Dátum: 2014. november 22. 22:46
Tárgy: DEVIZA-IV. TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK – FELHÍVÁS ALKOTMÁNYOS ELLENÁLLÁSRA
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
DEVIZA-IV. TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK – FELHÍVÁS ALKOTMÁNYOS ELLENÁLLÁSRA
Többen jelezték, hogy az alábbi rendkívül fontos cikk a Facebook hálózatából nehezen érhető el, illetve szinte lehetetlen a megosztása. Ezért egy másik webcímmel ismét közzétesszük. Ha továbbra is probléma lenne vele, akkor jelezzétek a Facebookon. Természetesen nagyon fontos a cikk megosztása is!
DEVIZA-IV. TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK
BANKOK JOGTALAN ÁRFOLYAMNYERESÉGE
FELHÍVÁS A KORMÁNYHOZ
FELHÍVÁS ALKOTMÁNYOS ELLENÁLLÁSRA
Címzett:
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Dr. Matolcsy György az az MNB elnöke
Tisztelt miniszterelnök úr!
Tisztelt miniszter úr!
Tisztelt elnök úr!
Deviza I-II-III. törvényekkel a deviza alapú jogviszonyokba a bankok oldalán beavatkoztak. Deviza-I. törvény az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) jóváírásáról rendelkezett. Deviza-II. törvény a jóváírások elszámolását szabályozta. Deviza-III. törvény-tervezet a "kötelező" devizaforintosításról rendelkezik.
Deviza alapú hitelezés lényegében az adósokkal kötött deviza alapú kölcsönszerződésnek tudtuk és beleegyezésük nélkül az FX-swap devizapiacra történt kivitele, ahol az ügyfél javára, de tudta nélkül nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával állítottak elő devizát, egyidejűleg azt – főként a külföldi anyabankokkal – elcserélték forintra és ezt a forintot hitelezték ki. A devizaforintosítás most lényegében a bankok deviza swap ügyleteinek lezárása (forint visszacserélése devizára), melyhez devizára van szükség és ezt most az MNB tenderen szerzik be (most viszik ki a "cuccost").
Deviza-IV. törvényt követelünk (!). Bankok a deviza alapú kölcsönszerződés alapján az adós javára nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával végeztek olyan deviza tőkepiaci műveletet, amelyben a devizanyilvántartási tőkeszámlát elcserélték forintra és a forintot kihitelezték, majd a rövidlejáratú FX-swap műveletekkel rendszeresen megújították.
Bankoknak azonban el kell számolniuk az ügyfél pénzével (deviza nyilvántartási tőkeszámlájával) mérlegen kívül végzett deviza tőkepiaci műveleteik eredményével, vagyis a deviza és forint származtatott csereügyletben befolyt árfolyamnyereséggel. Bankok az ügyfél devizanyilvántartási tőkeszámlájával ha nem számolnak el, úgy az ügyfél fizetési ígéretével (kötelezvényével) a bank sajátjaként rendelkezett és olyan jogtalan haszonra tett szert, amelyből az ügyfelet a tőle kölcsönszerződés jogcímén, de valójában a szerződésbe iktatott hitelderivatíva (árfolyamkockázat ügyfélre történt egyoldalú telepítése) révén kár érte.
Ugyanis a devizanyilvántartási tőkeszámlával végzett FX-swap ügylet a bankok forintforrás szerzése (forint likviditási ügylet) mellett a deviza/forint árfolyamkockázatát is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a kölcsönszerződésbe iktatott árfolyamkockázat egyoldalú viselésének banki követelése nem más, mint jogtalan haszonszerzés. A bank kizárólag a hitelezési kockázata ellenértékét is magában foglaló szerződéses ügyleti kamatot (és kezelési költséget) követelheti, ezt meghaladóan a devizanyilvántartási tőkeszámlán CARRY TRADE
Deviza-IV. törvény követelése – Kúria 2/2014 PJE 1. pontja. A rendelkezésre álló felsőbírósági iránymutatásra alapítva – és mivel nem lévén jelenleg elérhető más közjogi megoldás -, ezért azt követeljük, hogy a Kúriának az árfolyamkockázat egyoldalú viselésének tisztességtelenségéről és következményeként a deviza alapú kölcsönszerződés részleges vagy teljes érvénytelenségéről szóló iránymutatását is a Kormány iktassa törvénybe, ezzel a nem megfelelő (nem világos, nem érthető, kockázatviselés egészének terjedelmére ki nem terjedő) tájékoztatás következményét is törvényben vonja le. Az állami szervek és a kormányzat asszisztálásával a banki ügyfelek tömeges nem megfelelő tájékoztatása ma már törvényalkotásra alapot adó tény.
Bankok jogtalan haszonszerzése. Nyilvánvaló, hogy a devizanyilvántartási tőkeszámla elcserélése forintra és annak kihitelezése, valamint az ügylet zárásakor a forintkövetelés visszacserélése devizára olyan árfolyamnyereséghez juttatja a bankokat, melyet egyrészt nem a saját, hanem az ügyfél pénzével értek el (devizacsere tőkeművelet), másrészt a csereügylet felára az árfolyamkockázatot is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a szerződés fennállása alatt árfolyamkockázat viselése címén a törlesztéskori deviza eladásból szedett árfolyam-különbözet az ügyfelet és nem a bankot illeti meg.
Devizaforintosítás címén az árfolyam-különbözet jogtalan haszonnak a bankokhoz telepítése történik úgy, hogy jogalkotással a felvételkori és a devizaforintosítási piaci árfolyam közötti árfolyam-különbözetet forintosítják és ennek rabló forinthitel formájában történő felvételére az ügyfelet kényszerítik ahelyett, hogy ezt mint jogtalan hasznot a bankoktól törvénybe iktatva megtagadnák.
Felhívom a Kormányt, hogy a nemzetgazdasági károkozó veszélyhelyzetet az Alaptörvényben előírt jogállalmi eszközökkel hárítsa el és ettől a tömeges piszkos árfolyam üzlettől a joghatást – mind a nemzetgazdaság, mind az állampolgárok védelmében – tagadja meg, ennek hiányában a Munka és Igazság Szindikalista Mozgalom (csatlakozás: jogtanacsos@pr.hu) valamennyi állampolgárt felhív az alkotmányos ellenállásra.
Köteles tisztelettel:
európajogi (pénzügyi) szakjogász
Devizahitelesekkel a Parlamentbe alapítója
Munka és Igazság Szindikalista Mozgalom alapítója
email: drkristonugyved@pr.hu
