpolgármesteri regnálása során, vagy teljesült-e Pintér ígérete, hogy  egy hét alatt  (vagy tíz nap alatt) rendet teremt a közbiztonság területén.


10.

Végezetül néhány  olyan,  „eretnek (is) minősíthető" kérdés felvetése következik, hogy mikor fogják  megvonni egyesektől a hazugságért, csalásér, ügyeskedésért, szélhámoskodásért,  kapott (szerzett)  rendfokozatokat, kitüntetéseket vagy  egyéb juttatásokat,  mivel  ezek sértik azokat, akik  tisztességes munkával,  tanulással  és  áldozatvállalással   érdemelték ki azt, amit  sokan  „ajándékba" kaptak.

Angliában,  Lengyelországban, Romániában és  számos más államban,  már évek óta  alkalmazzák  a jogtalanul kapott különféle elismerések visszavételét, még posztumusz  (vagy posthumusz,  post mortem) esetben is!  Érthetetlen például, hogy Göncz Árpád miért adományozta   Kárpáti Ferenc (egykori főkomisszárnak) az egyik legnagyobb köztársasági kitűntetést, vagy miért léptette elő a háromszoros dezertőr, spicli,  hazug, szélhámos   Király Bélát vezérezredessé?

Kérdések sokaságát lehetne még feltenni,  de talán a csökkentett keretre könnyebben és gyorsabban válaszolhatnak az illetékesek, valamint gyorsabban és hatékonyabban intézkedhetnek a problémák megoldására.


                                            Közreadta:

                                                                        (

​​
Prof. Dr. Bokor Imre)

                                                                           MJB elnök