Gesendet: péntek, 2008. december 19. 01:21
An: Von: Kincsesné [mailto:kincsesne@t-online.hu]
Kutasi József 2008. december 30.
Cc: 'Magyar InternetFigyelő'
Betreff: A közös fellépés éppen ezért nem várathat magára.
A Közvagyon Résztulajdonosai Polgári Jogi Társaság felhívása.
Közel húsz évvel a szocialista uralom megszűnése után egy még rosszabb államforma kialakulásának vagyunk tanúi és elszenvedői.
Az elemzők által „demokratúrának" nevezett államberendezkedés minden képzeletet felülmúlóan terjed szét és ver gyökeret Magyarország földjén, gazdaságán, de még az emberek (lassan alattvalók) tudatában is.
A Nemzet még megmaradt vagyonát kezelő, de fogalmazzunk így: áron alul elherdáló bizottsági tagok jóvoltából (is), a harmadik világbeli országok közé süllyedt magyar gazdaság felemelkedésében, gyarapodásában nem bízhatunk.
A még gyenge, és más ágazatokkal kapcsolatot nem, vagy kevéssé tartó szakszervezetek kezdeményezései messze elmaradnak a szükségestől, hiszen már akár a tandíj bevezetésének hírére tiltakozások sorozatával kellett volna válaszolniuk.
Az államvezetés és annak holdudvara által, az elmúlt években folytatólagosan elkövetett, a nemzetgazdaságra nézve súlyos következményekkel járó, s a már nyilvánosságra került bűncselekmények úgyszintén a nemzet igazságérzetéből fakadó, jogos ellenállást kellett volna kiváltson.
A 2006. őszén, az állam erőszakszervezete által többször is megvert magyar nép
eddig döbbenten és megfélemlítve vette tudomásul a regnáló hatalom országveszejtő munkásságát. Ennek eredményeként könyvelhetjük el a „antiszemita kártyával" való játékát, amit mostanra a cigányokéval váltott fel. Utóbbi népréteg problémáit a sok éven át különféle elnevezésekkel meghirdetett kormány projektekkel, más szóval segélyekkel próbálták megoldani, amelyek negatív eredményei sorra mutatkoznak a társadalom számára. A mindig is meglévő bűnözés a tömeges elszegényedés folyamatában mára elviselhetetlen szintet ért el, és amely egyre durvább, mi több, életellenes cselekményekben ölt testet.
Úgy az olaszliszkai, és a kiskunlacházi, mint a hozzájuk nem hasonlítható, de a napjainkra sajnálatosan jellemző Zuschlag-féle bűntettek egyértelműen a sokat emlegetett jéghegy csúcsát jelentik.
A magyar társadalom az utolsó perceit éli napjainkban, amikor a jogos követeléseiket megfogalmazó munkavállalók, és a pökhendi, megállapodást nem kereső munkaadók közötti, egyre inkább jellemző konfliktusokról, mára szórványos sztrájkokká fejlődött tiltakozásokról hallhatunk mindinkább.
A közös fellépés éppen ezért nem várathat magára.
A Civil Nemzeti Csúcson szavakba öntött követeléseket nyomatékosítanunk kell akkor, amikor egyes néprétegek a többséggel szembeni provokatív fellépéseit, ezek kiötlőinek aknamunkáját kell elviselnünk.
Az „őszödi" beszéd utáni két esztendő történései világosan megmutatták minden, közügyek iránt érdeklődő számára, hogy „kutyából nem lesz szalonna."
Azaz az ország kifosztása a terveik szerint alakul, és az ellenvetéseket megfogalmazók szirénhangjait rendre elnyomja a szolgalelkűségből kiváló bizonyítvánnyal rendelkező média, amely figyelemelterelő információkkal, egyoldalú vélemény nyilvánítással, nem pedig tényszerű tájékoztatással a kormányzat háttérben végzett bűnös tevékenységét elfedi.
A kormányzati politikában, annak elégtelen eredményén túl nem hagyhatjuk figyelmen kívül a diplomáciában sorra elszenvedett vereségeket, amelyek egyik, és visszafordíthatatlan következménye a határainkon kívül élő magyarság erőszakos asszimilációja lehet.
Kijelentjük, hogy Magyarországon a közállapotok - a kormányzat ígéretei, meghirdetett ilyen-olyan programjai révén - nemhogy javultak, hanem folyamatosan romlottak/romlanak. Az államvezetés hozzá nem értését bizonyítja minden olyan intézkedésével, törvény előterjesztésével, amelyek elhagyásával kisebb kárt okozott volna akár a gazdasági életben, de felemlíthető az oktatás, a közlekedés, az egészségügy, és egyéb olyan terület is, amelyekben a tudatos pusztítás, lezüllesztés nyomai kitapinthatók.
Ennek talán legfrissebb bizonyítéka egyenesen a kormányfőtől származik, aki azt nyilatkozta, hogy „az a jó kormányfő, aki az országot akarja szolgálni" - és hozzátette, „ugyan nincs egyetértés a kérdésben, de szükség lenne egy, a jelenleginél jobb sztrájktörvényre, amely a mostaninál több garanciát, védelmet, biztonságot nyújt mindenkinek."
E cinikus, a nemzet akaratát, ellenvetéseit, ellenállását tudatosan figyelmen kívül hagyó, a jelenlegi elnyomó rendszer jogi- és rendőri védelmét mindenáron megerősítő, a csakis a hatalom megtartására koncentráló kormányfői nyilatkozattal szemben arra kell késztessen minden, a magyar nemzet érdekében cselekedni akaró polgárt, hogy vegyen részt egy, az egész országra kiterjedő, a kormány lemondását követelő általános sztrájkban!
Budapest, 2008. december 18. Közvagyon Résztulajdonosai PJT
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
