Siklósi András
(a HunHír.Hu munkatársa)
Figyelmeztető levél a magyarországi zsidóságnak
Ördögtől való, egyáltalán nem tisztelt Parazitáink!
Előrebocsájtom, hogy nem akarok senkit provokálni, sértegetni vagy fenyegetni, ugyanakkor fölöslegesen udvariaskodni sem. Levelemre nem várok választ, sem méltatlan gyalázkodást, de megadom a lehetőséget, hogy a benne foglaltakat (érvekkel!!) cáfolja meg, aki képes rá. Nem érdekel, ha leantiszemitáztok, lenyilasoztok, lerasszistáztok, vagy egyéb fantáziátlan bélyegeket süttök a homlokomra (elfér a többi mellett), ha nem tetszik, amit írtam. Vállalom minden szavát, gondolatát, s nem félek azoktól, akik legszívesebben megfojtanának egy pohár sörben, hasonló elkötelezettségű honfitársaimmal egyetemben. Egy dolog számít csak, hogy az igazságot, az évszázados magyar sérelmeket és követeléseket (elvárásokat?) határozottan, félreérthetetlenül tolmácsoljam.
Kedvenc (csoda)rabbitok nemzeti körökben nagy vihart kavart „elszólása” némileg kifordítva így hangzik: „Ha a zsidó kultúrából kivonnánk a magyar szellemiséget, nem maradna más, csupán az Aranyborjú (fő-fő Istenetek!), a Talmud (furcsa szokásaitok, vállalhatatlan viselkedési normáitok s a gójokkal szembeni becstelen mohóságotok hű tükre), valamint a maceszgombóc, a fekete kaftán, a klezmer-zene és a körülmetéléskor levágott fityma.” (No, erre varrjatok gombot, ha tudtok!)
Egyébként, ha itt nálunk olyan szörnyű rossz nektek, akkor mi a fészkes fenének jöttök ide annyian, sajnos nem csupán turistaként? Vajon miért költöztök kies hazánkba százezerszám, ha őslakóit megvetitek, sőt gyűlölitek, országunkat pedig barbár üzelmeitek telephelyének, meghódítandó földdarabnak, profitszerző üzletközpontnak tekintitek? Normális ember nem megy oda, ahol nem érzi jól magát, ahol folyamatosan rettegnie kell a „primitív, szélsőséges, fasiszta” stb. sumér-szkíta-hun (nem finnugor!) származékoktól, s félszemmel mindig a menekülés útját lesi, míg becsomagolt bőröndjét állandó készenlétben az ágya alatt tartja. Higgyétek el, nekünk is milliószor örömtelibb, gondtalanabb lenne az életünk nélkületek, s azt is, hogy hosszú és viszontagságos történelmünk során soha egyetlen népséggel se gyűlt meg annyiszor a bajunk, mint éppen veletek. Gondoljatok csak bele, mi magyarok miért nem kívánkozunk hozzátok Izraelbe? (Az innen alijázó néhány zsidó családot leszámítva.) Rengeteg oka van annak, de hadd említsek meg néhányat. Először is azért, mert a tietek a világ legfajvédőbb (legkirekesztőbb) állama, ahova be se engedtek másokat az igazolt zsidókon kívül; aztán mi nem vagyunk bolondok, hogy olyan szekér után fussunk, ami nem vesz fel; végül mi szeretünk a Kárpát-medencében élni, hisz nekünk ez az egyetlen hazánk (s nem úgy raboltuk másoktól, mint ti!), amit a földkerekség összes kincséért sem cserélnénk el soha. De nem is adjuk át senki emberfiának, jöjjön bár mézes, hízelgő szavakkal, avagy pusztító fegyverekkel. Nálunk az idegen legföljebb vendég lehet, ha megbecsüli magát, ám ti már számtalanszor bizonyítottátok, hogy mifélék vagytok, ezért semmilyen formában sem látunk szívesen benneteket, pedig messze tájakon híresek vagyunk toleranciánkról és jóindulatunkról (amit éppen a ti „liberális” sajtótok próbál lehazudni).
Nagy a világ, s ha jelenlegi hazátok nem megfelelő számotokra, keressetek magatoknak újat, de ne éppen nálunk. (Javasolhatom pl. az Északi Sarkot, ahol hóból és jégből egészen kiváló iglukat építhettek, melyekben ellakhattok, sőt egyiket-másikat banknak, tőzsdének, sajtószékháznak, zsinagógának is átalakíthatjátok. Meghitt társaitok lehetnének a jegesmedvék, „akik” készséggel meghallgatnák holo-meséiteket, legendáitokat, évezredes „üldöztetésetek” szomorú históriáját; s ha netán őket is antiszemitának minősítenétek, vagy épp rasszistának [fehér bundájuk miatt!], néhány morgáson, esetleg mackós pofonon túl aligha bántanának benneteket. Persze, ha megkísérelnétek elorozni tőlük a betevő fókahúst, már nem biztos, hogy ilyen békésen fogadnák. – Ám, ha fáztok északon, mehettek délebbre is. Mondjuk, Madagaszkár szigetére. Ez elég terjedelmes, viszonylag kevesen lakják, bőven jutna hely egész fajtátoknak. A dzsungelben az állatvilág is változatosabb, köztük sokféle majom és kígyó is tenyészik, velük a jellemetek is inkább egyezik. Az ottani dús pálmalevelekkel könnyedén befedhetitek hajlékotokat, s a kellemes éghajlat miatt télen sem kell fűtenetek. Vadászhattok, halászhattok, ide-oda vándorolgathattok (de azért ne fussatok el, mint hajdan Egyiptomból), hódolhattok isteneiteknek [Él, Elochim, Jahve, Mammon stb., hány is van belőlük tulajdonképpen, ti „egyistenhitűek”?], de a bennszülötteket ne fosztogassátok, ne „ritkítsátok”, mint a gázai palesztinokat, s lehetőleg rabszolgának se adjátok el őket, mint tették azt oly vehemensen egész Amerikát négerekkel benépesítő elődeitek.)
Ha azonban e ragyogó lehetőségek dacára, amolyan mazochistaként, mégis nálunk, „ellenségeiteknél” óhajtotok maradni, akkor bizony néhány dolgot nem árt a lelketekbe (már ha van ilyen?) vésni.
1.) Magyarország (értsd: a Kárpát-medence!) a magyaroké. A legfőbb hatalom a Szent Koronáé (nem svájcisapka!), mely megoszlik a nemzet és uralkodója között (aki csak a mi vérünkből származhat). Államformánk alkotmányos királyság, nem pedig parlamentáris (vagy bármilyen egyéb) demo(cso)krácia. Társadalmunk felépítése hierarchikus, azaz a vezető posztokat kizárólag tisztességes, rátermett és nemzethű hazafiak tölthetik be, s tevékenységükért vagyonukkal, szabadságukkal, sőt életükkel felelnek. (Ha csak ezt az egy tételt nézzük, közületek már hírmondó sem akadna!) Nálunk mindenki a képességeinek és szorgalmának megfelelő magasságba emelkedhet a tekintélyelvű rendszerben. Valamennyi munkaképes polgárnak dolgoznia kell, tehát az ingyenélőket, bűnözőket, spekulánsokat s a nemzetrontókat kiközösítjük, ill. kitoloncoljuk. (Még mindig itt akartok szerencsét próbálni?)
2.) Az államalapító nemzet a magyar. Államalkotó népek mindazok, melyeket történelmünk során a szárnyaink alá vettünk, s ezt ők önkéntes beilleszkedéssel (nem beolvadással!), becsületes életvitellel hálálták meg. (Ti és a cigányok nem tartoztok közéjük!) Az említett nemzetiségeknek velünk mindenben azonos jogai és kötelességei vannak; megbecsült tagjai társadalmunknak, amennyiben elfogadják a Szent Korona fennhatóságát, értékrendjét és ősi Alkotmányunkat, ill. betartják törvényeinket, s tisztelik szokásainkat, hagyományainkat. Azonban a nemzet s az ország sorsát közvetlenül meghatározó kulcspozíciókat (pl. miniszterelnök, a Magyar Nemzeti Bank elnöke stb.) kizárólag törzsökös magyarok tölthetik be, akiket minden téren átvilágítanak és „lekádereznek”. (Hm, nem tetszik tán, hogy nincs többé zavarosban turkálás; nem „kóser”, hogy nem lehettek egyszerre zsidók is, meg magyarok is, miként érdekeitek éppen diktálják? Képzeljétek el, micsoda abszurditás volna az, ha mondjuk Izraelben fajmagyar, esetleg bantu néger köztársasági elnököt neveznének ki. Ugye, kész röhej?!)
3.) Magyarországon mindenki köteles lesz (iskolában, munkahelyen stb.) bevallani és személyi okmányaiba bevezettetni faji-nemzeti és vallási hovatartozását, miként ez régen is így volt. Ebből semmilyen hátránya nem adódhat, de persze előnye sem. Tehát e szerint lehet valaki pl. magyar katolikus, magyar unitárius, magyar ősvallású, horvát ateista, oláh görögkeleti, rác református, tót evangélikus, zsidó izraelita (ortodox), zsidó ateista (neológ) vagy zsidó katolikus (kikeresztelkedett). De nem lehet senki magyar horvát vagy horvát magyar, miként zsidó magyar vagy magyar zsidó sem (legföljebb magyarországi zsidó vagy Magyarországról kivándorolt zsidó), pláne katolikus izraelita, izraelita ateista stb. (Ugye világos, mint a nap? Ha még ennyit sem vállaltok, ha még a saját fajtátokat, hiteteket is megtagadjátok, ill. nem meritek egyértelműen definiálni, akkor mit keresnétek – a sok pénzen kívül! – nálunk, hogyan teljesítenétek hazánkkal szembeni kötelességeiteket?) Ebből persze az is következik, hogy valamennyi népcsoport, nemzetiség csak létszámának megfelelő arányban vehet részt az értelmiségi pályákon. (Konkrétan rátok vonatkoztatva: nem kell a túl sok zsidó bankár, közgazdász, orvos, jogász, külkereskedő, színházigazgató, politikus, egyetemi rektor, főszerkesztő, médiaguru stb.; de égető szükségünk van zsidó bányászokra, földművesekre, esztergályosokra, tanítónőkre, kamionsofőrökre, ápolónőkre, pékekre, autószerelőkre és más hasznos dolgozókra. Ne lázongjatok már, ne kiáltozzatok numerus clausust, elvégre a Bibliában is benne van, hogy orcád verítékével keresd meg a kenyeredet. Ne pedig szegény magyarok kiszipolyozásával!)
4.) Magyarország öröktől szabad, önálló és független, s ezt az önrendelkezési jogunkat senki sem adhatja föl, vagy csorbíthatja. Tehát területére, lakosságára egyetlen hódító hatalom, ország, „világállam” vagy „honfoglaló csürhe” sem tarthat igényt, semmilyen határozat vagy esemény sem korlátozhatja ezen alapvető jogában. Hazánk minden állampolgárát ugyanaz a szabadság illeti meg, amennyiben kötelezettségeinek teljesítése révén gyakorolja jogait, valamint hűséges az országhoz (nem Izraelhez vagy az USA-hoz!) és a nemzethez, s mindenekelőtt a magyar érdekeket szolgálja. (Ez alól nincs semmilyen kibúvó, „képviselői mentelem” stb.) Magyarország földje, vize, levegője, energiája, ásványkincsei, természetvédelmi területei, műemlékei, kulturális öröksége (pl. rovásírásunk) stb., azaz létfeltételei, az egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonát képezik. (Figyeltek, biboldók? Nem lehet ám semmit „privatizálni”, vagy külföldi kézre játszani, netán idegen kaszinókat, lakóparkokat, áruházláncokat építgetni, mert itt az utolsó rögig minden a Szent Koronáé. Annyi földetek sem lehet, amennyibe eltemetünk benneteket, legföljebb a mi irgalmunkból. Azt már le se írom, hogy mindez még Regnum Marianum is, vagyis Boldogasszonyunk szakrális felségterülete, mert úgysem értenétek.) Itt minden döntéshozó szervnek, végrehajtó hatalmi ágazatnak (parlament, önkormányzatok, kormány, bíróságok, rendőrség stb.), valamennyi törvénynek, utasításnak a magyarság boldogulását, biztonságát, értékeinek védelmét kell szavatolnia, s ez ellen semmilyen cselekedet, fenyegetés vagy „paradigma” sem irányulhat. (Lefordítva ezt a számotokra: a multik nem kaphatnak adókedvezményt, a bankokat nem lehet „konszolidálni”, „adósság fejében” senkinek az otthona, ingatlana nem kobozható el; a „magyar izraeli” rendőrség nem léphet föl a békés tüntetők ellen semmilyen formában, az ártatlanokat tilos meghurcolni, a bűnözőket viszont rács mögé kell dugni; továbbá a Moszad, az Incal Security, a Krav Maga és más efféle fegyveres terror-szervezetek azonnali hatállyal kiutasítandók hazánkból, ill. feloszlatandók. Veszitek a lapot, kedveseim?) Amennyiben bárki vagy bármilyen törekvés korlátozza vagy akadályozza a nemzetet egyetemes történelmi jogainak gyakorlásában, ill. kötelességeinek, küldetésének teljesítésében, úgy e zavar kiküszöbölése s az ország védelme végett az összes honpolgárnak ellent kell állnia mindaddig, amíg a külső vagy belső ellenség meg nem hátrál, vagy föl nem morzsolódik. (Nem lehet ám következmények nélkül gúnyolni hőseinket, rágalmazni népünket, meghamisítani történelmünket, szétverni vagy kisajátítani ünnepi megemlékezéseinket, bemocskolni és lebontatni ősi jelképeinket; de tilos a keresztény többséget irritáló buzi-felvonulásokat, hanuka- és purim-rendezvényeket, „zsidó fesztiválokat”, „tarka marhákat” az utcákra és közterekre vinni, avagy ránk erőszakolni a számunkra legjobb esetben is közömbös holokauszt-vallást s a kereskedelmi tévéitekből, rádióitokból áradó szennyet. Felfogtátok, úgy átabotában?)
Végezetül hadd forduljak az ún. „jó zsidókhoz”. (Szabó Dezső szerint ilyenek nincsenek, s már-már én is osztom a véleményét, de tegyünk egy próbát, hátha…) Rokonszenvünket nem azzal nyerhetitek meg, ha „magyarabbá” váltok a magyaroknál, s ezért (látszólag!) saját véreiteket is eláruljátok. Fölösleges minden radikális nemzeti pártba, civil szervezetbe, gárdába, keresztény gyülekezetbe befurakodnotok (pláne ezekben „lobbizni” és bomlasztani!), ez abszolút hiteltelen magatartás előttünk. Vállaljátok bátran zsidóságotokat, de fogadjátok el, hogy itt a magyarság a vezérnép, s ezért mindennek az ő megmaradását és fölemelkedését kell szolgálnia. Azok a kisebbségek, nemzetiségek (feltételesen beleértve titeket is), melyek nem a romlásunkra törnek, hanem megtanulnak tisztelni (vagy legalább akceptálni) bennünket, s méltányolják céljainkat, nemzetstratégiánkat, kiveszik részüket a közös ország-építő munkából (önző érdekeik felelőtlen hajszolása helyett!), azok velünk együtt minden áldásban is részesülhetnek, de nélkülünk vagy ellenünkre semmit sem érhetnek el. (Ha látjátok, hogy a fél ország nyomorúságban tengődik, ne követeljetek 27-ik hollókoszt-kárpótlást, hanem dagadó pénztárcátokat nyissátok meg a szegények javára. Amikor a magyar műemlékek lassan összedőlnek, a keresztény templomok beáznak, és pereg róluk a vakolat, akkor ne azon hőzöngjetek, hogy rég elhagyott zsinagógáitok és nem használt temetőitek rendbetételére milliárdokat áldozzunk adóforintjainkból. Ha pedig hitsorsosaitok acsarkodnak, gyűlölködnek ellenünk, vagy épp ránk uszítják a semmirevaló cigányokat, s úton-útfélen, változatos módokon keresztbe tesznek nekünk, akkor igenis forduljatok velük szembe, de ne csak egy sápadt „elhatárolódás” erejéig, hanem határozottan, keményen fékezzétek meg őket! Közöljétek velük, hogy ezzel maguk alatt is vágják a fát, mert ha a gazdaállat a sanyargatásoktól kimúlik, akkor valószínűleg élősködői is megdöglenek.) Abban biztosak lehettek, hogy mi még soha senkinek nem maradtunk adósai, s minden jótettért százannyival fizettünk. Nem kérünk lehetetlent, csupán annyit, hogy hagyjatok bennünket nyugodtan élni a saját hazánkban, s ne akarjatok rólunk 30 bőrt lenyúzni, mikor csak egy van, s az is roppant viseltes már a tömérdek küzdelemtől és szenvedéstől. Megértitek ezt, maradt még bennetek emberi érzés, vagy soha nem is volt? Rövidesen elválik. Immár nem üres szavakat, „hűségnyilatkozatokat”, hanem valóságos cselekedeteket, konkrét bizonyítékokat várunk tőletek.
Lenne még bőven mondanivalóm, de nem szeretném, hogy levelem túl hosszúra nyúljon, s szándékom dacára habzó epilepsziát, anginás rohamokat vagy légzési problémákat okozzon közöttetek. Mielőtt üvölteni kezdtek, mint a fába szorult féreg, és bíróért, hóhérért, bérgyilkosért szaladtok, nem árt, ha megfontoljátok a benne foglaltakat. Mert én még jóhiszeműen figyelmeztetlek benneteket, hogy baj lesz, igen nagy baj, ha nem szálltok sürgősen magatokba, s nem változtok meg gyökeresen. Ha tovább pocskondiázzátok, hergelitek, romboljátok és irtjátok a magyarságot, egyszer elfogy a birka-türelme, s akkor nektek annyi! („Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!”) Hát jól vigyázzatok!
Ördög (Jehova stb.) legyen veletek, velünk meg az Isten, a Magyarok Istene!
(Hegye)Shalom belétek, azaz békesség nektek!
vitéz Siklósi András, egy nem akármilyen hazafi
Szeged, 2009-07-31
--------------------------------------------------------------------
